The R&A - Working for Golf
Büntetőterületek
Szabályértelmezések
Lásd a szabály szövegét
Ugrás a szakaszra
17.1
17.1a
17.1a/1
17.1a/2
17.1d
17.1d(2)/1
17.1d(2)/C1
17.1d(3)/1
17.1d(3)/2
17.2
17.2b
17.2b/1

A szabály célja: A 17. szabály a büntetőterületre vonatkozó speciális szabály. Büntetőterületnek számít a Bizottság által annak nyilvánított vízterület vagy egyéb olyan terület, ahol a labda gyakran elvész vagy megjátszhatatlan. Egy büntetőütésért a játékosok meghatározott könnyítési lehetőségeket vehetnek igénybe a labda büntetőterületen kívülről való megjátszásához.

17.1
A büntetőterületen lévő labdára vonatkozó lehetőségek
17.1a
Amikor a labda büntetőterületen van
17.1a/1
Ball Is in Penalty Area Even if Penalty Area Is Improperly Marked

If stakes defining a body of water as a penalty area are improperly located, a player is not allowed to take advantage of such an error by the Committee.

For example, a ball is found in an expanse of water that, because of the configuration of the ground, is clearly part of the penalty area but is outside the stakes and, thus, technically outside the penalty area. The player may not claim that the ball at rest in the water is in temporary water since a penalty area includes any body of water on the course, whether or not marked by the Committee (see definition of "penalty area").

17.1a/2
Ball Lost in Either Penalty Area or Abnormal Course Condition Adjacent to Penalty Area

If a player's ball is not found in an area where there is a penalty area and an adjacent abnormal course condition, the player must use reasonable judgment (Rule 1.3b(2)) when determining the location of the ball. If, after applying reasonable judgment, it is known or virtually certain that the ball has come to rest in one of those areas but both are equally likely, the player must take penalty relief under Rule 17.

17.1d
Könnyítés büntetőterületen lévő labda esetén
17.1d(2)/1
Recommendation That Player Physically Marks Reference Point on Reference Line

Rule 17.1d allows a player to choose a reference point on the reference line that determines the relief area for back-on-the-line relief. Although the player should indicate the point by using an object (such as a tee), he or she may visually select a reference point.

If the player has visually selected a reference point, that point is used to determine the relief area and whether a ball must be dropped again.

The reason for recommending that the reference point is physically marked is that it assists with the relief procedure and determining whether the ball has been dropped in and has come to rest in the relief area (Rule 14.3).

17.1d(2)/C1
Clarification: Reference Point for Back-On-the-Line Relief Must Be Outside Penalty Area

When taking back-on-the-line relief from a penalty area, the reference point (and the relief area) must be outside that penalty area.

(Clarification added 4/2019)

17.1d(3)/1
Player May Measure Across Penalty Area In Taking Lateral Relief

In taking lateral relief where the ball last crossed the edge of a narrow red penalty area, it may be possible for the player to measure the two club-lengths from the reference point across the penalty area in determining the size of the relief area. However, any part of the penalty area within the two club-lengths as measured from the reference point is not part of the relief area.

17.1d(3)/2
Player Drops Ball Based on Estimate of Where the Ball Last Crossed Edge of Penalty Area That Turns Out to Be the Wrong Point

If the point where a ball last crossed the edge of a penalty area is not known, a player must use his or her reasonable judgment to determine the reference point.

Under Rule 1.3b(2), the player's reasonable judgment will be accepted even if that reference point turns out to be wrong. However, there are situations when, before the player has made a stroke, it becomes known that the reference point is wrong and this mistake must be corrected.

For example, in stroke play, it is virtually certain that a player's ball is in a red penalty area. The player, having consulted with the other players in the group, estimates where the ball last crossed the edge of the penalty area. The player takes lateral relief and drops a ball in the relief area based on that reference point.

But before making a stroke at the dropped ball, one of the players in the group finds the player's original ball in the penalty area in a position indicating that the ball last crossed the edge of the penalty area approximately 20 yards closer to the hole than the reference point the player had estimated.

Because this information became known before the player made a stroke at the dropped ball, he or she must correct the error under Rule 14.5 (Correcting Mistake Made in Substituting, Replacing, Dropping or Placing Ball). In doing so, the player must proceed under Rule 17.1 with respect to the correct reference point and may use any relief option under that Rule (see Rule 14.5b(2)).

17.2
A labda büntetőterületről való megjátszása utáni lehetőségek
17.2b
Amikor a büntetőterületről kiütött labda elveszett, pályahatáron kívülre került vagy a büntetőterületen kívül játszhatatlan
17.2b/1
Examples of Options for Relief Allowed by Rule 17 .2b

Az ábra hiányzik.

In the diagram, a player plays from the teeing area and the ball comes to rest in the red penalty area at Point A. The player elects to play from the penalty area playing to Point B, which is out of bounds.

The player may take stroke-and-distance relief under Rule 18.2b by using Point A as the reference point for the relief area and will be playing 4.

If the player takes stroke-and-distance relief by dropping a ball back into the penalty area and then decides not to play the dropped ball from where it comes to rest:

  • The player may take back-on-the-line relief anywhere on dotted line X-Y outside the penalty area under Rule 17.1d(2), take lateral relief using point X as the reference point under Rule 17.1d(3) or play another ball from where the last stroke was made outside the penalty area (in this case the teeing area) under Rule 17.2a(2).
  • If the player takes any of these three options, he or she gets one more penalty stroke, for a total of two penalty strokes: one stroke for taking stroke-and-distance relief plus one stroke for taking any back-on-the-line relief, lateral relief or for playing another ball from where the last stroke was made outside the penalty area (in this case the teeing area). Thus, the player will be playing 5 under any of these options.

The player also has the option to take relief outside the penalty area without first dropping a ball in the penalty area, but will still get a total of two penalty strokes for doing so.

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Bizottság (Committee)

A versenyért vagy a pályáért felelős személy vagy csoport.

Lásd: Bizottsági eljárások, 1. fejezet (a Bizottság hatáskörének ismertetése).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Ideiglenes víz (Temporary Water)

A talaj felszínén összegyűlt bármilyen víz (pl. esőből, öntözésből származó pocsolyák vagy egy felszíni víztest túlfolyása), ami:

  • nem a büntetőterületen van, és
  • a játékos beállása előtt vagy után is látható (anélkül, hogy a játékos erős nyomást gyakorolna a talajra).

Nem elég, hogy a talaj csupán vizes, sáros vagy puha, illetve, hogy a víz csak akkor látszódik átmenetileg, amikor a játékos a talajra lép; az összegyűlt víznek a beállás előtt vagy után is jelen kell lennie.

Különleges esetek:

  • A harmat és a dér nem ideiglenes víz.
  • A hó és a természetes jég (nem dér) a játékos választásától függően vagy laza természetes anyag, vagy – ha a talajon van – ideiglenes víz.
  • A műjég akadálynak számít.
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Pálya (Course)

A Bizottság által meghatározott határvonal által körülvett teljes játékterület:

  • A pálya határvonala által körbevett területek mindegyike pályahatáron belüli résznek és a pályaszakasznak számít.
  • A pályahatár határvonalán kívüli területek mindegyike pályahatáron kívüli résznek számít és nem a pályaszakasz része.
  • A pálya határvonala a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A pálya öt meghatározott pályaterületből áll.

Bizottság (Committee)

A versenyért vagy a pályáért felelős személy vagy csoport.

Lásd: Bizottsági eljárások, 1. fejezet (a Bizottság hatáskörének ismertetése).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Rendellenes pályaviszony (Abnormal Course Condition)

Az alábbi négy meghatározott pályarész bármelyike:

  • állatvájta üreg,
  • felújítás alatti terület,
  • mozdíthatatlan akadály, vagy
  • ideiglenes víz.
Tény vagy szinte biztos (Known or Virtually Certain)

Mérce, amellyel eldönthető, hogy mi történt a játékos labdájával – pl. hogy a labda nyugalomba került-e a büntetőterületen belül vagy elmozdult-e, és ha igen, azt mi okozta.

A tény vagy szinte biztos jelentése több mint egyszerűen lehetséges vagy valószínű. Azt jelenti, hogy:

  • vagy döntő bizonyíték van arra, hogy a játékos labdájával kapcsolatos esemény megtörtént (pl. a játékos vagy más szemtanúk látták, hogy mi történt),
  • vagy bár csak minimális kétség merült fel, az észszerűség határain belül elérhető minden információ arra utal, hogy a kérdéses esemény megtörténtének valószínűsége legalább 95%.

Az „észszerűség határain belül elérhető minden információ” fogalmába minden olyan információ beletartozik, amelyről a játékosnak tudomása van, továbbá minden egyéb információ, amelyet a játékos észszerű erőfeszítés mellett és indokolatlan késedelem nélkül meg tud szerezni.

 

Interpretation Known or Virtually Certain/1 - Applying "Known or Virtually Certain" Standard When Ball Moves

When it is not "known" what caused the ball to move, all reasonably available information must be considered and the evidence must be evaluated to determine if it is "virtually certain" that the player, opponent or outside influence caused the ball to move.

Depending on the circumstances, reasonably available information may include, but is not limited to:

  • The effect of any actions taken near the ball (such as movement of loose impediments, practice swings, grounding club and taking a stance),
  • Time elapsed between such actions and the movement of the ball,
  • The lie of the ball before it moved (such as on a fairway, perched on longer grass, on a surface imperfection or on the putting green),
  • The conditions of the ground near the ball (such as the degree of slope or presence of surface irregularities, etc), and
  • Wind speed and direction, rain and other weather conditions.

Interpretation Known or Virtually Certain/2 - Virtual Certainty Is Irrelevant if It Comes to Light After Three-Minute Search Expires

Determining whether there is knowledge or virtual certainty must be based on evidence known to the player at the time the three-minute search time expires.

Examples of when the player's later findings are irrelevant include when:

  • A player's tee shot comes to rest in an area containing heavy rough and a large animal hole. After a three-minute search, it is determined that it is not known or virtually certain that the ball is in the animal hole. As the player returns to the teeing area, the ball is found in the animal hole.
  • Even though the player has not yet put another ball in play, the player must take stroke-and-distance relief for a lost ball (Rule 18.2b - What to Do When Ball is Lost or Out of Bounds) since it was not known or virtually certain that the ball was in the animal hole, when the search time expired.
  • A player cannot find his or her ball and believes it may have been picked up by a spectator (outside influence), but there is not enough evidence to be virtually certain of this. A short time after the three-minute search time expires, a spectator is found to have the player's ball.

The player must take stroke-and-distance relief for a lost ball (Rule 18.2b) since the movement by the outside influence only became known after the search time expired.

Interpretation Known or Virtually Certain/3 - Player Unaware Ball Played by Another Player

It must be known or virtually certain that a player's ball has been played by another player as a wrong ball to treat it as being moved.

For example, in stroke play, Player A and Player B hit their tee shots into the same general location. Player A finds a ball and plays it. Player B goes forward to look for his or her ball and cannot find it. After three minutes, Player B starts back to the tee to play another ball. On the way, Player B finds Player A's ball and knows then that Player A has played his or her ball in error.

Player A gets the general penalty for playing a wrong ball and must then play his or her own ball (Rule 6.3c). Player A's ball was not lost even though both players searched for more than three minutes because Player A did not start searching for his or her ball; the searching was for Player B's ball. Regarding Player B's ball, Player B's original ball was lost and he or she must put another ball in play under penalty of stroke and distance (Rule 18.2b), because it was not known or virtually certain when the three-minute search time expired that the ball had been played by another player.

Könnyítési terület (Relief Area)

Az a terület, ahova a játékosnak ejtenie kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést vesz igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy a játékosnak egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnia, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:

  • Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
    • csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
    • nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
    • ott helyezkedik el, ahol nincs (adott szabály által definiált) zavaró hatás, amiért könnyítést alkalmaznak.

Amikor az ütőhosszban határozzák meg a könnyítési terület méretét, a játékos a mérést közvetlenül egy árkon, lyukon vagyon hasonló dolgon keresztül, illetve egy tárgyon keresztül vagyon azon (pl. fán, kerítésen, falon, alagúton, lefolyócsövön vagy öntöző szórófejen) átmenően is elvégezheti, azonban nem mérhet természetes módon lejtő vagy emelkedő területen keresztül anélkül, hogy ne követné a terep domborzatát.

Lásd: Bizottsági eljárások, 2I. fejezet a (Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi vagy előírja a játékos számára az ejtőzóna használatát könnyítési területként bizonyos könnyítéseknél).


Clarification - Determining Whether Ball in Relief Area

When determining whether a ball has come to rest within a relief area (i.e. either one or two club-lengths from the reference point depending on the Rule being applied), the ball is in the relief area if any part of the ball is within the one or two club-length measurement. However, a ball is not in a relief area if any part of the ball is nearer the hole than the reference point or when any part of the ball has interference from the condition from which free relief is taken.
(Clarification added 12/2018)

Tee (Tee)

Az a tárgy, amelynek segítségével a labdát a föld felszíne felé lehet emelni annak érdekében, hogy azt az elütőterületről megjátsszák. Nem lehet hosszabb mint négy hüvelyk (101,6 mm), és meg kell felelnie a felszerelésre vonatkozó Szabályoknak.

Könnyítési terület (Relief Area)

Az a terület, ahova a játékosnak ejtenie kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést vesz igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy a játékosnak egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnia, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:

  • Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
    • csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
    • nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
    • ott helyezkedik el, ahol nincs (adott szabály által definiált) zavaró hatás, amiért könnyítést alkalmaznak.

Amikor az ütőhosszban határozzák meg a könnyítési terület méretét, a játékos a mérést közvetlenül egy árkon, lyukon vagyon hasonló dolgon keresztül, illetve egy tárgyon keresztül vagyon azon (pl. fán, kerítésen, falon, alagúton, lefolyócsövön vagy öntöző szórófejen) átmenően is elvégezheti, azonban nem mérhet természetes módon lejtő vagy emelkedő területen keresztül anélkül, hogy ne követné a terep domborzatát.

Lásd: Bizottsági eljárások, 2I. fejezet a (Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi vagy előírja a játékos számára az ejtőzóna használatát könnyítési területként bizonyos könnyítéseknél).


Clarification - Determining Whether Ball in Relief Area

When determining whether a ball has come to rest within a relief area (i.e. either one or two club-lengths from the reference point depending on the Rule being applied), the ball is in the relief area if any part of the ball is within the one or two club-length measurement. However, a ball is not in a relief area if any part of the ball is nearer the hole than the reference point or when any part of the ball has interference from the condition from which free relief is taken.
(Clarification added 12/2018)

Ejtés (Drop)

A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.

A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:

  • függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
  • földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).
Ejtés (Drop)

A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.

A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:

  • függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
  • földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).
Könnyítési terület (Relief Area)

Az a terület, ahova a játékosnak ejtenie kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést vesz igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy a játékosnak egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnia, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:

  • Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
    • csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
    • nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
    • ott helyezkedik el, ahol nincs (adott szabály által definiált) zavaró hatás, amiért könnyítést alkalmaznak.

Amikor az ütőhosszban határozzák meg a könnyítési terület méretét, a játékos a mérést közvetlenül egy árkon, lyukon vagyon hasonló dolgon keresztül, illetve egy tárgyon keresztül vagyon azon (pl. fán, kerítésen, falon, alagúton, lefolyócsövön vagy öntöző szórófejen) átmenően is elvégezheti, azonban nem mérhet természetes módon lejtő vagy emelkedő területen keresztül anélkül, hogy ne követné a terep domborzatát.

Lásd: Bizottsági eljárások, 2I. fejezet a (Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi vagy előírja a játékos számára az ejtőzóna használatát könnyítési területként bizonyos könnyítéseknél).


Clarification - Determining Whether Ball in Relief Area

When determining whether a ball has come to rest within a relief area (i.e. either one or two club-lengths from the reference point depending on the Rule being applied), the ball is in the relief area if any part of the ball is within the one or two club-length measurement. However, a ball is not in a relief area if any part of the ball is nearer the hole than the reference point or when any part of the ball has interference from the condition from which free relief is taken.
(Clarification added 12/2018)

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Ütőhossz (Club-Length)

A versenykörben a játékosnál levő (a 4.1.b(1) szabály által megengedett) 14 (vagy kevesebb) ütő közül leghosszabb ütő hossza (ami nem a putter ütő).

Például ha a versenykörben a játékosnál lévő leghosszabb ütő (ami nem a putter ütő) egy 43 hüvelykes driver (109,22 cm), a játékos esetében az adott versenykörben az ütőhossz 43 hüvelyk.

Ütőhosszban határozzák meg a játékos elütőterületét minden egyes szakasznál, ha pedig a játékos valamely szabály alapján könnyítést vesz igénybe, akkor a könnyítési terület méretét.

 

Interpretation Club-Length/1 - Meaning of "Club-Length" When Measuring

For the purposes of measuring when determining a relief area, the length of the entire club, starting at the toe of the club and ending at the butt end of the grip is used. However, if the club has a headcover on it or has an attachment to the end of the grip, neither is allowed to be used as part of the club when using it to measure.

Interpretation Club-Length/2 - How to Measure When Longest Club Breaks

If the longest club a player has during a round breaks, that broken club continues to be used for determining the size of his or her relief areas. However, if the longest club breaks and the player is allowed to replace it with another club (Exception to Rule 4.1b(3)) and he or she does so, the broken club is no longer considered his or her longest club.

If the player starts a round with fewer than 14 clubs and decides to add another club that is longer than the clubs he or she started with, the added club is used for measuring so long as it is not a putter.

Clarification - Meaning of “Club-Length” When Playing with Partner

In partner forms of play, either partner’s longest club, except a putter, may be used for defining the teeing area or determining the size of a relief area.
(Clarification added 12/2018)

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Könnyítési terület (Relief Area)

Az a terület, ahova a játékosnak ejtenie kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést vesz igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy a játékosnak egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnia, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:

  • Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
    • csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
    • nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
    • ott helyezkedik el, ahol nincs (adott szabály által definiált) zavaró hatás, amiért könnyítést alkalmaznak.

Amikor az ütőhosszban határozzák meg a könnyítési terület méretét, a játékos a mérést közvetlenül egy árkon, lyukon vagyon hasonló dolgon keresztül, illetve egy tárgyon keresztül vagyon azon (pl. fán, kerítésen, falon, alagúton, lefolyócsövön vagy öntöző szórófejen) átmenően is elvégezheti, azonban nem mérhet természetes módon lejtő vagy emelkedő területen keresztül anélkül, hogy ne követné a terep domborzatát.

Lásd: Bizottsági eljárások, 2I. fejezet a (Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi vagy előírja a játékos számára az ejtőzóna használatát könnyítési területként bizonyos könnyítéseknél).


Clarification - Determining Whether Ball in Relief Area

When determining whether a ball has come to rest within a relief area (i.e. either one or two club-lengths from the reference point depending on the Rule being applied), the ball is in the relief area if any part of the ball is within the one or two club-length measurement. However, a ball is not in a relief area if any part of the ball is nearer the hole than the reference point or when any part of the ball has interference from the condition from which free relief is taken.
(Clarification added 12/2018)

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Ütőhossz (Club-Length)

A versenykörben a játékosnál levő (a 4.1.b(1) szabály által megengedett) 14 (vagy kevesebb) ütő közül leghosszabb ütő hossza (ami nem a putter ütő).

Például ha a versenykörben a játékosnál lévő leghosszabb ütő (ami nem a putter ütő) egy 43 hüvelykes driver (109,22 cm), a játékos esetében az adott versenykörben az ütőhossz 43 hüvelyk.

Ütőhosszban határozzák meg a játékos elütőterületét minden egyes szakasznál, ha pedig a játékos valamely szabály alapján könnyítést vesz igénybe, akkor a könnyítési terület méretét.

 

Interpretation Club-Length/1 - Meaning of "Club-Length" When Measuring

For the purposes of measuring when determining a relief area, the length of the entire club, starting at the toe of the club and ending at the butt end of the grip is used. However, if the club has a headcover on it or has an attachment to the end of the grip, neither is allowed to be used as part of the club when using it to measure.

Interpretation Club-Length/2 - How to Measure When Longest Club Breaks

If the longest club a player has during a round breaks, that broken club continues to be used for determining the size of his or her relief areas. However, if the longest club breaks and the player is allowed to replace it with another club (Exception to Rule 4.1b(3)) and he or she does so, the broken club is no longer considered his or her longest club.

If the player starts a round with fewer than 14 clubs and decides to add another club that is longer than the clubs he or she started with, the added club is used for measuring so long as it is not a putter.

Clarification - Meaning of “Club-Length” When Playing with Partner

In partner forms of play, either partner’s longest club, except a putter, may be used for defining the teeing area or determining the size of a relief area.
(Clarification added 12/2018)

Könnyítési terület (Relief Area)

Az a terület, ahova a játékosnak ejtenie kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést vesz igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy a játékosnak egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnia, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:

  • Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
    • csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
    • nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
    • ott helyezkedik el, ahol nincs (adott szabály által definiált) zavaró hatás, amiért könnyítést alkalmaznak.

Amikor az ütőhosszban határozzák meg a könnyítési terület méretét, a játékos a mérést közvetlenül egy árkon, lyukon vagyon hasonló dolgon keresztül, illetve egy tárgyon keresztül vagyon azon (pl. fán, kerítésen, falon, alagúton, lefolyócsövön vagy öntöző szórófejen) átmenően is elvégezheti, azonban nem mérhet természetes módon lejtő vagy emelkedő területen keresztül anélkül, hogy ne követné a terep domborzatát.

Lásd: Bizottsági eljárások, 2I. fejezet a (Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi vagy előírja a játékos számára az ejtőzóna használatát könnyítési területként bizonyos könnyítéseknél).


Clarification - Determining Whether Ball in Relief Area

When determining whether a ball has come to rest within a relief area (i.e. either one or two club-lengths from the reference point depending on the Rule being applied), the ball is in the relief area if any part of the ball is within the one or two club-length measurement. However, a ball is not in a relief area if any part of the ball is nearer the hole than the reference point or when any part of the ball has interference from the condition from which free relief is taken.
(Clarification added 12/2018)

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Ütés

A labda elütéséhez végzett, előre irányuló ütőmozgás.

Azonban az ütést nem végezte el a játékos, ha:

  • úgy dönt, hogy az előrelendítés közben nem üti meg a labdát és ezt úgy kerüli el, hogy szándékosan megállítja az ütő fejét, mielőtt az odaérne a labdához, vagy – ha már nem tudja megállítani az ütőjét – szándékosan elvéti a labdát;
  • véletlenül megüti a labdát, amikor egy próbalendítést végez, vagy egy ütéshez készülődik.

A Szabályokban a „labda megjátszása” kifejezés jelentése megegyezik az „ütés” vagy az „ütés elvégzése” kifejezéssel.

A játékos adott szakaszon vagy versenykörben elért eredményét az „ütések” vagy a „megtett ütések” számával fejezik ki, amelybe minden tényleges ütés és esetleges büntetőütés beletartozik (lásd: 3.1c. szabály).

 

Interpretation Stroke/1 - Determining If a Stroke Was Made

If a player starts the downswing with a club intending to strike the ball, his or her action counts as a stroke when:

  • The clubhead is deflected or stopped by an outside influence (such as the branch of a tree) whether or not the ball is struck.
  • The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, whether or not the ball is struck with the shaft.
  • The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, with the clubhead falling and striking the ball.

The player's action does not count as a stroke in each of following situations:

  • During the downswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player stops the downswing short of the ball, but the clubhead falls and strikes and moves the ball.
  • During the backswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player completes the downswing with the shaft but does not strike the ball.
  • A ball is lodged in a tree branch beyond the reach of a club. If the player moves the ball by striking a lower part of the branch instead of the ball, Rule 9.4 (Ball Lifted or Moved by Player) applies.
Stroke play

Az a játékforma, ahol a játékos vagy fél a versenyben induló összes többi játékos vagy fél ellen játszik.

A stroke play szokásos formájában (lásd: 3.3. szabály):

  • a játékos vagy fél versenykörönkénti eredménye az összes olyan ütés száma (beleértve a tényleges ütéseket és az esetleges büntetőütéseket), amelyet minden szakaszon a labda lyukba juttatásához elvégzett, és
  • az a játékos vagy fél nyer, aki a legkevesebb ütéssel teljesíti az összes versenykört.

A stroke play más eredményszámítással játszott egyéb formái a Stableford, maximális ütésszám és a Par/Bogey (lásd: 21. szabály).

A stroke play összes fajtája játszható egyéni versenyként (minden játékos saját maga versenyzik) vagy partnerekből álló felek által játszott versenyként (Foursome vagy Four-Ball).

Tény vagy szinte biztos (Known or Virtually Certain)

Mérce, amellyel eldönthető, hogy mi történt a játékos labdájával – pl. hogy a labda nyugalomba került-e a büntetőterületen belül vagy elmozdult-e, és ha igen, azt mi okozta.

A tény vagy szinte biztos jelentése több mint egyszerűen lehetséges vagy valószínű. Azt jelenti, hogy:

  • vagy döntő bizonyíték van arra, hogy a játékos labdájával kapcsolatos esemény megtörtént (pl. a játékos vagy más szemtanúk látták, hogy mi történt),
  • vagy bár csak minimális kétség merült fel, az észszerűség határain belül elérhető minden információ arra utal, hogy a kérdéses esemény megtörténtének valószínűsége legalább 95%.

Az „észszerűség határain belül elérhető minden információ” fogalmába minden olyan információ beletartozik, amelyről a játékosnak tudomása van, továbbá minden egyéb információ, amelyet a játékos észszerű erőfeszítés mellett és indokolatlan késedelem nélkül meg tud szerezni.

 

Interpretation Known or Virtually Certain/1 - Applying "Known or Virtually Certain" Standard When Ball Moves

When it is not "known" what caused the ball to move, all reasonably available information must be considered and the evidence must be evaluated to determine if it is "virtually certain" that the player, opponent or outside influence caused the ball to move.

Depending on the circumstances, reasonably available information may include, but is not limited to:

  • The effect of any actions taken near the ball (such as movement of loose impediments, practice swings, grounding club and taking a stance),
  • Time elapsed between such actions and the movement of the ball,
  • The lie of the ball before it moved (such as on a fairway, perched on longer grass, on a surface imperfection or on the putting green),
  • The conditions of the ground near the ball (such as the degree of slope or presence of surface irregularities, etc), and
  • Wind speed and direction, rain and other weather conditions.

Interpretation Known or Virtually Certain/2 - Virtual Certainty Is Irrelevant if It Comes to Light After Three-Minute Search Expires

Determining whether there is knowledge or virtual certainty must be based on evidence known to the player at the time the three-minute search time expires.

Examples of when the player's later findings are irrelevant include when:

  • A player's tee shot comes to rest in an area containing heavy rough and a large animal hole. After a three-minute search, it is determined that it is not known or virtually certain that the ball is in the animal hole. As the player returns to the teeing area, the ball is found in the animal hole.
  • Even though the player has not yet put another ball in play, the player must take stroke-and-distance relief for a lost ball (Rule 18.2b - What to Do When Ball is Lost or Out of Bounds) since it was not known or virtually certain that the ball was in the animal hole, when the search time expired.
  • A player cannot find his or her ball and believes it may have been picked up by a spectator (outside influence), but there is not enough evidence to be virtually certain of this. A short time after the three-minute search time expires, a spectator is found to have the player's ball.

The player must take stroke-and-distance relief for a lost ball (Rule 18.2b) since the movement by the outside influence only became known after the search time expired.

Interpretation Known or Virtually Certain/3 - Player Unaware Ball Played by Another Player

It must be known or virtually certain that a player's ball has been played by another player as a wrong ball to treat it as being moved.

For example, in stroke play, Player A and Player B hit their tee shots into the same general location. Player A finds a ball and plays it. Player B goes forward to look for his or her ball and cannot find it. After three minutes, Player B starts back to the tee to play another ball. On the way, Player B finds Player A's ball and knows then that Player A has played his or her ball in error.

Player A gets the general penalty for playing a wrong ball and must then play his or her own ball (Rule 6.3c). Player A's ball was not lost even though both players searched for more than three minutes because Player A did not start searching for his or her ball; the searching was for Player B's ball. Regarding Player B's ball, Player B's original ball was lost and he or she must put another ball in play under penalty of stroke and distance (Rule 18.2b), because it was not known or virtually certain when the three-minute search time expired that the ball had been played by another player.

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Könnyítési terület (Relief Area)

Az a terület, ahova a játékosnak ejtenie kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést vesz igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy a játékosnak egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnia, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:

  • Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
    • csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
    • nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
    • ott helyezkedik el, ahol nincs (adott szabály által definiált) zavaró hatás, amiért könnyítést alkalmaznak.

Amikor az ütőhosszban határozzák meg a könnyítési terület méretét, a játékos a mérést közvetlenül egy árkon, lyukon vagyon hasonló dolgon keresztül, illetve egy tárgyon keresztül vagyon azon (pl. fán, kerítésen, falon, alagúton, lefolyócsövön vagy öntöző szórófejen) átmenően is elvégezheti, azonban nem mérhet természetes módon lejtő vagy emelkedő területen keresztül anélkül, hogy ne követné a terep domborzatát.

Lásd: Bizottsági eljárások, 2I. fejezet a (Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi vagy előírja a játékos számára az ejtőzóna használatát könnyítési területként bizonyos könnyítéseknél).


Clarification - Determining Whether Ball in Relief Area

When determining whether a ball has come to rest within a relief area (i.e. either one or two club-lengths from the reference point depending on the Rule being applied), the ball is in the relief area if any part of the ball is within the one or two club-length measurement. However, a ball is not in a relief area if any part of the ball is nearer the hole than the reference point or when any part of the ball has interference from the condition from which free relief is taken.
(Clarification added 12/2018)

Ütés

A labda elütéséhez végzett, előre irányuló ütőmozgás.

Azonban az ütést nem végezte el a játékos, ha:

  • úgy dönt, hogy az előrelendítés közben nem üti meg a labdát és ezt úgy kerüli el, hogy szándékosan megállítja az ütő fejét, mielőtt az odaérne a labdához, vagy – ha már nem tudja megállítani az ütőjét – szándékosan elvéti a labdát;
  • véletlenül megüti a labdát, amikor egy próbalendítést végez, vagy egy ütéshez készülődik.

A Szabályokban a „labda megjátszása” kifejezés jelentése megegyezik az „ütés” vagy az „ütés elvégzése” kifejezéssel.

A játékos adott szakaszon vagy versenykörben elért eredményét az „ütések” vagy a „megtett ütések” számával fejezik ki, amelybe minden tényleges ütés és esetleges büntetőütés beletartozik (lásd: 3.1c. szabály).

 

Interpretation Stroke/1 - Determining If a Stroke Was Made

If a player starts the downswing with a club intending to strike the ball, his or her action counts as a stroke when:

  • The clubhead is deflected or stopped by an outside influence (such as the branch of a tree) whether or not the ball is struck.
  • The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, whether or not the ball is struck with the shaft.
  • The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, with the clubhead falling and striking the ball.

The player's action does not count as a stroke in each of following situations:

  • During the downswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player stops the downswing short of the ball, but the clubhead falls and strikes and moves the ball.
  • During the backswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player completes the downswing with the shaft but does not strike the ball.
  • A ball is lodged in a tree branch beyond the reach of a club. If the player moves the ball by striking a lower part of the branch instead of the ball, Rule 9.4 (Ball Lifted or Moved by Player) applies.
Ejtés (Drop)

A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.

A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:

  • függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
  • földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Lyuk (Hole)

Az éppen megjátszott szakasz végpontja a greenen:

  • A lyuk kötelező méretei: átmérője 4 ¼ hüvelyk (108 mm), mélysége pedig legalább 4 hüvelyk (101,6 mm).
  • Ha a lyuk bélelt, külső átmérője nem lehet nagyobb, mint 4 ¼ hüvelyk (108 mm). A bélelés legalább 1 hüvelyk (25,4 mm) mélyen legyen a green felszíne alatt, kivéve, ha a talajszerkezet miatt a bélésnek a felszínhez közelebb kell lennie.

A „lyuk” szó (amikor nem dőlt betűvel szerepel a Meghatározásokban) a Szabályokban olyan értelemben is használatos, mint ami egy adott elütőterülettel, greennel és lyukkal kapcsolatos pályaszakaszt jelent. A szakasz megjátszása az elütőterületen kezdődik, és akkor fejeződik be, amikor a labda a greenen lévő lyukba kerül (vagy amikor a Szabályok más módon kimondják, hogy a szakaszt befejezték).

 

Ütés

A labda elütéséhez végzett, előre irányuló ütőmozgás.

Azonban az ütést nem végezte el a játékos, ha:

  • úgy dönt, hogy az előrelendítés közben nem üti meg a labdát és ezt úgy kerüli el, hogy szándékosan megállítja az ütő fejét, mielőtt az odaérne a labdához, vagy – ha már nem tudja megállítani az ütőjét – szándékosan elvéti a labdát;
  • véletlenül megüti a labdát, amikor egy próbalendítést végez, vagy egy ütéshez készülődik.

A Szabályokban a „labda megjátszása” kifejezés jelentése megegyezik az „ütés” vagy az „ütés elvégzése” kifejezéssel.

A játékos adott szakaszon vagy versenykörben elért eredményét az „ütések” vagy a „megtett ütések” számával fejezik ki, amelybe minden tényleges ütés és esetleges büntetőütés beletartozik (lásd: 3.1c. szabály).

 

Interpretation Stroke/1 - Determining If a Stroke Was Made

If a player starts the downswing with a club intending to strike the ball, his or her action counts as a stroke when:

  • The clubhead is deflected or stopped by an outside influence (such as the branch of a tree) whether or not the ball is struck.
  • The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, whether or not the ball is struck with the shaft.
  • The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, with the clubhead falling and striking the ball.

The player's action does not count as a stroke in each of following situations:

  • During the downswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player stops the downswing short of the ball, but the clubhead falls and strikes and moves the ball.
  • During the backswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player completes the downswing with the shaft but does not strike the ball.
  • A ball is lodged in a tree branch beyond the reach of a club. If the player moves the ball by striking a lower part of the branch instead of the ball, Rule 9.4 (Ball Lifted or Moved by Player) applies.
Ejtés (Drop)

A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.

A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:

  • függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
  • földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).