A labda kezelésére vonatkozó szabályok: a labda lejelölése, felvétele és megtisztítása, visszahelyezése, ejtése a könnyítési területen, játék idegen helyről
A szabály célja: A 14. szabály arra vonatkozik, hogy mikor és hogyan jelölhetjük meg a nyugvó labda helyét, mikor és hogyan vehetjük fel és tisztíthatjuk meg a labdánkat, valamint a megfelelő helyről történő megjátszásával hogyan hozhatjuk azt ismét játékba.
- Amikor a felvett vagy elmozdított labdánkat vissza kell helyeznünk, mindig ugyanazt a labdát kell visszatennünk annak eredeti helyére.
- Büntetés nélküli vagy büntetéssel járó könnyítés igénybevételekor egy cserelabdát vagy az eredeti labdát kell ejtenünk egy meghatározott könnyítési területen.
E szabály alkalmazása során elkövetett hibát a labda megjátszása előtt büntetés nélkül ki lehet javítanunk, de büntetést kapunk, ha a labdát idegen helyről játsszuk meg.
14.1
A labda lejelölése, felvétele és megtisztítása
a
A felveendő és visszahelyezendő labda helyét meg kell jelölni
Mielőtt felvesszük a labdánkat egy olyan szabály szerint, amely a labda eredeti helyére történő visszahelyezését írja elő, a kérdéses helyet meg kell jelölnünk, azaz:
- egy labdajelölőt kell elhelyeznünk közvetlenül a labda mögé vagy mellé, vagy
- egy ütőt kell tartanunk a talajra közvetlenül a labda mögött vagy mellett.
Ha a labda helyének megjelölése nélkül vesszük fel a labdánkat, vagy szabálytalanul jelöljük meg a helyét, vagy a labdajelölő eltávolítása nélkül ütjük meg a labdát, akkor egy büntetőütést kapunk.
Ha azért vesszük fel a labdánkat, hogy egy adott szabály alapján könnyítést vegyünk igénybe, a felvétel előtt nem szükséges megjelölnünk a labda helyét.
b
Aki felveheti a labdát
A labdánkat a Szabályok szerint vagy saját magunk vehetjük fel, vagy a mi engedélyünkkel bárki más, azonban az engedélyt a labdánk felvétele előtt minden alkalommal külön kell megadnunk, nem pedig általánosan a versenykörre vonatkozóan.
Kivétel – A saját caddie-nk a greenen az engedélyünk nélkül is felveheti a labdánkat.
c
A felvett labda megtisztítása
A greenről felvett labdánkat bármikor megtisztíthatjuk. A bárhonnan máshonnan felvett labdánkat mindig meg lehet tisztítani, kivéve, ha a labdát azért vettük fel, hogy:
- Megnézzük, keletkezett-e rajta vágás vagy repedés - ekkor a tisztítás nem megengedett.
- Azonosítsuk - ekkor a tisztítás csak az azonosításhoz szükséges mértékig engedélyezett.
- Ne zavarja mások játékát - ekkor a tisztítás nem megengedett.
- Megvizsgáljuk, vajon olyan környezetben fekszik-e, ahol igénybe vehető könnyítés - ekkor a tisztítás nem megengedett, kivéve, ha ezt követően igénybe is vesszük a vonatkozó szabály alapján engedélyezett könnyítést.
Ha a felvett a labdánkat megtisztítjuk, amikor az nem megengedett, egy büntetőütést kapunk.
14.2
A labda visszahelyezése egy konkrét helyre
a
Az eredeti labdát kell használni
Ha a labdánkat azért kell visszahelyeznünk mert fel volt emelve, vagy el volt mozdítva, akkor az eredeti labdát kell visszatennünk.
Kivétel – Másik labda használható az alábbi esetekben:
- ha az eredeti labdánk az észszerűség keretein belül megtett próbálkozásokkal és néhány másodperc alatt nem lelhető fel,
- ha az eredeti labdánkon vágás vagy repedés keletkezett,
- ha a játék a leállítása után folytatódik,
- ha az eredeti labdánkat egy másik játékos idegen labdaként játszotta meg.
b
Akinek és ahogyan a labdát vissza kell helyeznie
A labdánkat visszahelyezni a Szabályok szerint saját magunknak kell, vagy annak a személynek, aki a labdánkat felvette vagy elmozdította.
Ha olyan labdát játszunk meg, amelyet szabálytalanul helyeztek vissza, vagy olyan személy tette, aki számára ez nincs megengedve, akkor egy büntetőütést kapunk.
c
Ahová a labdát vissza kell helyezni
A labdánkat az eredeti (vagy ha az nem ismert, a valószínűsített) helyére kell visszahelyeznünk, kivéve, ha a Szabályok másik helyet írnak elő.
Ha a labdánk bármilyen mozdíthatatlan akadály, pálya szerves részét képező tárgy, pályahatárt jelző tárgy, illetve a pályán élő vagy oda rögzült természetes tárgy tetején, alatt vagy azzal közvetlenül érintkezve került nyugvó állapotba:
- A labda „helye” függőleges irányban a talajtól eltérő magasságban is lehet.
- Ez azt jelenti, hogy a labdánkat arra az eredeti helyre kell visszahelyezni, amely az adott tárgy tetején vagy alatt van, illetve azzal közvetlenül érintkezik.
d
Ahová a labdát vissza kell helyezni, ha annak eredeti fekvése megváltozott
Ha a felvett vagy elmozdított labdánk fekvése megváltozott, az alábbi módon kell visszahelyeznünk azt:
- Homokban lévő labda esetén:
- Amennyire lehetséges, helyre kell állítanunk az eredeti fekvést.
- A labdánk fekvésének helyreállítása során a korábban homokkal teljesen betakart labdából szabadon hagyhatunk annyit, hogy egy kis része látható legyen.
- Nem homokban lévő labda esetén: úgy kell visszahelyeznünk a labdánkat, hogy az eredeti fekvéséhez legközelebbi és leginkább hasonlító fekvést biztosító helyre kerüljön, azaz:
- az eredeti (vagy ha az nem ismert, a valószínűsített) helyétől egy ütőhosszon belülre;
- nem közelebb a lyukhoz, és
- az eredeti hellyel megegyező pályaterületre.
Ha tudjuk, hogy az eredeti fekvés megváltozott, de nem tudjuk, hogy az milyen volt pontosan, meg kell becsülnünk az eredeti fekvést, és a labdánkat oda kell visszahelyeznünk.
Kivétel – A játék megállításakor felvett labdának a felfüggesztés ideje alatt megváltozott fekvése esetén lásd az 5.7d. szabályt.
e
Ha a visszahelyezett labda nem marad az eredeti helyen:
Ha megpróbáljuk visszahelyezni a labdánkat, de az nem marad az eredeti helyén, még egyszer meg kell próbálnunk visszahelyezni azt.
Ha a labda ekkor sem marad ott, akkor arra a legközelebbi helyre kell visszahelyeznünk, ahol az nyugalmi állapotban marad, azonban az eredeti helyétől függően az alábbi korlátozásokkal:
- az új hely nem lehet közelebb a lyukhoz,
- ha az eredeti hely az általános területen van: a legközelebbi helynek is ott kell lennie,
- ha az eredeti hely bunkerben vagy büntetőterületen van: a legközelebbi helynek ugyanabban bunkerben vagy ugyanazon a büntetőterületen kell lennie,
- ha az eredeti hely a greenen van: a legközelebbi helynek vagy a greenen, vagy az általános területen kell lennie.
Büntetés szabálytalanul kicserélt labda megjátszásáért, vagy labda idegen helyről való megjátszásáért a 14.2. szabály megszegésével: általános büntetés.
14.3
A labda ejtése a könnyítési területen
a
Az eredeti labda vagy egy másik labda is használható
Bármilyen labdát használhatunk minden egyes alkalommal, amikor a jelen szabály szerint ejtünk vagy helyezünk egy labdát.
b
A labdát szabályosan kell ejteni
A labdát szabályosan kell ejtenünk, ehhez az alábbi három kikötés mindegyikének együttesen kell teljesülnie:
- Saját magunknak kell a labdánkat ejtenünk (sem a caddie-nk, sem senki más nem teheti meg helyettünk).
- A labdánkat térdmagasságból kell ejtenünk úgy, hogy az:
- függőlegesen essen le anélkül, hogy azt dobnánk, csavarnánk vagy gurítanánk, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolnánk azt, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
- földet érés előtt ne érjen hozzá egyetlen testrészünkhöz vagy felszerelési tárgyunkhoz sem.
- A labdánkat a könnyítési területre kell ejtenünk. Ejtés közben állhatunk akár a könnyítési területen belül, akár azon kívül is.
Ha a labdánkat szabálytalanul ejtettük megsértve e három követelmény közül egyet vagy többet, akkor újra kell ejtenünk azt a megfelelő módon, és nincs korlátozva, hogy hányszor kell ezt megtennünk.
A szabálytalanul ejtett labda nem számít bele abba a két ejtésbe, amely szükséges, mielőtt a labdánkat helyezni kell.
Lásd a teljes Szabályokat. A szabálytalanul ejtett labda megjátszásáról, és hogy egy büntetőütés, vagy az általános büntetés alkalmazandó-e.
c
A szabályosan ejtett labdának a könnyítési területen kell nyugalomba kerülnie
Ez a szabály csak akkor alkalmazandó, ha a labda ejtése szabályosan, a 14.3b. szabály szerint történik.
A könnyítés befejezése. Csak akkor végeztük el sikeresen a könnyítést, amikor a szabályosan ejtett labdánk a könnyítési területen belül kerül nyugalomba.
Nem számít, hogy a földet érést követően és a nyugalomba kerülés előtt a labdánk hozzáér-e bármilyen személyhez, felszereléshez vagy egyéb külső tényezőhöz:
- Ha a labdánk a könnyítési területen kerül nyugalomba, akkor a könnyítést elvégeztük, és a labdát onnan kell megjátszanunk, ahol az fekszik.
- Ha a szabályosan ejtett labdánk a könnyítési területen kívül kerül nyugalomba, lásd alább az "Amikor a szabályosan ejtett labda a könnyítési területen kívül kerül nyugalomba" bejegyzést!
Egyetlen játékosnak sem jár büntetés.
Kivétel: Ha a szabályosan ejtett labdát valaki szándékosan eltéríti vagy megállítja
Amikor a szabályosan ejtett labda a könnyítési területen kívül kerül nyugalomba: Másodszor is ejtenünk kell a labdánkat, és ha a szabályosan ejtett labda ismét a könnyítési területen kívül kerül nyugalomba, akkor a könnyítést a következők szerint kell végrehajtani:
- Helyeznünk kell a labdánkat arra a helyre, ahol a másodszori ejtés során először ért földet.
- Ha a helyezett labdánk nem marad meg a helyén, még egyszer meg kell próbálnunk a labdát oda helyezni.
- Ha a másodszorra helyezett labdánk sem marad a helyén, akkor arra a legközelebbi helyre kell a labdánkat helyeznünk, ahol az nyugvó állapotban marad, feltéve hogy ez megfelel a 14.2e. szabálynak.
d
Ha a szabályosan ejtett labdát valaki szándékosan eltéríti vagy megállítja
Lásd a teljes Szabályokat. További információ arról, hogy mit kell tennünk, ha a labdát helyesen ejtettük, de azt szándékosan eltérítették vagy megállították.
Büntetés a labda idegen helyről való megjátszására vagy az ejtett helyett helyezett labda megjátszására vonatkozó 14.3. szabály megszegéséért: általános büntetés.
14.4
Amikor a labdánk újra játékba kerül az után, hogy az eredeti labda kikerült a játékból
Lásd a teljes Szabályokat. Mikor kerül a labdánk újra játékba, beleértve azt is, amikor a labdánk lecserélése nem megengedett, vagy nem a megfelelő eljárást alkalmazzuk.
14.5
A labda cseréje, visszahelyezése, ejtése vagy helyezése során elkövetett hibák kijavítása
Büntetés nélkül felvehetjük a labdát és javíthatjuk a hibát, mielőtt megjátszanánk a labdánkat:
- Ha az eredeti labdánkat lecseréltük egy másik labdára, amikor az nem volt megengedve, vagy
- Ha a labdánkat (1) idegen helyre, vagy idegen helyen került nyugalomba, (2) szabálytalanul vagy (3) erre az esetre nem alkalmazható eljárás szerint helyeztük vissza, ejtettük vagy helyeztük.
Lásd a teljes Szabályokat. További információ a hiba kijavításáról a labda megjátszása előtt.
14.6
Az ütés elvégzése az előző ütés helyéről
Ez a szabály alkalmazandó minden olyan esetben, amikor a Szabályok értelmében a következő ütésünket a korábbi ütésünk helyéről kell vagy lehet elvégeznünk (vagyis amikor ütés és távolság könnyítést veszünk igénybe, vagy egy érvénytelenített vagy egyébként nem számító ütést játszunk újra).
a
Ha a játékos az előző ütést az elütőterületről végezte el
Az eredeti labdánkat vagy egy másik labdát az elütőterületen belül kell megjátszanunk, annak bármely részéről (akár tee-ről is).
b
Ha a játékos az előző ütést az általános területről, büntetőterületről vagy bunkerből végezte el:
Az eredeti labdánkat vagy egy másik labdát a kijelöltkönnyítési területen belül kell ejtenünk:
- Viszonyítási pont: az a hely, ahonnan az előző ütést végeztük (amelyet, ha nem ismert, valószínűsíteni kell).
- A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: egy ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
- A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
- a könnyítési területnek a pálya ugyanazon területén kell lennie, mint a viszonyítási pontnak, és
- nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont.
c
Ha a játékos az előző ütést a greenen végezte el
Az eredeti labdánkat vagy egy másik labdát arra a helyre kell helyezni, ahonnan az előző ütésünket tettük (amely ha nem ismert, valószínűsíteni kell).
Büntetés a labda megjátszásáért idegen helyről a 14.6. szabály megszegéséért: általános büntetés.
14.7
Játék idegen helyről
a
Ahonnan a labdát meg kell játszani
Egy szakasz megkezdése után minden ütést onnan kell megjátszanunk, ahol a labdánk nyugalomba került, kivéve, amikor a Szabályok értelmében másik helyről kell vagy lehet megjátszani a labdánkat.
Büntetés a labda idegen helyről való megjátszására vonatkozó 14.7a. szabály megszegéséért: általános büntetés.
b
A szakasz teljesítése idegen helyről történő játék után stroke playben
Ha idegen helyről játszottunk, de ez nem minősül súlyos szabálysértésnek, akkor általános büntetést kapunk a 14.7a. szabály alapján, és a szakasz lejátszását az idegen helyről megjátszott labdával kell folytatnunk .
Ha idegen helyről játszottunk, és ez súlyos szabálysértésnek minősül, akkor a hibát ki kell javítanunk úgy, hogy a szakaszt a megfelelő helyről játsszuk le. Ha nem javítjuk ki a hibát, akkor kizárnak.
Lásd a teljes Szabályokat. Annak magyarázata, hogy mit kell tennünk, ha az idegen helyről való játék súlyos szabálysértés, vagy ha nem vagyunk biztosak abban, hogy súlyos szabálysértés-e.
A labda elhelyezése a játékba hozás céljából úgy, hogy a labdát leteszik és elengedik.
A nyugalomban lévő labda helyének megjelölése úgy, hogy vagy egy labdajelölőt teszünk le közvetlenül a labda mögé vagy mellé, vagy egy ütőt tartunk a talajra közvetlenül a labda mögött vagy mellett.
A felveendő labda pontos helyének megjelölésére használt mesterséges tárgy, például tee, pénzérme, labdajelölőnek készített tárgy vagy egyéb apróbb felszerelési tárgy.
A nyugalomban lévő labda helyének megjelölése úgy, hogy vagy egy labdajelölőt teszünk le közvetlenül a labda mögé vagy mellé, vagy egy ütőt tartunk a talajra közvetlenül a labda mögött vagy mellett.
A nyugalomban lévő labda helyének megjelölése úgy, hogy vagy egy labdajelölőt teszünk le közvetlenül a labda mögé vagy mellé, vagy egy ütőt tartunk a talajra közvetlenül a labda mögött vagy mellett.
A felveendő labda pontos helyének megjelölésére használt mesterséges tárgy, például tee, pénzérme, labdajelölőnek készített tárgy vagy egyéb apróbb felszerelési tárgy.
A nyugalomban lévő labda helyének megjelölése úgy, hogy vagy egy labdajelölőt teszünk le közvetlenül a labda mögé vagy mellé, vagy egy ütőt tartunk a talajra közvetlenül a labda mögött vagy mellett.
18 vagy annál kevesebb szakasz megjátszása a Bizottság által meghatározott sorrendben.
Az éppen megjátszott szakaszon lévő olyan terület, amely kifejezetten gurításra van kiképezve, vagy a Bizottság azt greenként jelöli ki (például ideiglenes green használata esetén).
A labda elhelyezése a játékba hozás céljából úgy, hogy a labdát leteszik és elengedik.
Amikor a nyugvó labda az eredeti helyét elhagyva egy másik helyen kerül nyugalomba, és ez szabad szemmel is látható (függetlenül attól, hogy azt történetesen látta-e valaki vagy sem).
Ez a labdának az eredeti helyéről felfelé, lefelé és vízszintesen bármely irányba történt elmozdulására egyaránt értendő.
Ha a labda csak inog (néha ezt a billegés szóval illetik) és az eredeti helyén marad, vagy oda visszatér, a labda nem mozdult el.
Bármelyik labda amelyik nem a játékos:
- játékban lévő labdája (függetlenül attól, hogy az az eredeti vagy egy cserelabda)
- ideiglenes labdája (mielőtt azt a 18.3c. szabály szerint feladják), vagy
- a stroke playben a 14.7b. vagy a 20.1c. szabály szerint megjátszott második labdája.
Példák az idegen labdára: másik játékos játékban lévő labdája, gazdátlan labda, és saját labdánk, ami pályahatáron kívül van, elveszett, felvették vagy még nem került vissza a játékba.
A labda elhelyezése a játékba hozás céljából úgy, hogy a labdát leteszik és elengedik.
Amikor a nyugvó labda az eredeti helyét elhagyva egy másik helyen kerül nyugalomba, és ez szabad szemmel is látható (függetlenül attól, hogy azt történetesen látta-e valaki vagy sem).
Ez a labdának az eredeti helyéről felfelé, lefelé és vízszintesen bármely irányba történt elmozdulására egyaránt értendő.
Ha a labda csak inog (néha ezt a billegés szóval illetik) és az eredeti helyén marad, vagy oda visszatér, a labda nem mozdult el.
A labda elhelyezése a játékba hozás céljából úgy, hogy a labdát leteszik és elengedik.
A labda elhelyezése a játékba hozás céljából úgy, hogy a labdát leteszik és elengedik.
Olyan akadály, amely nem mozdítható el észszerű erőkifejtéssel és az akadály vagy a pálya rongálása nélkül, vagy más okból nem felel meg a mozdítható akadály meghatározásának.
A Bizottság által a pálya megjátszásának egyik kihívásaként definiált mesterséges tárgy, ahonnan nem vehető igénybe büntetés nélküli könnyítés.
A Bizottság által a pálya szerves részét képező tárgynak minősített mesterséges tárgyakat mozdíthatatlannak kell tekinteni (lásd: 8.1a. szabály). De ha a pálya szerves részét képező tárgy egy része (pl. egy kapu, ajtó vagy egy csatlakozó kábel) megfelel a mozdítható akadály meghatározásának, akkor ezt mozdítható akadálynak kell tekinteni.
A pálya szerves részét képező tárgyak nem akadályok vagy pályahatárt jelző tárgyak.
A pályahatáron kívüli területet meghatározó vagy jelző mesterséges tárgy, pl. fal, kerítés, karó és korlát, ahonnan nem vehető igénybe büntetés nélküli könnyítés.
Ide tartozik a pályahatárt jelző kerítés alapja és oszlopai, az alábbiak azonban nem: a falhoz vagy kerítéshez rögzített ferde támasztékok vagy feszítődrótok, vagy a falon vagy kerítésen való átjutáshoz használt lépcsők, hidak vagy ehhez hasonló építmények.
A pályahatárt jelző tárgyakat akkor is mozdíthatatlannak kell tekinteni, ha mozdíthatók, vagy van mozdítható részük (lásd: 8.1a. szabály).
A pályahatárt jelző tárgyak nem akadályok és nem a pálya szerves részét képező tárgyak.
A labda elhelyezése a játékba hozás céljából úgy, hogy a labdát leteszik és elengedik.
Amikor a nyugvó labda az eredeti helyét elhagyva egy másik helyen kerül nyugalomba, és ez szabad szemmel is látható (függetlenül attól, hogy azt történetesen látta-e valaki vagy sem).
Ez a labdának az eredeti helyéről felfelé, lefelé és vízszintesen bármely irányba történt elmozdulására egyaránt értendő.
Ha a labda csak inog (néha ezt a billegés szóval illetik) és az eredeti helyén marad, vagy oda visszatér, a labda nem mozdult el.
Az a hely, ahol a labda nyugalomba került, és bármely ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy, mozdíthatatlan akadály, pálya szerves részét képező tárgy vagy pályahatárt jelző tárgy, amely a labdával érintkezik vagy közvetlenül a labda mellett van. A laza természetes anyagok és a mozdítható akadályok nem tartoznak a labda fekvéséhez.
A labda elhelyezése a játékba hozás céljából úgy, hogy a labdát leteszik és elengedik.
Az a hely, ahol a labda nyugalomba került, és bármely ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy, mozdíthatatlan akadály, pálya szerves részét képező tárgy vagy pályahatárt jelző tárgy, amely a labdával érintkezik vagy közvetlenül a labda mellett van. A laza természetes anyagok és a mozdítható akadályok nem tartoznak a labda fekvéséhez.
Az a hely, ahol a labda nyugalomba került, és bármely ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy, mozdíthatatlan akadály, pálya szerves részét képező tárgy vagy pályahatárt jelző tárgy, amely a labdával érintkezik vagy közvetlenül a labda mellett van. A laza természetes anyagok és a mozdítható akadályok nem tartoznak a labda fekvéséhez.
Az a hely, ahol a labda nyugalomba került, és bármely ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy, mozdíthatatlan akadály, pálya szerves részét képező tárgy vagy pályahatárt jelző tárgy, amely a labdával érintkezik vagy közvetlenül a labda mellett van. A laza természetes anyagok és a mozdítható akadályok nem tartoznak a labda fekvéséhez.
A pálya bármely része, kivéve azt a részt, ahol a Szabályok értelmében a labdánkat meg kell vagy meg lehet játszanunk.
A labda elhelyezése a játékba hozás céljából úgy, hogy a labdát leteszik és elengedik.
Az a hely, ahol a labda nyugalomba került, és bármely ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy, mozdíthatatlan akadály, pálya szerves részét képező tárgy vagy pályahatárt jelző tárgy, amely a labdával érintkezik vagy közvetlenül a labda mellett van. A laza természetes anyagok és a mozdítható akadályok nem tartoznak a labda fekvéséhez.
Az a hely, ahol a labda nyugalomba került, és bármely ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy, mozdíthatatlan akadály, pálya szerves részét képező tárgy vagy pályahatárt jelző tárgy, amely a labdával érintkezik vagy közvetlenül a labda mellett van. A laza természetes anyagok és a mozdítható akadályok nem tartoznak a labda fekvéséhez.
A versenykörben a nálunk levő (a 4.1b(1) szabály által megengedett) 14 (vagy kevesebb) ütő közül leghosszabb ütő hossza (ami nem a putter ütő). Például ha a versenykörben a nálunk lévő leghosszabb ütő (ami nem a putter ütő) egy 43 hüvelykes driver (109,22 cm), az adott versenykörben az ütőhossz 43 hüvelyk az ütőhosszunk.
A pálya öt meghatározott területe: (1) az általános terület, (2) az elütőterület, ahonnan az adott szakasz megjátszását el kell kezdenünk, (3) az összes büntetőterület, (4) az összes bunker és (5) az általunk éppen megjátszott szakasz greenje.
Az a hely, ahol a labda nyugalomba került, és bármely ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy, mozdíthatatlan akadály, pálya szerves részét képező tárgy vagy pályahatárt jelző tárgy, amely a labdával érintkezik vagy közvetlenül a labda mellett van. A laza természetes anyagok és a mozdítható akadályok nem tartoznak a labda fekvéséhez.
Az a hely, ahol a labda nyugalomba került, és bármely ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy, mozdíthatatlan akadály, pálya szerves részét képező tárgy vagy pályahatárt jelző tárgy, amely a labdával érintkezik vagy közvetlenül a labda mellett van. A laza természetes anyagok és a mozdítható akadályok nem tartoznak a labda fekvéséhez.
A labda elhelyezése a játékba hozás céljából úgy, hogy a labdát leteszik és elengedik.
A labda elhelyezése a játékba hozás céljából úgy, hogy a labdát leteszik és elengedik.
A labda elhelyezése a játékba hozás céljából úgy, hogy a labdát leteszik és elengedik.
A pálya teljes területe, kivéve a négy különleges területet: (1) az elütőterület, ahonnan az adott szakasz megjátszását el kell kezdenünk, (2) az összes büntetőterület, (3) az összes bunker és (4) az általunk éppen megjátszott szakasz greenje.
Az általános terület magában foglalja a pályán az elütőterület kivételével az összes többi elütőterületet, valamint az összes idegen greent.
Erre a célra kialakított homokos terület, amely gyakran egy mélyedés, amelyből a gyepet vagy a termőföldet eltávolították. Az alábbiak nem a bunker részei:
- a kialakított terület széle, szegélye, oldalfala vagy pereme, amelynek anyaga föld, fű, tömörített gyep vagy valamilyen mesterséges anyag,
- a kialakított terület szélén belüli föld vagy ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy (pl. fű, bokor vagy fás területek),
- a kialakított területről kiszóródott vagy annak szélén kívül levő homok, és
- a pályán lévő összes egyéb homokos terület, amely nem a kialakított terület szélén belül van (pl. kiszáradások, egyéb természetes homokos területek vagy a pályán belüli gondozatlan területként emlegetett területek).
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütésért könnyítés vehető igénybe, ha a labdánk ott kerül nyugalomba.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan két könnyítési lehetőséget kapunk (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kapunk.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület határa a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.
A büntetőterület határát ajánlott karókkal vagy vonallal meghatározni.
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület határa a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület határa, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
Erre a célra kialakított homokos terület, amely gyakran egy mélyedés, amelyből a gyepet vagy a termőföldet eltávolították. Az alábbiak nem a bunker részei:
- a kialakított terület széle, szegélye, oldalfala vagy pereme, amelynek anyaga föld, fű, tömörített gyep vagy valamilyen mesterséges anyag,
- a kialakított terület szélén belüli föld vagy ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy (pl. fű, bokor vagy fás területek),
- a kialakított területről kiszóródott vagy annak szélén kívül levő homok, és
- a pályán lévő összes egyéb homokos terület, amely nem a kialakított terület szélén belül van (pl. kiszáradások, egyéb természetes homokos területek vagy a pályán belüli gondozatlan területként emlegetett területek).
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütésért könnyítés vehető igénybe, ha a labdánk ott kerül nyugalomba.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan két könnyítési lehetőséget kapunk (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kapunk.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület határa a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.
A büntetőterület határát ajánlott karókkal vagy vonallal meghatározni.
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület határa a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület határa, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
Az éppen megjátszott szakaszon lévő olyan terület, amely kifejezetten gurításra van kiképezve, vagy a Bizottság azt greenként jelöli ki (például ideiglenes green használata esetén).
Az éppen megjátszott szakaszon lévő olyan terület, amely kifejezetten gurításra van kiképezve, vagy a Bizottság azt greenként jelöli ki (például ideiglenes green használata esetén).
A pálya teljes területe, kivéve a négy különleges területet: (1) az elütőterület, ahonnan az adott szakasz megjátszását el kell kezdenünk, (2) az összes büntetőterület, (3) az összes bunker és (4) az általunk éppen megjátszott szakasz greenje.
Az általános terület magában foglalja a pályán az elütőterület kivételével az összes többi elütőterületet, valamint az összes idegen greent.
A játékos által egy szakaszon játszott labda kicserélése egy másikra, amely attól kezdve a játékban lévő labdája lesz.
A pálya bármely része, kivéve azt a részt, ahol a Szabályok értelmében a labdánkat meg kell vagy meg lehet játszanunk.
Match playben szakaszvesztés vagy stroke playben két büntetőütés.
A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik. Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.
A könnyítés alkalmazásakor térdmagasságban kell elengednünk a labdát úgy, hogy az:
- függőlegesen essen le anélkül, hogy azt dobnánk, csavarnánk vagy gurítanánk, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolnánk azt, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
- földet érés előtt ne érjen egyetlen a testrészünkhöz vagy felszerelési tárgyunkhoz sem (lásd: 14.3b. szabály).
A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik. Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.
A könnyítés alkalmazásakor térdmagasságban kell elengednünk a labdát úgy, hogy az:
- függőlegesen essen le anélkül, hogy azt dobnánk, csavarnánk vagy gurítanánk, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolnánk azt, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
- földet érés előtt ne érjen egyetlen a testrészünkhöz vagy felszerelési tárgyunkhoz sem (lásd: 14.3b. szabály).
A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik. Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.
A könnyítés alkalmazásakor térdmagasságban kell elengednünk a labdát úgy, hogy az:
- függőlegesen essen le anélkül, hogy azt dobnánk, csavarnánk vagy gurítanánk, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolnánk azt, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
- földet érés előtt ne érjen egyetlen a testrészünkhöz vagy felszerelési tárgyunkhoz sem (lásd: 14.3b. szabály).
Olyan személy, aki a versenykör során segít az ütőink hordozásában, szállításában vagy kezelésében és / vagy tanácsot ad. A caddie más módon is segíthet, ha azt a Szabályok megengedik (lásd: 10.3b. szabály).
Minden olyan tárgy, amelyet a játékos vagy a caddie-je használ, visel, fog vagy visz. A pálya gondozásához használt tárgyak (pl. gereblyék) csak addig tekintendők felszerelésnek, amíg azokat a játékos vagy a caddie-je a kezében tartja vagy viszi.
Az a terület, ahova ejtenünk kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést veszünk igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnunk, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:
- Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik.
- A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
- A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
- csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
- nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
- Ahol nem érvényesül az a (szabályban meghatározott) zavaró hatás, amiért a könnyítést igénybe vesszük.
A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik. Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.
A könnyítés alkalmazásakor térdmagasságban kell elengednünk a labdát úgy, hogy az:
- függőlegesen essen le anélkül, hogy azt dobnánk, csavarnánk vagy gurítanánk, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolnánk azt, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
- földet érés előtt ne érjen egyetlen a testrészünkhöz vagy felszerelési tárgyunkhoz sem (lásd: 14.3b. szabály).
A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik. Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.
A könnyítés alkalmazásakor térdmagasságban kell elengednünk a labdát úgy, hogy az:
- függőlegesen essen le anélkül, hogy azt dobnánk, csavarnánk vagy gurítanánk, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolnánk azt, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
- földet érés előtt ne érjen egyetlen a testrészünkhöz vagy felszerelési tárgyunkhoz sem (lásd: 14.3b. szabály).
Az a terület, ahova ejtenünk kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést veszünk igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnunk, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:
- Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik.
- A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
- A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
- csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
- nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
- Ahol nem érvényesül az a (szabályban meghatározott) zavaró hatás, amiért a könnyítést igénybe vesszük.
A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik. Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.
A könnyítés alkalmazásakor térdmagasságban kell elengednünk a labdát úgy, hogy az:
- függőlegesen essen le anélkül, hogy azt dobnánk, csavarnánk vagy gurítanánk, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolnánk azt, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
- földet érés előtt ne érjen egyetlen a testrészünkhöz vagy felszerelési tárgyunkhoz sem (lásd: 14.3b. szabály).
A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik. Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.
A könnyítés alkalmazásakor térdmagasságban kell elengednünk a labdát úgy, hogy az:
- függőlegesen essen le anélkül, hogy azt dobnánk, csavarnánk vagy gurítanánk, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolnánk azt, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
- földet érés előtt ne érjen egyetlen a testrészünkhöz vagy felszerelési tárgyunkhoz sem (lásd: 14.3b. szabály).
A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik. Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.
A könnyítés alkalmazásakor térdmagasságban kell elengednünk a labdát úgy, hogy az:
- függőlegesen essen le anélkül, hogy azt dobnánk, csavarnánk vagy gurítanánk, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolnánk azt, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
- földet érés előtt ne érjen egyetlen a testrészünkhöz vagy felszerelési tárgyunkhoz sem (lásd: 14.3b. szabály).
A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik. Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.
A könnyítés alkalmazásakor térdmagasságban kell elengednünk a labdát úgy, hogy az:
- függőlegesen essen le anélkül, hogy azt dobnánk, csavarnánk vagy gurítanánk, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolnánk azt, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
- földet érés előtt ne érjen egyetlen a testrészünkhöz vagy felszerelési tárgyunkhoz sem (lásd: 14.3b. szabály).
A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik. Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.
A könnyítés alkalmazásakor térdmagasságban kell elengednünk a labdát úgy, hogy az:
- függőlegesen essen le anélkül, hogy azt dobnánk, csavarnánk vagy gurítanánk, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolnánk azt, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
- földet érés előtt ne érjen egyetlen a testrészünkhöz vagy felszerelési tárgyunkhoz sem (lásd: 14.3b. szabály).
A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik. Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.
A könnyítés alkalmazásakor térdmagasságban kell elengednünk a labdát úgy, hogy az:
- függőlegesen essen le anélkül, hogy azt dobnánk, csavarnánk vagy gurítanánk, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolnánk azt, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
- földet érés előtt ne érjen egyetlen a testrészünkhöz vagy felszerelési tárgyunkhoz sem (lásd: 14.3b. szabály).
Az a terület, ahova ejtenünk kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést veszünk igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnunk, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:
- Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik.
- A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
- A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
- csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
- nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
- Ahol nem érvényesül az a (szabályban meghatározott) zavaró hatás, amiért a könnyítést igénybe vesszük.
Minden olyan tárgy, amelyet a játékos vagy a caddie-je használ, visel, fog vagy visz. A pálya gondozásához használt tárgyak (pl. gereblyék) csak addig tekintendők felszerelésnek, amíg azokat a játékos vagy a caddie-je a kezében tartja vagy viszi.
Az alábbiak közül bármely személy vagy dolog, aki vagy ami befolyásolhatja, hogy mi történik a labdánkkal, felszerelésünkkel vagy a pályával:
- bármely személy (beleértve egy másik játékost is), kivéve magunkat vagy a caddie-nket, vagy a partnerünket vagy ellenfelünket vagy bármelyikük caddie-jét;
- bármely állat és
- bármely természetes vagy mesterséges tárgy, vagy bármi más (beleértve egy mozgásban levő másik labdát), kivéve a természeti erőket.
Az a terület, ahova ejtenünk kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést veszünk igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnunk, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:
- Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik.
- A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
- A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
- csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
- nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
- Ahol nem érvényesül az a (szabályban meghatározott) zavaró hatás, amiért a könnyítést igénybe vesszük.
Az a terület, ahova ejtenünk kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést veszünk igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnunk, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:
- Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik.
- A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
- A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
- csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
- nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
- Ahol nem érvényesül az a (szabályban meghatározott) zavaró hatás, amiért a könnyítést igénybe vesszük.
A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik. Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.
A könnyítés alkalmazásakor térdmagasságban kell elengednünk a labdát úgy, hogy az:
- függőlegesen essen le anélkül, hogy azt dobnánk, csavarnánk vagy gurítanánk, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolnánk azt, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
- földet érés előtt ne érjen egyetlen a testrészünkhöz vagy felszerelési tárgyunkhoz sem (lásd: 14.3b. szabály).
Az a terület, ahova ejtenünk kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést veszünk igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnunk, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:
- Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik.
- A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
- A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
- csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
- nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
- Ahol nem érvényesül az a (szabályban meghatározott) zavaró hatás, amiért a könnyítést igénybe vesszük.
A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik. Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.
A könnyítés alkalmazásakor térdmagasságban kell elengednünk a labdát úgy, hogy az:
- függőlegesen essen le anélkül, hogy azt dobnánk, csavarnánk vagy gurítanánk, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolnánk azt, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
- földet érés előtt ne érjen egyetlen a testrészünkhöz vagy felszerelési tárgyunkhoz sem (lásd: 14.3b. szabály).
A pálya bármely része, kivéve azt a részt, ahol a Szabályok értelmében a labdánkat meg kell vagy meg lehet játszanunk.
A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik. Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.
A könnyítés alkalmazásakor térdmagasságban kell elengednünk a labdát úgy, hogy az:
- függőlegesen essen le anélkül, hogy azt dobnánk, csavarnánk vagy gurítanánk, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolnánk azt, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
- földet érés előtt ne érjen egyetlen a testrészünkhöz vagy felszerelési tárgyunkhoz sem (lásd: 14.3b. szabály).
Match playben szakaszvesztés vagy stroke playben két büntetőütés.
A játékos által egy szakaszon játszott labda kicserélése egy másikra, amely attól kezdve a játékban lévő labdája lesz.
A pálya bármely része, kivéve azt a részt, ahol a Szabályok értelmében a labdánkat meg kell vagy meg lehet játszanunk.
A pálya bármely része, kivéve azt a részt, ahol a Szabályok értelmében a labdánkat meg kell vagy meg lehet játszanunk.
A labda elhelyezése a játékba hozás céljából úgy, hogy a labdát leteszik és elengedik.
A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik. Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.
A könnyítés alkalmazásakor térdmagasságban kell elengednünk a labdát úgy, hogy az:
- függőlegesen essen le anélkül, hogy azt dobnánk, csavarnánk vagy gurítanánk, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolnánk azt, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
- földet érés előtt ne érjen egyetlen a testrészünkhöz vagy felszerelési tárgyunkhoz sem (lásd: 14.3b. szabály).
Az az eljárás és büntetés, amely során a 17., 18. és 19. szabály szerint könnyítést veszünk igénybe úgy, hogy a labdát az előzőleg elvégzett ütés helyéről játsszuk meg (lásd: 14.6. szabály).
Az a terület, ahonnan az adott szakasz megjátszását el kell kezdenünk. Az elütőterület téglalap alakú és két ütőhossz mélységű, amelynek:
- elülső szélét a Bizottság által felállított két elütőbója legelülső pontjai közötti vonal jelöli, és
- az oldalsó széleit az elütőbóják legkülsőbb pontjaitól visszafelé húzódó vonal jelöli ki.
Az a terület, ahova ejtenünk kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést veszünk igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnunk, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:
- Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik.
- A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
- A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
- csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
- nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
- Ahol nem érvényesül az a (szabályban meghatározott) zavaró hatás, amiért a könnyítést igénybe vesszük.
A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik. Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.
A könnyítés alkalmazásakor térdmagasságban kell elengednünk a labdát úgy, hogy az:
- függőlegesen essen le anélkül, hogy azt dobnánk, csavarnánk vagy gurítanánk, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolnánk azt, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
- földet érés előtt ne érjen egyetlen a testrészünkhöz vagy felszerelési tárgyunkhoz sem (lásd: 14.3b. szabály).
Az a terület, ahova ejtenünk kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést veszünk igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnunk, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:
- Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik.
- A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
- A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
- csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
- nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
- Ahol nem érvényesül az a (szabályban meghatározott) zavaró hatás, amiért a könnyítést igénybe vesszük.
A versenykörben a nálunk levő (a 4.1b(1) szabály által megengedett) 14 (vagy kevesebb) ütő közül leghosszabb ütő hossza (ami nem a putter ütő). Például ha a versenykörben a nálunk lévő leghosszabb ütő (ami nem a putter ütő) egy 43 hüvelykes driver (109,22 cm), az adott versenykörben az ütőhossz 43 hüvelyk az ütőhosszunk.
Az a terület, ahova ejtenünk kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést veszünk igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnunk, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:
- Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik.
- A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
- A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
- csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
- nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
- Ahol nem érvényesül az a (szabályban meghatározott) zavaró hatás, amiért a könnyítést igénybe vesszük.
A pálya öt meghatározott területe: (1) az általános terület, (2) az elütőterület, ahonnan az adott szakasz megjátszását el kell kezdenünk, (3) az összes büntetőterület, (4) az összes bunker és (5) az általunk éppen megjátszott szakasz greenje.
A pálya bármely része, kivéve azt a részt, ahol a Szabályok értelmében a labdánkat meg kell vagy meg lehet játszanunk.
Match playben szakaszvesztés vagy stroke playben két büntetőütés.
A pálya bármely része, kivéve azt a részt, ahol a Szabályok értelmében a labdánkat meg kell vagy meg lehet játszanunk.
Match playben szakaszvesztés vagy stroke playben két büntetőütés.
A pálya bármely része, kivéve azt a részt, ahol a Szabályok értelmében a labdánkat meg kell vagy meg lehet játszanunk.
Stroke playben, amikor a megfelelő helyről való ütéshez viszonyítva a labda idegen helyről való megjátszása jelentős előnyt adna a nekünk.
Match playben szakaszvesztés vagy stroke playben két büntetőütés.
A pálya bármely része, kivéve azt a részt, ahol a Szabályok értelmében a labdánkat meg kell vagy meg lehet játszanunk.
A pálya bármely része, kivéve azt a részt, ahol a Szabályok értelmében a labdánkat meg kell vagy meg lehet játszanunk.
Stroke playben, amikor a megfelelő helyről való ütéshez viszonyítva a labda idegen helyről való megjátszása jelentős előnyt adna a nekünk.