A pálya
A szabály célja: A 2. szabály azokat a pályával kapcsolatos alapvető tudnivalókat mutatja be, amelyeket minden játékosnak ismernie kell:
- A pályának öt meghatározott területe van.
- A játékot számos meghatározott tárgy és körülmény zavarhatja.
Fontos, hogy ismerjük a pályának azt a területét, ahol a labda fekszik, és tisztában legyünk azzal, mi számít zavaró tárgynak vagy zavaró hatásnak, mert ezek gyakran befolyásolják a labda megjátszásának és a könnyítés igénybevételének lehetőségeit.
2.1
A pálya határai és a pályahatáron kívüli terület (Out-of-Bounds, OB)
A golfot golfpályán játsszák. A nem a pályán lévő területeket pályahatáron kívüli területnek nevezzük.
2.2
A pálya meghatározott területei
A pályának öt területe van. Az általános terület magában foglalja a teljes pályát, a négy különleges terület kivételével:
- az általunk éppen megjátszott szakasz elütőterülete (6.2. szabály);
- az összes büntetőterület (17. szabály);
- az összes bunker (12. szabály), és
- a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje (13. szabály).
Fontos, tudnunk, hogy a labdánk milyen pályaterületen fekszik, mert ez befolyásolja, hogy mely szabályok vonatkoznak a labda megjátszására és a könnyítések igénybevételére.
Lásd a teljes Szabályokat az egyszerre két pályaterületen fekvő labda kezelésére vonatkozólag.
2.3
A játékot esetlegesen zavaró tárgyak és körülmények
Büntetés nélküli könnyítést a következő jogcímeken vehetünk igénybe:
- laza természetes anyagok (15.1. szabály)
- mozdítható akadályok (15.2. szabály)
- rendellenes pályaviszonyok, azaz: állatvájta üreg, felújítás alatti terület, mozdíthatatlan akadályok és ideiglenes víz (16.1. szabály).
Nem jár azonban büntetés nélküli könnyítés a játékot zavaró olyan tárgyakért, amelyek a pálya szerves részét képezik, vagy a pályahatárt jelzik.
2.4
Játékon kívüli területek (No Play Zones)
A játékon kívüli terület olyan része a pályának, amelyen belül nem játszhatjuk meg a labdánkat. Akkor is kötelező könnyítést igénybe vennünk, ha csak a beállásunkat vagy a lendítésünket zavarja a játékon kívüli terület, amikor a labdánk azon kívül fekszik.
A Bizottság által meghatározott határvonal által körülvett teljes játékterület: A pálya határa a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.
A Bizottság által meghatározott határvonal által körülvett teljes játékterület: A pálya határa a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.
A pálya határvonalán kívüli összes terület, amelyet a Bizottság határoz meg. A határvonalon belüli összes terület pályahatáron belüli résznek tekintendő.
A pálya határvonala a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.
A pálya határvonalát pályahatárt jelző tárgyakkal vagy vonalakkal kell jelölni:
- Pályahatárt jelző tárgyak: karókkal vagy kerítéssel történő jelölés esetén a pálya határvonala a karók vagy kerítésoszlopok pályaoldali pontjai között a talajszint vonalában húzódó vonal (kivéve a ferde támasztékokat), és ezek a karók vagy kerítésoszlopok pályahatáron kívüli területen vannak. Más tárgyakkal, pl. fallal történő jelölés esetén, illetve amikor a Bizottság másként kívánja kezelni a pálya határvonalát jelző kerítést, a pálya határvonalát a Bizottság jelöli ki.
- Vonalak: földre festett vonallal történő jelölés esetén a pálya határvonala a vonal pálya felőli széle, a vonal maga pedig pályahatáron kívüli területen van.
A pálya öt meghatározott területe: (1) az általános terület, (2) az elütőterület, ahonnan az adott szakasz megjátszását el kell kezdenünk, (3) az összes büntetőterület, (4) az összes bunker és (5) az általunk éppen megjátszott szakasz greenje.
A pálya teljes területe, kivéve a négy különleges területet: (1) az elütőterület, ahonnan az adott szakasz megjátszását el kell kezdenünk, (2) az összes büntetőterület, (3) az összes bunker és (4) az általunk éppen megjátszott szakasz greenje.
Az általános terület magában foglalja a pályán az elütőterület kivételével az összes többi elütőterületet, valamint az összes idegen greent.
A Bizottság által meghatározott határvonal által körülvett teljes játékterület: A pálya határa a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.
Az a terület, ahonnan az adott szakasz megjátszását el kell kezdenünk. Az elütőterület téglalap alakú és két ütőhossz mélységű, amelynek:
- elülső szélét a Bizottság által felállított két elütőbója legelülső pontjai közötti vonal jelöli, és
- az oldalsó széleit az elütőbóják legkülsőbb pontjaitól visszafelé húzódó vonal jelöli ki.
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütésért könnyítés vehető igénybe, ha a labdánk ott kerül nyugalomba.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan két könnyítési lehetőséget kapunk (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kapunk.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület határa a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.
A büntetőterület határát ajánlott karókkal vagy vonallal meghatározni.
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület határa a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület határa, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
Erre a célra kialakított homokos terület, amely gyakran egy mélyedés, amelyből a gyepet vagy a termőföldet eltávolították. Az alábbiak nem a bunker részei:
- a kialakított terület széle, szegélye, oldalfala vagy pereme, amelynek anyaga föld, fű, tömörített gyep vagy valamilyen mesterséges anyag,
- a kialakított terület szélén belüli föld vagy ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy (pl. fű, bokor vagy fás területek),
- a kialakított területről kiszóródott vagy annak szélén kívül levő homok, és
- a pályán lévő összes egyéb homokos terület, amely nem a kialakított terület szélén belül van (pl. kiszáradások, egyéb természetes homokos területek vagy a pályán belüli gondozatlan területként emlegetett területek).
Az éppen megjátszott szakaszon lévő olyan terület, amely kifejezetten gurításra van kiképezve, vagy a Bizottság azt greenként jelöli ki (például ideiglenes green használata esetén).
A pálya öt meghatározott területe: (1) az általános terület, (2) az elütőterület, ahonnan az adott szakasz megjátszását el kell kezdenünk, (3) az összes büntetőterület, (4) az összes bunker és (5) az általunk éppen megjátszott szakasz greenje.
A szabadban található bármely természetes tárgy, pl.:
- kövek, fűnyesedék, levelek, ágak és gallyak;
- állati tetem vagy állati hulladék;
- könnyen elmozdítható férgek, rovarok vagy hasonló állatok és az általuk épített túrások vagy hálók (pl. gilisztatúrások vagy hangyavárak), és
- összetömörült földdarabok (beleértve a gyep szellőztetésekor eltávolított talajdarabokat is).
Ezek a természetes tárgyak nem tekinthetők lazának, ha:
- rögzültek vagy növésben vannak;
- a talajba erősen beágyazottak (vagyis nem lehet őket könnyen kihúzni), vagy
- hozzátapadtak a labdához.
Különleges esetek:
- A homok és a laza talaj nem laza természetes anyag.
- A harmat, dér és víz nem laza természetes anyag.
- A hó és a természetes jég (a dér kivételével) a játékos választásától függően vagy laza természetes anyag, vagy – ha a talajon van – ideiglenes víz.
- A pókhálók akkor is laza természetes anyagnak számítanak, ha egy másik tárgyhoz tapadnak.
Olyan akadály, amely észszerű erőkifejtéssel és az akadály vagy a pálya rongálása nélkül elmozdítható.
Ha a mozdíthatatlan akadály vagy a pálya szerves részét képező tárgy valamely része (pl. egy kapu, ajtó vagy egy rögzített kábel) megfelel a fenti két kritériumnak, akkor azt a részt mozdítható akadálynak kell tekinteni. Ez azonban nem alkalmazható akkor, amikor egy mozdíthatatlan akadály vagy a pálya szerves részét képező tárgy mozdítható darabja eredetileg nem mozdíthatónak készült (pl. egy kőfal részét képező kilazult kődarab).
Egy állatvájta üreg, felújítás alatti terület, egy mozdíthatatlan akadály vagy ideiglenes víz.
Állat által földbe ásott üreg, kivéve a laza természetes anyagnak is minősített állatok (pl. férgek vagy rovarok) által ásott üreg.
Az állatvájta üreg fogalmába tartoznak az alábbiak:
- az állat által az üregből kiásott fellazított anyag,
- az üreghez vezető kitaposott ösvény vagy csapás, és
- Föld alatti üreg ásásakor az állat által feltúrt vagy megváltoztatott talajrész.
Bármely olyan része a pályának, amelyet a Bizottság (annak megjelölésével vagy más módon) felújítás alatti területként határoz meg.
A felújítás alatti területbe emellett beletartoznak az alábbiak, akkor is, ha azokat a Bizottság nem ekként határozza meg:
- Bármely lyuk, amelyet a Bizottság vagy a pályakarbantartók hoztak létre:
- a pálya kialakításának során (pl. egy kihúzott karó után maradt lyuk vagy a dupla greenen lévő lyuk, amelyet egy másik szakasz megjátszásához használnak), vagy
- a pálya karbantartás alatt álló területe (pl. egy gyeptégla vagy fatönk eltávolítása, csővezeték lefektetése után maradt lyuk, azonban a gyeplevegőztetés okozta szellőzőlyukak nem tartoznak ide).
- későbbi elszállítás céljából halomba gyűjtött fű- és lombhulladék vagy bármilyen más anyag. Azonban:
- későbbi elszállítás céljából halomba gyűjtött természetes anyag laza természetes anyagnak is számít, továbbá
- a pályán hagyott bármilyen anyag, amelyet nem szándékoznak eltávolítani, nem tekintendő felújítás alatti területnek, kivéve, ha a Bizottság akként határozza meg;
- bármely állati élőhely (pl. madárfészek), amely olyan közel van a labdánkhoz, hogy az ütésünk vagy beállásunk kárt tenne benne, kivéve, ha ezt az élőhelyet laza természetes anyagként meghatározott állat (pl. féreg vagy rovar) hozta létre.
A felújítás alatti terület szélét karókkal vagy vonallal ajánlott meghatározni:
- Karók: Karókkal történő jelölés esetén a felújítás alatti terület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, a karók pedig beletartoznak a felújítás alatti területbe.
- Vonalak: Földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a felújítás alatti terület széle, a vonal pedig beletartozik a felújítás alatti területbe.
Olyan akadály, amely nem mozdítható el észszerű erőkifejtéssel és az akadály vagy a pálya rongálása nélkül, vagy más okból nem felel meg a mozdítható akadály meghatározásának.
A talaj felszínén összegyűlt bármilyen víz (pl. esőből, öntözésből származó pocsolyák vagy egy felszíni víztest túlfolyása), ami nem büntetőterületen belül van, és a beállásunk előtt és után is látható (anélkül, hogy fokozott nyomást gyakorolnánk a lábunkkal a talajra).
Nem elég, hogy a talaj csupán vizes, sáros vagy puha, illetve, hogy a víz csak akkor látszódik átmenetileg, amikor a játékos a talajra lép; az összegyűlt víznek a beállás előtt vagy után is jelen kell lennie.
Különleges esetek:
- A harmat és a dér nem ideiglenes víz.
- A hó és a természetes jég (a dér kivételével) a játékos választásától függően vagy laza természetes anyag, vagy – ha a talajon van – ideiglenes víz.
- A mesterségesen előállított jég akadálynak számít.
A Bizottság által a pálya megjátszásának egyik kihívásaként definiált mesterséges tárgy, ahonnan nem vehető igénybe büntetés nélküli könnyítés.
A Bizottság által a pálya szerves részét képező tárgynak minősített mesterséges tárgyakat mozdíthatatlannak kell tekinteni (lásd: 8.1a. szabály). De ha a pálya szerves részét képező tárgy egy része (pl. egy kapu, ajtó vagy egy csatlakozó kábel) megfelel a mozdítható akadály meghatározásának, akkor ezt mozdítható akadálynak kell tekinteni.
A pálya szerves részét képező tárgyak nem akadályok vagy pályahatárt jelző tárgyak.
A pályahatáron kívüli területet meghatározó vagy jelző mesterséges tárgy, pl. fal, kerítés, karó és korlát, ahonnan nem vehető igénybe büntetés nélküli könnyítés.
Ide tartozik a pályahatárt jelző kerítés alapja és oszlopai, az alábbiak azonban nem: a falhoz vagy kerítéshez rögzített ferde támasztékok vagy feszítődrótok, vagy a falon vagy kerítésen való átjutáshoz használt lépcsők, hidak vagy ehhez hasonló építmények.
A pályahatárt jelző tárgyakat akkor is mozdíthatatlannak kell tekinteni, ha mozdíthatók, vagy van mozdítható részük (lásd: 8.1a. szabály).
A pályahatárt jelző tárgyak nem akadályok és nem a pálya szerves részét képező tárgyak.
A pálya azon része, ahol a Bizottság döntése értelmében tilos a játék. A játékon kívüli területet vagy rendellenes pályaviszony vagy büntetőterület részeként kell meghatározni.
A Bizottság által meghatározott határvonal által körülvett teljes játékterület: A pálya határa a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.
A pálya azon része, ahol a Bizottság döntése értelmében tilos a játék. A játékon kívüli területet vagy rendellenes pályaviszony vagy büntetőterület részeként kell meghatározni.