The R&A - Working for Golf
Büntetőterületek
Golfozók szabálykönyve
Lásd a Golf szabályait
Ugrás a szakaszra
17.1
a
b
c
d
e
17.2
a
b
17.3
Fedezz fel többet

Szabály 16
Szabály 18

A szabály célja: A 17. szabály a büntetőterületre vonatkozó speciális szabály. Büntetőterületnek számítanak a vízterületek, valamint a Bizottság által annak nyilvánított területek, ahol a labda gyakran elvész vagy megjátszhatatlan. Egy büntetőütésért meghatározott könnyítési lehetőségeket vehetünk igénybe a labdánk büntetőterületen kívülről való megjátszásához.

17.1
A büntetőterületen lévő labdára vonatkozó lehetőségek

A büntetőterületeket vagy piros vagy sárga színnel jelölik. E színek határozzák meg azt, hogy milyen könnyítési lehetőségeket vehetünk igénybe (lásd: 17.1d. szabály).

A büntetőterületen belül állva is megjátszhatunk egy büntetőterületen kívül fekvő labdát az után is, hogy a büntetőterületről könnyítést vettünk igénybe.

a
Amikor a labda büntetőterületen van

A labdánk akkor van egy büntetőterületen belül, ha a labda bármely része a büntetőterület határain belül van, vagy érinti azt, akár a talajon, vagy bármi máson, vagy a büntetőterület határa vagy bármely része fölött van.

b
Megjátszhatjuk a labdánkat onnan, ahol az fekszik a büntetőterületen belül, vagy büntetéssel járó könnyítést vehetünk igénybe

A labdát megjátszhatjuk vagy büntetés nélkül onnan, ahol fekszik, vagy a büntetőterületen kívülről is, büntetéssel járó könnyítést igénybe véve.

Könnyítést kell igénybe venni a büntetőterületen levő játékon kívüli terület által okozott zavaró hatás miatt.

c
Könnyítés a büntetőterületen elveszett labda esetén

Ha a labdánkat nem találtuk meg, de tény vagy szinte biztos, hogy egy büntetőterületen belül került nyugalomba, akkor a jelen szabály alapján büntetéssel járó könnyítést vehetünk igénybe.

Azonban ha nem tudjuk tényszerűen vagy biztosan, hogy a labdánk egy büntetőterületen került nyugalomba és elveszett, akkor ütés és távolság könnyítést kell igénybe vennünk.

d
Könnyítés büntetőterületen lévő labda esetén

Két könnyítési lehetőségünk van: a 17.1d./1. ábra szerint (könnyítés sárga büntetőterületről) és a 17.1d./2. ábra szerint (könnyítés piros büntetőterületről), mindegyik egy büntető ütésért.

Amikor tény vagy szinte biztos, hogy a labda egy sárga büntetőterületen van, és a játékos könnyítést kíván igénybe venni, akkor a játékosnak két lehetőség áll rendelkezésére, mindegyik egy büntető ütésért:

(1) A játékos ütés és távolság könnyítést vehet igénybe úgy, hogy az eredeti labdát vagy egy másik labdát az előző ütés helye alapján meghatározott könnyítési területről játszik meg (lásd: 14.6. szabály és 14.6. ábra).

Viszonyítási pont: az a hely, ahonnan a játékos az előző ütést végezte (amelyet, ha nem ismert, becsléssel kell meghatározni).

Könnyítési terület mérete: egy ütőhossz a viszonyítási ponttól mérve.

A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:

  • nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont,
  • a könnyítési területnek a pálya ugyanazon területén kell lennie, mint a viszonyítási pontnak

(2) A játékos vonalon hátrafelé könnyítést választva ejtheti az eredeti labdát vagy egy másik labdát egy olyan könnyítési területen, amely egy, a lyukat és az X pontot összekötő egyenes viszonyítási vonal mentén fekszik.

Viszonyítási pont: a játékos által választott olyan pont a pályán, amely az X ponton (ahol a labda utoljára keresztezte a sárga büntetőterület határát) áthaladó viszonyítási vonalon helyezkedik el. Nincs korlátozás arra vonatkozóan, hogy a viszonyítási pont milyen messze lehet a vonalon hátrafelé.

Könnyítési terület mérete: egy ütőhossz a viszonyítási ponttól mérve.

A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:

  • nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont,
  • A pálya bármely területén lehet, kivéve ugyanazt a büntetőterületet.

A játékosok figyelmébe: A kiválasztott viszonyítási pontot valamilyen tárggyal ajánlott megjelölnünk (pl. tee-vel).

Amikor tény vagy szinte biztos, hogy a labda a piros büntetőterületen van, és a játékos könnyítést kíván igénybe venni, akkor a játékosnak három lehetőség áll rendelkezésére, mindegyik egy büntető ütésért:

(1) A játékos ütés és távolság könnyítést vehet igénybe (lásd a 17.1d/1. ábra (1) pontját).

(2) A játékos vonalon hátrafelé könnyítést vehet igénybe (lásd a 17.1d/1. ábra (2) pontját).

(3) A játékos oldalsó könnyítést vehet igénybe (csak a piros büntetőterületnél). Oldalsó könnyítés esetén a viszonyítási pont az X pont.

Viszonyítási pont: Az a valószínűsített pont, ahol az eredeti labda utoljára keresztezte a piros büntetőterület határát (X pont)

Könnyítési terület mérete: két ütőhossz a viszonyítási ponttól mérve.

A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:

  • nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont,
  • A pálya bármely területén lehet, kivéve ugyanazt a büntetőterületet.
e
Könnyítést kell igénybe venni a büntetőterületen levő játékon kívüli terület (No Play Zone) által okozott zavaró hatás miatt

Az alábbiak közül egyik esetben sem szabad a labdát onnan megjátszanunk, ahol az fekszik:

  • Amikor a labdánk büntetőterületen lévő játékon kívüli területen van.
  • Amikor a pályán lévő játékon kívüli terület zavarja a beállásunkat vagy a lendítésünket a büntetőterületen fekvő labdánkhoz.

Lásd a teljes Szabályokat. Könnyítési eljárás büntetőterületen lévő játékon kívüli területről.

17.2
A labda büntetőterületről való megjátszása utáni lehetőségek
a
Amikor a büntetőterületről megjátszott labdánk ugyanazon a büntetőterületen vagy egy másik büntetőterületen kerül nyugalomba

Ha egy büntetőterületről megjátszott labdánk ugyanazon a büntetőterületen vagy egy másik büntetőterületen kerül nyugalomba, megjátszhatjuk a labdát onnan, ahol az fekszik.

Vagy egy büntető ütésért igénybe vehetjük a 17.2a./1. és a 17.2a./2. ábrákon bemutatott könnyítési lehetőségeket.

b
Amikor a büntetőterületről kiütött labdánk elveszett, pályahatáron kívülre került vagy a büntetőterületen kívül játszhatatlan

Lásd a teljes Szabályokat. Információk arról, hogyan lehet könnyítést igénybe venni, ha a büntetőterületről játszott labda elveszett, pályahatáron kívülre esik, vagy a büntetőterületen kívülre kerül, de ott játszhatatlan.

17.3
Könnyítést más szabályok alapján nem lehet igénybe venni büntetőterületen lévő labda esetén

Ha a labdánk egy büntetőterületen van, nincs könnyítési lehetőség, ha zavaró hatás érvényesülne rendellenes pályaviszonyok (16.1. szabály) vagy besüppedt labda (16.3. szabály) miatt, vagy ha a labdánk játszhatatlan (19. szabály).

Az egyetlen könnyítési lehetőségünk büntetéssel járó könnyítés igénybe vétele a 17. szabály alapján.

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütésért könnyítés vehető igénybe, ha a labdánk ott kerül nyugalomba.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan két könnyítési lehetőséget kapunk (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kapunk.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület határa a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A büntetőterület határát ajánlott karókkal vagy vonallal meghatározni.

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület határa a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület határa, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütésért könnyítés vehető igénybe, ha a labdánk ott kerül nyugalomba.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan két könnyítési lehetőséget kapunk (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kapunk.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület határa a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A büntetőterület határát ajánlott karókkal vagy vonallal meghatározni.

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület határa a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület határa, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütésért könnyítés vehető igénybe, ha a labdánk ott kerül nyugalomba.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan két könnyítési lehetőséget kapunk (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kapunk.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület határa a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A büntetőterület határát ajánlott karókkal vagy vonallal meghatározni.

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület határa a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület határa, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütésért könnyítés vehető igénybe, ha a labdánk ott kerül nyugalomba.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan két könnyítési lehetőséget kapunk (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kapunk.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület határa a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A büntetőterület határát ajánlott karókkal vagy vonallal meghatározni.

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület határa a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület határa, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütésért könnyítés vehető igénybe, ha a labdánk ott kerül nyugalomba.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan két könnyítési lehetőséget kapunk (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kapunk.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület határa a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A büntetőterület határát ajánlott karókkal vagy vonallal meghatározni.

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület határa a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület határa, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütésért könnyítés vehető igénybe, ha a labdánk ott kerül nyugalomba.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan két könnyítési lehetőséget kapunk (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kapunk.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület határa a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A büntetőterület határát ajánlott karókkal vagy vonallal meghatározni.

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület határa a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület határa, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütésért könnyítés vehető igénybe, ha a labdánk ott kerül nyugalomba.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan két könnyítési lehetőséget kapunk (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kapunk.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület határa a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A büntetőterület határát ajánlott karókkal vagy vonallal meghatározni.

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület határa a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület határa, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütésért könnyítés vehető igénybe, ha a labdánk ott kerül nyugalomba.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan két könnyítési lehetőséget kapunk (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kapunk.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület határa a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A büntetőterület határát ajánlott karókkal vagy vonallal meghatározni.

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület határa a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület határa, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
Tény vagy szinte biztos (Known or Virtually Certain)

Alkalmazandó irányelv annak eldöntésére, hogy mi történt a játékos labdájával – pl. hogy a labda nyugalomba került-e a büntetőterületen belül vagy elmozdult-e, és ha igen, azt mi okozta.

A tény vagy szinte biztos jelentése több mint egyszerűen lehetséges vagy valószínű. Azt jelenti, hogy:

  • Döntő bizonyíték van arra, hogy a játékos labdájával kapcsolatos esemény megtörtént (pl. a játékos vagy más szemtanúk látták, hogy mi történt), vagy
  • vagy bár csak minimális kétség merült fel, az észszerűség határain belül elérhető minden információ arra utal, hogy a kérdéses esemény megtörténtének valószínűsége legalább 95%.
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütésért könnyítés vehető igénybe, ha a labdánk ott kerül nyugalomba.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan két könnyítési lehetőséget kapunk (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kapunk.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület határa a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A büntetőterület határát ajánlott karókkal vagy vonallal meghatározni.

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület határa a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület határa, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
Tény vagy szinte biztos (Known or Virtually Certain)

Alkalmazandó irányelv annak eldöntésére, hogy mi történt a játékos labdájával – pl. hogy a labda nyugalomba került-e a büntetőterületen belül vagy elmozdult-e, és ha igen, azt mi okozta.

A tény vagy szinte biztos jelentése több mint egyszerűen lehetséges vagy valószínű. Azt jelenti, hogy:

  • Döntő bizonyíték van arra, hogy a játékos labdájával kapcsolatos esemény megtörtént (pl. a játékos vagy más szemtanúk látták, hogy mi történt), vagy
  • vagy bár csak minimális kétség merült fel, az észszerűség határain belül elérhető minden információ arra utal, hogy a kérdéses esemény megtörténtének valószínűsége legalább 95%.
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütésért könnyítés vehető igénybe, ha a labdánk ott kerül nyugalomba.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan két könnyítési lehetőséget kapunk (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kapunk.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület határa a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A büntetőterület határát ajánlott karókkal vagy vonallal meghatározni.

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület határa a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület határa, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
Elveszett (Lost)

A labda állapota, ha három percen belül nem találjuk meg attól kezdve, hogy a mi vagy a caddie-nk (vagy a partnerünk vagy az ő caddie-je) keresni kezdi.

Ütés és távolság (Stroke and Distance)

Az az eljárás és büntetés, amely során a 17., 18. és 19. szabály szerint könnyítést veszünk igénybe úgy, hogy a labdát az előzőleg elvégzett ütés helyéről játsszuk meg (lásd: 14.6. szabály).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütésért könnyítés vehető igénybe, ha a labdánk ott kerül nyugalomba.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan két könnyítési lehetőséget kapunk (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kapunk.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület határa a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A büntetőterület határát ajánlott karókkal vagy vonallal meghatározni.

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület határa a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület határa, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
Játékon kívüli terület (No Play Zone)

A pálya azon része, ahol a Bizottság döntése értelmében tilos a játék. A játékon kívüli területet vagy rendellenes pályaviszony vagy büntetőterület részeként kell meghatározni.

Pálya (Course)

A Bizottság által meghatározott határvonal által körülvett teljes játékterület: A pálya határa a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

Játékon kívüli terület (No Play Zone)

A pálya azon része, ahol a Bizottság döntése értelmében tilos a játék. A játékon kívüli területet vagy rendellenes pályaviszony vagy büntetőterület részeként kell meghatározni.

Beállás (Stance)

Az ütéshez készülődő és az azt elvégző játékos lábának és testének helyzete.

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütésért könnyítés vehető igénybe, ha a labdánk ott kerül nyugalomba.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan két könnyítési lehetőséget kapunk (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kapunk.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület határa a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A büntetőterület határát ajánlott karókkal vagy vonallal meghatározni.

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület határa a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület határa, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütésért könnyítés vehető igénybe, ha a labdánk ott kerül nyugalomba.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan két könnyítési lehetőséget kapunk (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kapunk.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület határa a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A büntetőterület határát ajánlott karókkal vagy vonallal meghatározni.

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület határa a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület határa, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütésért könnyítés vehető igénybe, ha a labdánk ott kerül nyugalomba.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan két könnyítési lehetőséget kapunk (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kapunk.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület határa a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A büntetőterület határát ajánlott karókkal vagy vonallal meghatározni.

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület határa a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület határa, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütésért könnyítés vehető igénybe, ha a labdánk ott kerül nyugalomba.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan két könnyítési lehetőséget kapunk (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kapunk.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület határa a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A büntetőterület határát ajánlott karókkal vagy vonallal meghatározni.

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület határa a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület határa, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütésért könnyítés vehető igénybe, ha a labdánk ott kerül nyugalomba.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan két könnyítési lehetőséget kapunk (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kapunk.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület határa a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A büntetőterület határát ajánlott karókkal vagy vonallal meghatározni.

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület határa a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület határa, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
Rendellenes pályaviszony (Abnormal Course Condition)

Egy állatvájta üreg, felújítás alatti terület, egy mozdíthatatlan akadály vagy ideiglenes víz.

Besüppedt (Embedded)

Amikor a labdánk előző ütésünk eredményeként létrejött saját labdabenyomódásában van, és a labda egy része pedig a talajszint alatt van. A labdánknak nem kell feltétlenül érintkeznie a talajjal ahhoz, hogy besüppedtnek számítson (pl. a labda és a talaj között lehet fű és laza természetes anyag).