Penalty Areas
8B
Penalty Areas
B-1
Defining Penalty Areas
Purpose. There are many ways in which a Committee can define penalty areas on the course and so it is not necessary or possible to provide a complete list of Model Local Rules that can be used for this purpose.
The key is to be clear and specific when defining penalty areas in the Local Rules.
No specific Model Local Rules are included in this section given the variety of options available, but some examples are provided below:
- When playing the [specify hole number] the yellow penalty area on [specify other hole number] is to be played as a red penalty area.
- The red penalty area on [specify hole number] extends to and coincides with the out of bounds edge.
- The red penalty area on [specify hole number] defined on only one side extends to infinity.
While it is a good practice to mark the edges of penalty areas, there are times when the edge of the penalty area can be defined by language on the scorecard or Local Rules sheet.This should only be done when there will be little confusion about where the edge of the penalty area begins, and it can be done in a consistent manner throughout the course. Some examples are:
- All desert areas are red penalty areas and the edge of the penalty area is where the grass and desert meet.
- All areas of lava are red penalty areas.
- Where an artificial wall surrounds the edge of a lake or other body of water, the penalty area is defined by the outside edge of the wall.
See Sections 2C and 5B(2) for more information on defining penalty areas.
B-2
Relief on Opposite Side of Red Penalty Area
Purpose. Rule 17.1 gives a player the option to take lateral relief or back-on-the-line relief based on where his or her ball last crossed the edge of a red penalty area. But in some cases (for example, due to the location of the red penalty area right next to a course boundary), those options may leave the player with no reasonable option other than to take stroke-and-distance relief.
A Committee can introduce a Local Rule to allow lateral relief on the opposite side of the red penalty area as an extra relief option under Rule 17.1d.
When considering a Local Rule to allow additional relief:
- The Committee should consider introducing the Local Rule in situations when a player could be seriously disadvantaged if it was not introduced. Two such examples are:
- Where a boundary coincides with the edge of a penalty area down the side of a hole such that if a ball last crossed into the penalty area on the boundary side, the player would be likely to have no realistic relief option other than to play again under stroke and distance.
- Where the layout of the penalty area is such that there could be doubt as to where the ball last crossed into the penalty area and the decision on which side of the penalty area the ball last crossed has a considerable impact on where to take relief. This applies if a relatively narrow penalty area is bounded by bushes or thick rough on one side and fairway on the other.
- It is recommended that the Committee specify the location of specific penalty areas that the Local Rule applies to, rather than applying it to all red penalty areas on the course. This Local Rule should not be used to allow a player to use this opposite side relief option to get across a red penalty area to a more favourable location than is available if only normal lateral relief under Rule 17.1d is used and available.
- It may also be desirable to mark the penalty areas where this option is available in a special way such as putting a different coloured top on any stakes where the extra option is available, and this should be stated in the Local Rule.
- Instead of using this Local Rule, the Committee may decide to put one or more dropping zones in place (see Model Local Rule E-1).
[Clarification: Point on Opposite Edge Must Not Cross Another Area of the Course
With the Model Local Rule in use, if the straight line from the edge where the ball last crossed into the penalty area to the other edge that is an equal distance from the hole crosses outside the penalty area, the player is not allowed to use that opposite point. (Clarification added 12/2018) ]
Model Local Rule B-2.1
"When a player"s ball is in a penalty area, including when it is known or virtually certain to be in a penalty area even though not found, the player may take relief using one of the options under Rule 17.1d.
Or, when the ball last crossed the edge of the red penalty area on [specify hole number and location], as an extra relief option adding one penalty stroke, the player may drop the original ball or another ball on the opposite side of the penalty area:
- Reference Point: The estimated point on the opposite edge of the penalty area that is the same distance from the hole as the estimated point where the original ball last crossed the edge of the red penalty area.
- Size of Relief Area Measured from Reference Point: Two club-lengths, but with these limits:
- Limits on Location of Relief Area:
- Must not be nearer the hole than the reference point, and
- May be in any area of the course except the same penalty area, but
- If more than one area of the course is located within two club-lengths of the reference point, the ball must come to rest in the relief area in the same area of the course that the ball first touches when dropped in the relief area.
Penalty for Playing Ball from a Wrong Place in Breach of Local Rule: General Penalty Under Rule 14.7a."
Model Local Rule B-2.2
Model Local Rule B-2.1 applies but with the following amendment to the first paragraph:
"This Local Rule applies when a player's ball is found in or it is known or virtually certain to have come to rest in any red penalty area that coincides with a boundary of the course and the point where the ball last crossed the edge of the penalty area is on the boundary side of that penalty area."
B-3
Provisional Ball for Ball in a Penalty Area
Purpose. Under Rule 18.3, a player is not allowed to play a ball provisionally if it is known or virtually certain that his or her ball is in a penalty area.
But in unusual cases, the size, shape or location of a penalty area may be such that:
- The player cannot see whether the ball is in the penalty area,
- It would unreasonably delay play if the player had to go forward to look for the ball before returning to play another ball under penalty of stroke and distance, and
- If the original ball is not found, it would be known or virtually certain that the ball is in the penalty area.
For such situations, to save time a Committee may choose to modify Rule 18.3:
- Rule 18.3a is modified to allow the player to play a ball provisionally under Rule 17.1d(1), Rule 17.1d(2) or, for a red penalty area, Rule 17.1d(3).
- Rules 18.3b and 18.3c are modified to state when such a provisional ball must or may be played or abandoned, as stated in the Model Local Rule.
Model Local Rule B-3
"If a player does not know whether his or her ball is in the penalty area [identify location], the player may play a provisional ball under Rule 18.3, which is modified in this way:
In playing the provisional ball, the player may use the stroke-and-distance relief option (see Rule 17.1d(1), the back-on-the-line relief option (see Rule 17.1d(2)) or, if it is a red penalty area, the lateral relief option (see Rule 17.1d(3)). If a dropping zone (see Model Local Rule E-1) is available for this penalty area, the player may also use that relief option.
Once the player has played a provisional ball under this Rule, he or she may not use any further options under Rule 17.1 in relation to the original ball.
In deciding when that provisional ball becomes the player's ball in play or if it must or may be abandoned, Rule 18.3c(2) and 18.3c(3) apply except that:
- When Original Ball Is Found in Penalty Area Within Three-Minute Search Time. The player may choose either to:
- Continue to play the original ball as it lies in the penalty area, in which case the provisional ball must not be played. All strokes with that provisional ball before it was abandoned (including strokes made and any penalty strokes solely from playing that ball) do not count, or
- Continue to play the provisional ball in which case the original ball must not be played.
- When Original Ball Is Not Found Within Three-Minute Search Time or Is Known or Virtually Certain to Be in Penalty Area. The provisional ball becomes the player's ball in play.
Penalty for Breach of Local Rule: General Penalty."
B-4
Defining Open Water Course as Part of General Area
Purpose. If an open water course does not usually contain water (such as a drainage ditch or run-off area that is dry except during a rainy season), the Committee can define that area as part of the general area.
The Committee can also choose to mark such an open water course as a penalty area during times of the year when it contains water, or leave it as part of the general area, in which case any water that collects would be treated as temporary water. However, areas that would normally contain water should be marked as penalty areas throughout the year.
See Model Local Rule F-20 for when the open water course may be made a part of an abnormal course condition.
Model Local Rule B-4.1
"The [describe specific water course, e.g. ditch] at the [detail where it is located] is to be treated as part of the general area and not as a penalty area."
Model Local Rule B-4.2
"All [describe specific types of water courses, such as concrete drainage ditches] are to be treated as part of the general area and not as penalty areas."
B-5
Special Relief When Penalty Area Next to Bunker
Purpose. There may be particular holes where part of the edge of a red penalty area is so close to a bunker that a player taking lateral relief under Rule 17.1d(3) will need to drop a ball in the bunker.
In such a case, a Committee can choose to create an extra relief option allowing the player, for one penalty stroke, to take relief in a dropping zone positioned on the fairway side of the bunker.
Model Local Rule B-5
"This Local Rule allows the use of a dropping zone as an extra relief option when:
- A player's ball is in the red penalty area [identify location], including when it is known or virtually certain that the ball came to rest in the penalty area, and
- The ball last crossed the edge of the red penalty area [identify start and end locations such as between two specially marked stakes].
In that case, the player may:
- Take relief under one of the options in Rule 17.1d, adding one penalty stroke, or
- As an extra option, also adding one penalty stroke, take relief by dropping a ball in and playing it from the nearest dropping zone to the point where the ball last crossed the edge of the red penalty area and that is not nearer the hole than that point.
Penalty for Playing Ball from a Wrong Place in Breach of Local Rule: General Penalty Under Rule 14.7a."
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
A pálya határvonalán kívüli összes terület, amelyet a Bizottság határoz meg. A határvonalon belüli összes terület pályahatáron belüli résznek tekintendő.
A pálya határvonala a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a pályahatáron belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) pálya határvonalán belüli rész attól függetlenül, hogy az a talajszinten, felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy egyszerre van a pálya határvonalán belül és kívül (pl. a határt jelző kerítéshez illesztett lépcsők vagy a határ szélén kívül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai benyúlnak a határon belülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít pályahatáron kívülinek, amely a határon kívül van.
A pálya határvonalát pályahatárt jelző tárgyakkal vagy vonalakkal kell jelölni:
- Pályahatárt jelző tárgyak: a karókkal vagy kerítéssel történő jelölés esetén a pálya határvonala a karók vagy kerítésoszlopok pályaoldali pontjai között a talajszint vonalában húzódó vonal (kivéve a ferde támasztékokat), és ezek a karók vagy kerítésoszlopok pályahatáron kívüli területek.
Más tárgyakkal, pl. fallal történő jelölés esetén, illetve amikor a Bizottság másként kívánja kezelni a pálya határvonalát jelző kerítést, a pálya határvonalát a Bizottság jelöli ki.
- Vonalak: földre festett vonallal történő jelölés esetén a pálya határvonala a vonal pálya felőli széle, a vonal maga pedig pályahatáron kívüli terület.
Amikor a pálya határvonalát vonallal jelölik, karókat is használhatnak annak jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
A pályahatárt jelző karóknak vagy vonalaknak fehérnek kell lenniük.
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
Mérce, amellyel eldönthető, hogy mi történt a játékos labdájával – pl. hogy a labda nyugalomba került-e a büntetőterületen belül vagy elmozdult-e, és ha igen, azt mi okozta.
A tény vagy szinte biztos jelentése több mint egyszerűen lehetséges vagy valószínű. Azt jelenti, hogy:
- vagy döntő bizonyíték van arra, hogy a játékos labdájával kapcsolatos esemény megtörtént (pl. a játékos vagy más szemtanúk látták, hogy mi történt),
- vagy bár csak minimális kétség merült fel, az észszerűség határain belül elérhető minden információ arra utal, hogy a kérdéses esemény megtörténtének valószínűsége legalább 95%.
Az „észszerűség határain belül elérhető minden információ” fogalmába minden olyan információ beletartozik, amelyről a játékosnak tudomása van, továbbá minden egyéb információ, amelyet a játékos észszerű erőfeszítés mellett és indokolatlan késedelem nélkül meg tud szerezni.
Interpretation Known or Virtually Certain/1 - Applying "Known or Virtually Certain" Standard When Ball Moves
When it is not "known" what caused the ball to move, all reasonably available information must be considered and the evidence must be evaluated to determine if it is "virtually certain" that the player, opponent or outside influence caused the ball to move.
Depending on the circumstances, reasonably available information may include, but is not limited to:
- The effect of any actions taken near the ball (such as movement of loose impediments, practice swings, grounding club and taking a stance),
- Time elapsed between such actions and the movement of the ball,
- The lie of the ball before it moved (such as on a fairway, perched on longer grass, on a surface imperfection or on the putting green),
- The conditions of the ground near the ball (such as the degree of slope or presence of surface irregularities, etc), and
- Wind speed and direction, rain and other weather conditions.
Interpretation Known or Virtually Certain/2 - Virtual Certainty Is Irrelevant if It Comes to Light After Three-Minute Search Expires
Determining whether there is knowledge or virtual certainty must be based on evidence known to the player at the time the three-minute search time expires.
Examples of when the player's later findings are irrelevant include when:
- A player's tee shot comes to rest in an area containing heavy rough and a large animal hole. After a three-minute search, it is determined that it is not known or virtually certain that the ball is in the animal hole. As the player returns to the teeing area, the ball is found in the animal hole.
- Even though the player has not yet put another ball in play, the player must take stroke-and-distance relief for a lost ball (Rule 18.2b - What to Do When Ball is Lost or Out of Bounds) since it was not known or virtually certain that the ball was in the animal hole, when the search time expired.
- A player cannot find his or her ball and believes it may have been picked up by a spectator (outside influence), but there is not enough evidence to be virtually certain of this. A short time after the three-minute search time expires, a spectator is found to have the player's ball.
The player must take stroke-and-distance relief for a lost ball (Rule 18.2b) since the movement by the outside influence only became known after the search time expired.
Interpretation Known or Virtually Certain/3 - Player Unaware Ball Played by Another Player
It must be known or virtually certain that a player's ball has been played by another player as a wrong ball to treat it as being moved.
For example, in stroke play, Player A and Player B hit their tee shots into the same general location. Player A finds a ball and plays it. Player B goes forward to look for his or her ball and cannot find it. After three minutes, Player B starts back to the tee to play another ball. On the way, Player B finds Player A's ball and knows then that Player A has played his or her ball in error.
Player A gets the general penalty for playing a wrong ball and must then play his or her own ball (Rule 6.3c). Player A's ball was not lost even though both players searched for more than three minutes because Player A did not start searching for his or her ball; the searching was for Player B's ball. Regarding Player B's ball, Player B's original ball was lost and he or she must put another ball in play under penalty of stroke and distance (Rule 18.2b), because it was not known or virtually certain when the three-minute search time expired that the ball had been played by another player.
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.
Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).
Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.
A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:
- függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
- földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
Az éppen megjátszott szakasz végpontja a greenen:
- A lyuk kötelező méretei: átmérője 4 ¼ hüvelyk (108 mm), mélysége pedig legalább 4 hüvelyk (101,6 mm).
- Ha a lyuk bélelt, külső átmérője nem lehet nagyobb, mint 4 ¼ hüvelyk (108 mm). A bélelés legalább 1 hüvelyk (25,4 mm) mélyen legyen a green felszíne alatt, kivéve, ha a talajszerkezet miatt a bélésnek a felszínhez közelebb kell lennie.
A „lyuk” szó (amikor nem dőlt betűvel szerepel a Meghatározásokban) a Szabályokban olyan értelemben is használatos, mint ami egy adott elütőterülettel, greennel és lyukkal kapcsolatos pályaszakaszt jelent. A szakasz megjátszása az elütőterületen kezdődik, és akkor fejeződik be, amikor a labda a greenen lévő lyukba kerül (vagy amikor a Szabályok más módon kimondják, hogy a szakaszt befejezték).
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
A versenykörben a játékosnál levő (a 4.1.b(1) szabály által megengedett) 14 (vagy kevesebb) ütő közül leghosszabb ütő hossza (ami nem a putter ütő).
Például ha a versenykörben a játékosnál lévő leghosszabb ütő (ami nem a putter ütő) egy 43 hüvelykes driver (109,22 cm), a játékos esetében az adott versenykörben az ütőhossz 43 hüvelyk.
Ütőhosszban határozzák meg a játékos elütőterületét minden egyes szakasznál, ha pedig a játékos valamely szabály alapján könnyítést vesz igénybe, akkor a könnyítési terület méretét.
Interpretation Club-Length/1 - Meaning of "Club-Length" When Measuring
For the purposes of measuring when determining a relief area, the length of the entire club, starting at the toe of the club and ending at the butt end of the grip is used. However, if the club has a headcover on it or has an attachment to the end of the grip, neither is allowed to be used as part of the club when using it to measure.
Interpretation Club-Length/2 - How to Measure When Longest Club Breaks
If the longest club a player has during a round breaks, that broken club continues to be used for determining the size of his or her relief areas. However, if the longest club breaks and the player is allowed to replace it with another club (Exception to Rule 4.1b(3)) and he or she does so, the broken club is no longer considered his or her longest club.
If the player starts a round with fewer than 14 clubs and decides to add another club that is longer than the clubs he or she started with, the added club is used for measuring so long as it is not a putter.
Clarification - Meaning of “Club-Length” When Playing with Partner
In partner forms of play, either partner’s longest club, except a putter, may be used for defining the teeing area or determining the size of a relief area.
(Clarification added 12/2018)
Az éppen megjátszott szakasz végpontja a greenen:
- A lyuk kötelező méretei: átmérője 4 ¼ hüvelyk (108 mm), mélysége pedig legalább 4 hüvelyk (101,6 mm).
- Ha a lyuk bélelt, külső átmérője nem lehet nagyobb, mint 4 ¼ hüvelyk (108 mm). A bélelés legalább 1 hüvelyk (25,4 mm) mélyen legyen a green felszíne alatt, kivéve, ha a talajszerkezet miatt a bélésnek a felszínhez közelebb kell lennie.
A „lyuk” szó (amikor nem dőlt betűvel szerepel a Meghatározásokban) a Szabályokban olyan értelemben is használatos, mint ami egy adott elütőterülettel, greennel és lyukkal kapcsolatos pályaszakaszt jelent. A szakasz megjátszása az elütőterületen kezdődik, és akkor fejeződik be, amikor a labda a greenen lévő lyukba kerül (vagy amikor a Szabályok más módon kimondják, hogy a szakaszt befejezték).
A pályát alkotó öt meghatározott terület:
- Az általános terület,
- az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie,
- az összes büntetőterület,
- az összes bunker, és
- a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
A pályát alkotó öt meghatározott terület:
- Az általános terület,
- az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie,
- az összes büntetőterület,
- az összes bunker, és
- a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.
A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.
Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).
Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.
A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:
- függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
- földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).
Az a terület, ahova a játékosnak ejtenie kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést vesz igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy a játékosnak egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnia, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:
- Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik
- A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
- A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
- csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
- nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
- ott helyezkedik el, ahol nincs (adott szabály által definiált) zavaró hatás, amiért könnyítést alkalmaznak.
Amikor az ütőhosszban határozzák meg a könnyítési terület méretét, a játékos a mérést közvetlenül egy árkon, lyukon vagyon hasonló dolgon keresztül, illetve egy tárgyon keresztül vagyon azon (pl. fán, kerítésen, falon, alagúton, lefolyócsövön vagy öntöző szórófejen) átmenően is elvégezheti, azonban nem mérhet természetes módon lejtő vagy emelkedő területen keresztül anélkül, hogy ne követné a terep domborzatát.
Lásd: Bizottsági eljárások, 2I. fejezet a (Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi vagy előírja a játékos számára az ejtőzóna használatát könnyítési területként bizonyos könnyítéseknél).
Clarification - Determining Whether Ball in Relief Area
When determining whether a ball has come to rest within a relief area (i.e. either one or two club-lengths from the reference point depending on the Rule being applied), the ball is in the relief area if any part of the ball is within the one or two club-length measurement. However, a ball is not in a relief area if any part of the ball is nearer the hole than the reference point or when any part of the ball has interference from the condition from which free relief is taken.
(Clarification added 12/2018)
Mérce, amellyel eldönthető, hogy mi történt a játékos labdájával – pl. hogy a labda nyugalomba került-e a büntetőterületen belül vagy elmozdult-e, és ha igen, azt mi okozta.
A tény vagy szinte biztos jelentése több mint egyszerűen lehetséges vagy valószínű. Azt jelenti, hogy:
- vagy döntő bizonyíték van arra, hogy a játékos labdájával kapcsolatos esemény megtörtént (pl. a játékos vagy más szemtanúk látták, hogy mi történt),
- vagy bár csak minimális kétség merült fel, az észszerűség határain belül elérhető minden információ arra utal, hogy a kérdéses esemény megtörténtének valószínűsége legalább 95%.
Az „észszerűség határain belül elérhető minden információ” fogalmába minden olyan információ beletartozik, amelyről a játékosnak tudomása van, továbbá minden egyéb információ, amelyet a játékos észszerű erőfeszítés mellett és indokolatlan késedelem nélkül meg tud szerezni.
Interpretation Known or Virtually Certain/1 - Applying "Known or Virtually Certain" Standard When Ball Moves
When it is not "known" what caused the ball to move, all reasonably available information must be considered and the evidence must be evaluated to determine if it is "virtually certain" that the player, opponent or outside influence caused the ball to move.
Depending on the circumstances, reasonably available information may include, but is not limited to:
- The effect of any actions taken near the ball (such as movement of loose impediments, practice swings, grounding club and taking a stance),
- Time elapsed between such actions and the movement of the ball,
- The lie of the ball before it moved (such as on a fairway, perched on longer grass, on a surface imperfection or on the putting green),
- The conditions of the ground near the ball (such as the degree of slope or presence of surface irregularities, etc), and
- Wind speed and direction, rain and other weather conditions.
Interpretation Known or Virtually Certain/2 - Virtual Certainty Is Irrelevant if It Comes to Light After Three-Minute Search Expires
Determining whether there is knowledge or virtual certainty must be based on evidence known to the player at the time the three-minute search time expires.
Examples of when the player's later findings are irrelevant include when:
- A player's tee shot comes to rest in an area containing heavy rough and a large animal hole. After a three-minute search, it is determined that it is not known or virtually certain that the ball is in the animal hole. As the player returns to the teeing area, the ball is found in the animal hole.
- Even though the player has not yet put another ball in play, the player must take stroke-and-distance relief for a lost ball (Rule 18.2b - What to Do When Ball is Lost or Out of Bounds) since it was not known or virtually certain that the ball was in the animal hole, when the search time expired.
- A player cannot find his or her ball and believes it may have been picked up by a spectator (outside influence), but there is not enough evidence to be virtually certain of this. A short time after the three-minute search time expires, a spectator is found to have the player's ball.
The player must take stroke-and-distance relief for a lost ball (Rule 18.2b) since the movement by the outside influence only became known after the search time expired.
Interpretation Known or Virtually Certain/3 - Player Unaware Ball Played by Another Player
It must be known or virtually certain that a player's ball has been played by another player as a wrong ball to treat it as being moved.
For example, in stroke play, Player A and Player B hit their tee shots into the same general location. Player A finds a ball and plays it. Player B goes forward to look for his or her ball and cannot find it. After three minutes, Player B starts back to the tee to play another ball. On the way, Player B finds Player A's ball and knows then that Player A has played his or her ball in error.
Player A gets the general penalty for playing a wrong ball and must then play his or her own ball (Rule 6.3c). Player A's ball was not lost even though both players searched for more than three minutes because Player A did not start searching for his or her ball; the searching was for Player B's ball. Regarding Player B's ball, Player B's original ball was lost and he or she must put another ball in play under penalty of stroke and distance (Rule 18.2b), because it was not known or virtually certain when the three-minute search time expired that the ball had been played by another player.
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
A Bizottság által meghatározott határvonal által körülvett teljes játékterület:
- A pálya határvonala által körbevett területek mindegyike pályahatáron belüli résznek és a pályaszakasznak számít.
- A pályahatár határvonalán kívüli területek mindegyike pályahatáron kívüli résznek számít és nem a pályaszakasz része.
- A pálya határvonala a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.
A pálya öt meghatározott pályaterületből áll.
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
Egy másik megjátszott labda abban az esetben, ha a játékos éppen megjátszott labdája:
- pályahatáron kívülre kerülhetett, vagy
- a büntetőterületen kívül elveszhetett.
Az ideiglenes labda kizárólag akkor lesz a játékos játékban lévő labdája, ha a 18.3c. szabály szerint játsszák meg.
Egy másik megjátszott labda abban az esetben, ha a játékos éppen megjátszott labdája:
- pályahatáron kívülre kerülhetett, vagy
- a büntetőterületen kívül elveszhetett.
Az ideiglenes labda kizárólag akkor lesz a játékos játékban lévő labdája, ha a 18.3c. szabály szerint játsszák meg.
Az az eljárás és büntetés, amely során a játékos a 17., 18. és 19. szabály szerint könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát az előzőleg elvégzett ütés helyéről játssza meg (lásd: 14.6. szabály).
Az ütés és távolság kifejezés azt jelenti, hogy a játékos:
- egy büntetőütést kap, és
- elveszíti a korábbi ütés helyétől megszerzett előnyt, amit a lyuktól való távolság csökkenésével ért el.
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
Egy másik megjátszott labda abban az esetben, ha a játékos éppen megjátszott labdája:
- pályahatáron kívülre kerülhetett, vagy
- a büntetőterületen kívül elveszhetett.
Az ideiglenes labda kizárólag akkor lesz a játékos játékban lévő labdája, ha a 18.3c. szabály szerint játsszák meg.
Egy másik megjátszott labda abban az esetben, ha a játékos éppen megjátszott labdája:
- pályahatáron kívülre kerülhetett, vagy
- a büntetőterületen kívül elveszhetett.
Az ideiglenes labda kizárólag akkor lesz a játékos játékban lévő labdája, ha a 18.3c. szabály szerint játsszák meg.
A játékos labdájának minősítése akkor, amikor a labda a pályán fekszik és egy szakasz megjátszásához használják:
- a labda akkor válik játékban lévő labdává egy szakaszon:
- ha a játékos az elütőterületen belülről ütést tesz, vagy
- ha match playben a játékos az elütőterületen kívül üti el, és az ellenfél nem érvényteleníti az ütést a 6.1b. szabály szerint;
- a labda mindaddig játékban marad, amíg nem kerül a lyukba, kivéve, ha tovább már nincs játékban, mert:
- felvették a pályáról,
- elveszett (akkor is, ha a pályán van nyugalomban) vagy a pályahatáron kívül kerül nyugalomba, vagy
- egy másik labdára cserélték ki – még akkor is, ha ezt szabály nem engedi.
A játékban nem lévő labda idegen labda.
A játékosnak egyszerre csak egy labdája lehet játékban. (Lásd: a 6.3d. szabály azokra a korlátozott esetekre, amikor a játékos egy időben és egy szakaszon egynél több labdát is megjátszhat.)
A Szabályokban a „nyugvó labda” vagy „mozgásban lévő labda” kifejezés azt jelenti, hogy a labda játékban van.
Amikor a labdajelölő a játékban lévő labda pontos helyét jelző pozícióban van:
- ha a labdát nem vették fel, az még mindig játékban van és
- ha a labdát felvették és visszahelyezték, a labda akkor is játékban van, ha a labdajelölőt nem távolították el.
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
Egy másik megjátszott labda abban az esetben, ha a játékos éppen megjátszott labdája:
- pályahatáron kívülre kerülhetett, vagy
- a büntetőterületen kívül elveszhetett.
Az ideiglenes labda kizárólag akkor lesz a játékos játékban lévő labdája, ha a 18.3c. szabály szerint játsszák meg.
Egy másik megjátszott labda abban az esetben, ha a játékos éppen megjátszott labdája:
- pályahatáron kívülre kerülhetett, vagy
- a büntetőterületen kívül elveszhetett.
Az ideiglenes labda kizárólag akkor lesz a játékos játékban lévő labdája, ha a 18.3c. szabály szerint játsszák meg.
A labda elütéséhez végzett, előre irányuló ütőmozgás.
Azonban az ütést nem végezte el a játékos, ha:
- úgy dönt, hogy az előrelendítés közben nem üti meg a labdát és ezt úgy kerüli el, hogy szándékosan megállítja az ütő fejét, mielőtt az odaérne a labdához, vagy – ha már nem tudja megállítani az ütőjét – szándékosan elvéti a labdát;
- véletlenül megüti a labdát, amikor egy próbalendítést végez, vagy egy ütéshez készülődik.
A Szabályokban a „labda megjátszása” kifejezés jelentése megegyezik az „ütés” vagy az „ütés elvégzése” kifejezéssel.
A játékos adott szakaszon vagy versenykörben elért eredményét az „ütések” vagy a „megtett ütések” számával fejezik ki, amelybe minden tényleges ütés és esetleges büntetőütés beletartozik (lásd: 3.1c. szabály).
Interpretation Stroke/1 - Determining If a Stroke Was Made
If a player starts the downswing with a club intending to strike the ball, his or her action counts as a stroke when:
- The clubhead is deflected or stopped by an outside influence (such as the branch of a tree) whether or not the ball is struck.
- The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, whether or not the ball is struck with the shaft.
- The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, with the clubhead falling and striking the ball.
The player's action does not count as a stroke in each of following situations:
- During the downswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player stops the downswing short of the ball, but the clubhead falls and strikes and moves the ball.
- During the backswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player completes the downswing with the shaft but does not strike the ball.
- A ball is lodged in a tree branch beyond the reach of a club. If the player moves the ball by striking a lower part of the branch instead of the ball, Rule 9.4 (Ball Lifted or Moved by Player) applies.
Egy másik megjátszott labda abban az esetben, ha a játékos éppen megjátszott labdája:
- pályahatáron kívülre kerülhetett, vagy
- a büntetőterületen kívül elveszhetett.
Az ideiglenes labda kizárólag akkor lesz a játékos játékban lévő labdája, ha a 18.3c. szabály szerint játsszák meg.
Egy másik megjátszott labda abban az esetben, ha a játékos éppen megjátszott labdája:
- pályahatáron kívülre kerülhetett, vagy
- a büntetőterületen kívül elveszhetett.
Az ideiglenes labda kizárólag akkor lesz a játékos játékban lévő labdája, ha a 18.3c. szabály szerint játsszák meg.
A játékos labdájának minősítése akkor, amikor a labda a pályán fekszik és egy szakasz megjátszásához használják:
- a labda akkor válik játékban lévő labdává egy szakaszon:
- ha a játékos az elütőterületen belülről ütést tesz, vagy
- ha match playben a játékos az elütőterületen kívül üti el, és az ellenfél nem érvényteleníti az ütést a 6.1b. szabály szerint;
- a labda mindaddig játékban marad, amíg nem kerül a lyukba, kivéve, ha tovább már nincs játékban, mert:
- felvették a pályáról,
- elveszett (akkor is, ha a pályán van nyugalomban) vagy a pályahatáron kívül kerül nyugalomba, vagy
- egy másik labdára cserélték ki – még akkor is, ha ezt szabály nem engedi.
A játékban nem lévő labda idegen labda.
A játékosnak egyszerre csak egy labdája lehet játékban. (Lásd: a 6.3d. szabály azokra a korlátozott esetekre, amikor a játékos egy időben és egy szakaszon egynél több labdát is megjátszhat.)
A Szabályokban a „nyugvó labda” vagy „mozgásban lévő labda” kifejezés azt jelenti, hogy a labda játékban van.
Amikor a labdajelölő a játékban lévő labda pontos helyét jelző pozícióban van:
- ha a labdát nem vették fel, az még mindig játékban van és
- ha a labdát felvették és visszahelyezték, a labda akkor is játékban van, ha a labdajelölőt nem távolították el.
Match playben szakaszvesztés vagy stroke playben két büntetőütés.
A pálya teljes területe, kivéve a másik négy különleges területet. Ezek: (1) az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie, (2) az összes büntetőterület, (3) az összes bunker és (4) a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.
Az általános területbe tartozik:
- a pályán lévő összes elütőhely, ami nem elütőterület, és
- az összes idegen green.
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
A pálya teljes területe, kivéve a másik négy különleges területet. Ezek: (1) az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie, (2) az összes büntetőterület, (3) az összes bunker és (4) a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.
Az általános területbe tartozik:
- a pályán lévő összes elütőhely, ami nem elütőterület, és
- az összes idegen green.
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
Mérce, amellyel eldönthető, hogy mi történt a játékos labdájával – pl. hogy a labda nyugalomba került-e a büntetőterületen belül vagy elmozdult-e, és ha igen, azt mi okozta.
A tény vagy szinte biztos jelentése több mint egyszerűen lehetséges vagy valószínű. Azt jelenti, hogy:
- vagy döntő bizonyíték van arra, hogy a játékos labdájával kapcsolatos esemény megtörtént (pl. a játékos vagy más szemtanúk látták, hogy mi történt),
- vagy bár csak minimális kétség merült fel, az észszerűség határain belül elérhető minden információ arra utal, hogy a kérdéses esemény megtörténtének valószínűsége legalább 95%.
Az „észszerűség határain belül elérhető minden információ” fogalmába minden olyan információ beletartozik, amelyről a játékosnak tudomása van, továbbá minden egyéb információ, amelyet a játékos észszerű erőfeszítés mellett és indokolatlan késedelem nélkül meg tud szerezni.
Interpretation Known or Virtually Certain/1 - Applying "Known or Virtually Certain" Standard When Ball Moves
When it is not "known" what caused the ball to move, all reasonably available information must be considered and the evidence must be evaluated to determine if it is "virtually certain" that the player, opponent or outside influence caused the ball to move.
Depending on the circumstances, reasonably available information may include, but is not limited to:
- The effect of any actions taken near the ball (such as movement of loose impediments, practice swings, grounding club and taking a stance),
- Time elapsed between such actions and the movement of the ball,
- The lie of the ball before it moved (such as on a fairway, perched on longer grass, on a surface imperfection or on the putting green),
- The conditions of the ground near the ball (such as the degree of slope or presence of surface irregularities, etc), and
- Wind speed and direction, rain and other weather conditions.
Interpretation Known or Virtually Certain/2 - Virtual Certainty Is Irrelevant if It Comes to Light After Three-Minute Search Expires
Determining whether there is knowledge or virtual certainty must be based on evidence known to the player at the time the three-minute search time expires.
Examples of when the player's later findings are irrelevant include when:
- A player's tee shot comes to rest in an area containing heavy rough and a large animal hole. After a three-minute search, it is determined that it is not known or virtually certain that the ball is in the animal hole. As the player returns to the teeing area, the ball is found in the animal hole.
- Even though the player has not yet put another ball in play, the player must take stroke-and-distance relief for a lost ball (Rule 18.2b - What to Do When Ball is Lost or Out of Bounds) since it was not known or virtually certain that the ball was in the animal hole, when the search time expired.
- A player cannot find his or her ball and believes it may have been picked up by a spectator (outside influence), but there is not enough evidence to be virtually certain of this. A short time after the three-minute search time expires, a spectator is found to have the player's ball.
The player must take stroke-and-distance relief for a lost ball (Rule 18.2b) since the movement by the outside influence only became known after the search time expired.
Interpretation Known or Virtually Certain/3 - Player Unaware Ball Played by Another Player
It must be known or virtually certain that a player's ball has been played by another player as a wrong ball to treat it as being moved.
For example, in stroke play, Player A and Player B hit their tee shots into the same general location. Player A finds a ball and plays it. Player B goes forward to look for his or her ball and cannot find it. After three minutes, Player B starts back to the tee to play another ball. On the way, Player B finds Player A's ball and knows then that Player A has played his or her ball in error.
Player A gets the general penalty for playing a wrong ball and must then play his or her own ball (Rule 6.3c). Player A's ball was not lost even though both players searched for more than three minutes because Player A did not start searching for his or her ball; the searching was for Player B's ball. Regarding Player B's ball, Player B's original ball was lost and he or she must put another ball in play under penalty of stroke and distance (Rule 18.2b), because it was not known or virtually certain when the three-minute search time expired that the ball had been played by another player.
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.
Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).
Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.
A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:
- függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
- földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
- Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
Az éppen megjátszott szakasz végpontja a greenen:
- A lyuk kötelező méretei: átmérője 4 ¼ hüvelyk (108 mm), mélysége pedig legalább 4 hüvelyk (101,6 mm).
- Ha a lyuk bélelt, külső átmérője nem lehet nagyobb, mint 4 ¼ hüvelyk (108 mm). A bélelés legalább 1 hüvelyk (25,4 mm) mélyen legyen a green felszíne alatt, kivéve, ha a talajszerkezet miatt a bélésnek a felszínhez közelebb kell lennie.
A „lyuk” szó (amikor nem dőlt betűvel szerepel a Meghatározásokban) a Szabályokban olyan értelemben is használatos, mint ami egy adott elütőterülettel, greennel és lyukkal kapcsolatos pályaszakaszt jelent. A szakasz megjátszása az elütőterületen kezdődik, és akkor fejeződik be, amikor a labda a greenen lévő lyukba kerül (vagy amikor a Szabályok más módon kimondják, hogy a szakaszt befejezték).
Match playben szakaszvesztés vagy stroke playben két büntetőütés.