16

Állat által földbe ásott üreg, kivéve a szintén laza természetes anyagnak minősített állatok (pl. férgek vagy rovarok) által ásott üreg.

Az állatvájta üreg fogalmába tartoznak az alábbiak:

• az állat által az üregből kiásott fellazított anyag,
• az üreghez vezető kitaposott ösvény vagy csapás, és
• az állat által földalatti ásás közben feltúrt vagy megváltoztatott talajrész.

Interpretation Animal Hole/1 - Isolated Animal Footprint or Hoof Mark Is Not Animal Hole

An isolated animal footprint that is not leading into an animal hole is not a hole made by an animal but rather is an irregularity of the surface from which relief without penalty is not allowed. However, when such damage is on the putting green, it may be repaired (Rule 13.1c(2) - Improvements Allowed on Putting Green).

Bármely olyan része a pályának, amelyet a Bizottság (annak megjelölésével vagy más módon) felújítás alatti területként határoz meg. A felújítás alatti terület fogalmába mindkét alábbi terület beletartozik:

• a meghatározott terület kerületén belül lévő összes terület és
• a meghatározott területen belül gyökeret eresztett bármely fű, bokor, fa vagy egyéb ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy, beleértve azok bármely részét, amely a meghatározott terület szélén kívülre, a talaj felett túlnyúlik, azonban kivéve az említett tárgyak bármely részét (például a fa gyökerét), amely a meghatározott terület szélén a talajhoz illeszkedve vagy a talajban nyúlik át.

A felújítás alatti területbe emellett beletartoznak az alábbiak, akkor is, ha azokat a Bizottság nem ekként határozza meg:

• bármely lyuk, amelyet a Bizottság vagy a pályakarbantartók hoztak létre:
• a pálya kialakításának területe (pl. egy kihúzott karó után maradt lyuk vagy a dupla greenen lévő lyuk, amelyet egy másik szakasz megjátszásához használnak), vagy
• a pálya karbantartás alatt álló területe (pl. egy gyeptégla vagy fatönk eltávolítása, csővezeték lefektetése után maradt lyuk, azonban a gyeplevegőztetés okozta szellőzőlyukak nem tartoznak ide).
• későbbi elszállítás céljából halomba gyűjtött fű- és lombhulladék vagy bármilyen más anyag. Azonban:
• későbbi elszállítás céljából halomba gyűjtött természetes anyag laza természetes anyagnak is számít, továbbá
• a pályán hagyott bármilyen anyag, amelyet nem szándékoznak eltávolítani, nem tekintendő felújítás alatti területnek, kivéve, ha a Bizottság akként határozza meg;
• bármely állati élőhely (pl. madárfészek), amely olyan közel van a játékos labdájához, hogy a játékos ütése vagy beállása kárt tenne benne, kivéve, ha ezt az élőhelyet laza természetes anyagként meghatározott állat (pl. féreg vagy rovar) hozta létre.

A felújítás alatti terület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

• Karók: karókkal történő jelölés esetén a felújítás alatti terület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, a karók pedig beletartoznak a felújítás alatti területbe.
• Vonalak: földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a felújítás alatti terület széle, a vonal pedig beletartozik a felújítás alatti területbe.
• Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. virágágyással vagy gyepiskolával) történő jelölés esetén a Bizottság szabja meg, hogy miként kell meghatározni a felújítás alatti terület szélét.

Amikor a felújítás alatti terület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a felújítás alatti terület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Interpretation Ground Under Repair/1 - Damage Caused by Committee or Maintenance Staff Is Not Always Ground Under Repair

A hole made by maintenance staff is ground under repair even when not marked as ground under repair. However, not all damage caused by maintenance staff is ground under repair by default.

Examples of damage that is not ground under repair by default include:

• A rut made by a tractor (but the Committee is justified in declaring a deep rut to be ground under repair).
• An old hole plug that is sunk below the putting green surface, but see Rule 13.1c (Improvements Allowed on Putting Green).

Interpretation Ground Under Repair/2 - Ball in Tree Rooted in Ground Under Repair Is in Ground Under Repair

If a tree is rooted in ground under repair and a player's ball is in a branch of that tree, the ball is in ground under repair even if the branch extends outside the defined area.

If the player decides to take free relief under Rule 16.1 and the spot on the ground directly under where the ball lies in the tree is outside the ground under repair, the reference point for determining the relief area and taking relief is that spot on the ground.

Interpretation Ground Under Repair/3 - Fallen Tree or Tree Stump Is Not Always Ground Under Repair

A fallen tree or tree stump that the Committee intends to remove, but is not in the process of being removed, is not automatically ground under repair. However, if the tree and the tree stump are in the process of being unearthed or cut up for later removal, they are "material piled for later removal" and therefore ground under repair.

For example, a tree that has fallen in the general area and is still attached to the stump is not ground under repair. However, a player could request relief from the Committee and the Committee would be justified in declaring the area covered by the fallen tree to be ground under repair.

Bármely akadály, amely:

• észszerű erőkifejtéssel, illetve az akadály vagy a pálya rongálása nélkül nem mozdítható el, és
• egyéb módon nem felel meg a mozdítható akadály meghatározásának.

A Bizottság bármely akadályt definiálhat mozdíthatatlan akadályként, még akkor is, ha az megfelel a mozdítható akadály meghatározásának.

Interpretation Immovable Obstruction/1 - Turf Around Obstruction Is Not Part of Obstruction

Any turf that is leading to an immovable obstruction or covering an immovable obstruction, is not part of the obstruction.

For example, a water pipe is partly underground and partly above ground. If the pipe that is underground causes the turf to be raised, the raised turf is not part of the immovable obstruction.

A talaj felszínén összegyűlt bármilyen víz (pl. esőből, öntözésből származó pocsolyák vagy egy felszíni víztest túlfolyása), ami:

• nem a büntetőterületen van, és
• a játékos beállása előtt vagy után is látható (anélkül, hogy a játékos erős nyomást gyakorolna a talajra).

Nem elég, hogy a talaj csupán vizes, sáros vagy puha, illetve, hogy a víz csak akkor látszódik átmenetileg, amikor a játékos a talajra lép; az összegyűlt víznek a beállás előtt vagy után is jelen kell lennie.

Különleges esetek:

• A harmat és a dér nem ideiglenes víz.
• A hó és a természetes jég (nem dér) a játékos választásától függően vagy laza természetes anyag, vagy – ha a talajon van – ideiglenes víz.
• A műjég akadálynak számít.

Az alábbi négy meghatározott pályarész bármelyike:

• állatvájta üreg,
• felújítás alatti terület,
• mozdíthatatlan akadály, vagy
• ideiglenes víz.

Olyan akadály, amely észszerű erőkifejtéssel és az akadály vagy a pálya rongálása nélkül elmozdítható.

Ha a mozdíthatatlan akadály vagy a pálya szerves részét képező tárgy valamely része (pl. egy kapu, ajtó vagy egy rögzített kábel) megfelel a fenti két kritériumnak, akkor azt a részt mozdítható akadálynak kell tekinteni.

Ez azonban nem alkalmazható akkor, amikor egy mozdíthatatlan akadály vagy a pálya szerves részét képező tárgy mozdítható része elmozdítható lenne (pl. egy kőfal részét képező kilazult kődarab).

Még ha egy akadály mozdítható is, azt a Bizottság mozdíthatatlan akadályként is definiálhatja.

Interpretation Movable Obstruction/1 - Abandoned Ball Is a Movable Obstruction

An abandoned ball is a movable obstruction.

A pályahatáron kívüli területet meghatározó vagy jelző mesterséges tárgy, pl. fal, kerítés, karó és korlát, ahonnan nem vehető igénybe büntetés nélküli könnyítés.

Pályahatárt jelző tárgy a pályahatárt jelző kerítés alapja és oszlopai, az alábbiak azonban nem:

• a falhoz vagy kerítéshez rögzített ferde támasztékok vagy feszítődrótok, vagy
• a falon vagy kerítésen való átjutáshoz használt lépcsők, hidak vagy ehhez hasonló építmények.

A pályahatárt jelző tárgyakat akkor is mozdíthatatlannak kell tekinteni, ha van mozdítható alkatrészük (lásd: 8.1a. szabály).

A pályahatárt jelző tárgyak nem akadályok és nem a pálya szerves részét képező tárgyak.

Interpretation Boundary Object/1 – Status of Attachments to Boundary Object

Objects that are attached to a boundary object, but are not part of that boundary object, are obstructions and a player may be allowed free relief from them.

If the Committee does not wish to provide free relief from an obstruction attached to a boundary object, it may introduce a Local Rule providing that the obstruction is an integral object, in which case it loses its status as an obstruction and free relief is not allowed.

For example, if angled supports are so close to a boundary fence that leaving the supports as obstructions would essentially give players free relief from the boundary object, the Committee may choose to define the supports to be integral objects.

Interpretation Boundary Object/2 - Status of Gate Attached to Boundary Object

A gate for getting through a boundary wall or fence is not part of the boundary object. Such a gate is an obstruction unless the Committee chooses to define it as an integral object.

Interpretation Boundary Object/3 - Movable Boundary Object or Movable Part of Boundary Object Must Not Be Moved

Boundary objects are treated as immovable, even if part of the object is designed to be movable. To ensure a consistent approach, this applies to all boundary objects.

An example of how a movable boundary object may come into play during a round includes when a boundary stake interferes with a player's stance so he or she pulls the stake out of the ground (a breach of Rule 8.1a), but part of it breaks during removal. If the player realizes the mistake before making the next stroke, he or she may restore the improved conditions by replacing enough of the broken boundary stake to restore the interference to what it was before the stake was removed.

But if the improvement cannot be eliminated (such as when a boundary object has been bent or broken in such a way that the improvement cannot be eliminated), the player cannot avoid penalty.

A Bizottság által a pálya megjátszásának egyik kihívásaként definiált mesterséges tárgy, ahonnan nem vehető igénybe büntetés nélküli könnyítés.

A pálya szerves részét képező tárgyakat mozdíthatatlannak kell tekinteni (lásd: 8.1a. szabály). Azonban ha a pálya szerves részét képező tárgy egy része (pl. egy kapu, ajtó vagy egy rögzített kábel) megfelel a mozdítható akadály meghatározásának, akkor azt a részt mozdítható akadálynak kell tekinteni.

A Bizottság által a pálya szerves részét képező tárgyként definiált mesterséges tárgyak nem akadályok vagy pályahatárt jelző tárgyak.

Az alábbi négy meghatározott pályarész bármelyike:

• állatvájta üreg,
• felújítás alatti terület,
• mozdíthatatlan akadály, vagy
• ideiglenes víz.

Az alábbi négy meghatározott pályarész bármelyike:

• állatvájta üreg,
• felújítás alatti terület,
• mozdíthatatlan akadály, vagy
• ideiglenes víz.

Az ütéshez készülődő és az azt elvégző játékos lábának és testének helyzete.

A játékos által éppen megjátszott szakaszon lévő terület, amely:

• kimondottan gurításra van kiképezve, vagy
• a Bizottság azt greenként jelöli ki (ilyen pl. amikor ideiglenes greent használnak).

Egy szakasz greenjén található az a lyuk, amelyet a játékos megpróbál megjátszani a labdával. A green a pálya területeként meghatározott öt terület egyike. Az összes többi szakasz greenje (ahol az adott időben a játékos nem játszik) idegen green, amely az általános terület része.

A green széle az erre a célra kialakított terület egyértelműen látható kezdete (pl. ahol a füvet a terület jelzésére egyértelműen rövidebbre nyírták), kivéve, ha ezt a Bizottság másként nem jelöli ki (pl. vonallal vagy pontokkal).

Ha két különböző szakaszhoz dupla greent használnak:

• Az erre a célra kiképzett, mindkét lyukat tartalmazó terület egésze greennek tekintendő mindkét szakasz megjátszásánál.

Azonban a Bizottság kijelölhet egy olyan határvonalat, amely a dupla greent két különböző greenre osztja, így amikor egy játékos az egyik szakaszt játssza, a dupla green másik szakaszra vonatkozó része idegen green lesz.

A játékos által éppen megjátszott szakaszon lévő terület, amely:

• kimondottan gurításra van kiképezve, vagy
• a Bizottság azt greenként jelöli ki (ilyen pl. amikor ideiglenes greent használnak).

Egy szakasz greenjén található az a lyuk, amelyet a játékos megpróbál megjátszani a labdával. A green a pálya területeként meghatározott öt terület egyike. Az összes többi szakasz greenje (ahol az adott időben a játékos nem játszik) idegen green, amely az általános terület része.

A green széle az erre a célra kialakított terület egyértelműen látható kezdete (pl. ahol a füvet a terület jelzésére egyértelműen rövidebbre nyírták), kivéve, ha ezt a Bizottság másként nem jelöli ki (pl. vonallal vagy pontokkal).

Ha két különböző szakaszhoz dupla greent használnak:

• Az erre a célra kiképzett, mindkét lyukat tartalmazó terület egésze greennek tekintendő mindkét szakasz megjátszásánál.

Azonban a Bizottság kijelölhet egy olyan határvonalat, amely a dupla greent két különböző greenre osztja, így amikor egy játékos az egyik szakaszt játssza, a dupla green másik szakaszra vonatkozó része idegen green lesz.

Az alábbi négy meghatározott pályarész bármelyike:

• állatvájta üreg,
• felújítás alatti terület,
• mozdíthatatlan akadály, vagy
• ideiglenes víz.

Vonal, amelyen az ütés után a játékos szándéka szerint a labdája haladni fog, beleértve a vonal mentén a talaj felett, illetve a vonal két oldalától észszerű távolságban húzódó területet.

Az ütés iránya nem szükségszerűen két pont közötti egyenes vonal (lehet pl. ívelt vonal is attól függően, hogy a játékos hova szándékozik a labdát juttatni).

Az alábbi négy meghatározott pályarész bármelyike:

• állatvájta üreg,
• felújítás alatti terület,
• mozdíthatatlan akadály, vagy
• ideiglenes víz.

A versenyért vagy a pályáért felelős személy vagy csoport.

Lásd: Bizottsági eljárások, 1. fejezet (a Bizottság hatáskörének ismertetése).

Az alábbi négy meghatározott pályarész bármelyike:

• állatvájta üreg,
• felújítás alatti terület,
• mozdíthatatlan akadály, vagy
• ideiglenes víz.

Az ütéshez készülődő és az azt elvégző játékos lábának és testének helyzete.

Az alábbi négy meghatározott pályarész bármelyike:

• állatvájta üreg,
• felújítás alatti terület,
• mozdíthatatlan akadály, vagy
• ideiglenes víz.

Az alábbi négy meghatározott pályarész bármelyike:

• állatvájta üreg,
• felújítás alatti terület,
• mozdíthatatlan akadály, vagy
• ideiglenes víz.

A Bizottság által meghatározott határvonal által körülvett teljes játékterület:

• A pálya határvonala által körbevett területek mindegyike pályahatáron belüli résznek és a pályaszakasznak számít.
• A pályahatár határvonalán kívüli területek mindegyike pályahatáron kívüli résznek számít és nem a pályaszakasz része.
• A pálya határvonala a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A pálya öt meghatározott pályaterületből áll.

A pálya határvonalán kívüli összes terület, amelyet a Bizottság határoz meg. A határvonalon belüli összes terület pályahatáron belüli résznek tekintendő.

A pálya határvonala a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

• Ez azt jelenti, hogy a pályahatáron belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) pálya határvonalán belüli rész attól függetlenül, hogy az a talajszinten, felül vagy alul található.
• Ha egy tárgy egyszerre van a pálya határvonalán belül és kívül (pl. a határt jelző kerítéshez illesztett lépcsők vagy a határ szélén kívül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai benyúlnak a határon belülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít pályahatáron kívülinek, amely a határon kívül van.

A pálya határvonalát pályahatárt jelző tárgyakkal vagy vonalakkal kell jelölni:

• Pályahatárt jelző tárgyak: a karókkal vagy kerítéssel történő jelölés esetén a pálya határvonala a karók vagy kerítésoszlopok pályaoldali pontjai között a talajszint vonalában húzódó vonal (kivéve a ferde támasztékokat), és ezek a karók vagy kerítésoszlopok pályahatáron kívüli területek.
  Más tárgyakkal, pl. fallal történő jelölés esetén, illetve amikor a Bizottság másként kívánja kezelni a pálya határvonalát jelző kerítést, a pálya határvonalát a Bizottság jelöli ki.

• Vonalak: földre festett vonallal történő jelölés esetén a pálya határvonala a vonal pálya felőli széle, a vonal maga pedig pályahatáron kívüli terület.
  Amikor a pálya határvonalát vonallal jelölik, karókat is használhatnak annak jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

A pályahatárt jelző karóknak vagy vonalaknak fehérnek kell lenniük.

A Bizottság által meghatározott határvonal által körülvett teljes játékterület:

• A pálya határvonala által körbevett területek mindegyike pályahatáron belüli résznek és a pályaszakasznak számít.
• A pályahatár határvonalán kívüli területek mindegyike pályahatáron kívüli résznek számít és nem a pályaszakasz része.
• A pálya határvonala a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A pálya öt meghatározott pályaterületből áll.

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

• a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
• a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

• sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
• piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

• Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
• Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

• Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
• Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
• Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Az alábbi négy meghatározott pályarész bármelyike:

• állatvájta üreg,
• felújítás alatti terület,
• mozdíthatatlan akadály, vagy
• ideiglenes víz.

A talaj felszínén összegyűlt bármilyen víz (pl. esőből, öntözésből származó pocsolyák vagy egy felszíni víztest túlfolyása), ami:

• nem a büntetőterületen van, és
• a játékos beállása előtt vagy után is látható (anélkül, hogy a játékos erős nyomást gyakorolna a talajra).

Nem elég, hogy a talaj csupán vizes, sáros vagy puha, illetve, hogy a víz csak akkor látszódik átmenetileg, amikor a játékos a talajra lép; az összegyűlt víznek a beállás előtt vagy után is jelen kell lennie.

Különleges esetek:

• A harmat és a dér nem ideiglenes víz.
• A hó és a természetes jég (nem dér) a játékos választásától függően vagy laza természetes anyag, vagy – ha a talajon van – ideiglenes víz.
• A műjég akadálynak számít.

Bármely akadály, amely:

• észszerű erőkifejtéssel, illetve az akadály vagy a pálya rongálása nélkül nem mozdítható el, és
• egyéb módon nem felel meg a mozdítható akadály meghatározásának.

A Bizottság bármely akadályt definiálhat mozdíthatatlan akadályként, még akkor is, ha az megfelel a mozdítható akadály meghatározásának.

Interpretation Immovable Obstruction/1 - Turf Around Obstruction Is Not Part of Obstruction

Any turf that is leading to an immovable obstruction or covering an immovable obstruction, is not part of the obstruction.

For example, a water pipe is partly underground and partly above ground. If the pipe that is underground causes the turf to be raised, the raised turf is not part of the immovable obstruction.

A labda elütéséhez végzett, előre irányuló ütőmozgás.

Azonban az ütést nem végezte el a játékos, ha:

• úgy dönt, hogy az előrelendítés közben nem üti meg a labdát és ezt úgy kerüli el, hogy szándékosan megállítja az ütő fejét, mielőtt az odaérne a labdához, vagy – ha már nem tudja megállítani az ütőjét – szándékosan elvéti a labdát;
• véletlenül megüti a labdát, amikor egy próbalendítést végez, vagy egy ütéshez készülődik.

A Szabályokban a „labda megjátszása” kifejezés jelentése megegyezik az „ütés” vagy az „ütés elvégzése” kifejezéssel.

A játékos adott szakaszon vagy versenykörben elért eredményét az „ütések” vagy a „megtett ütések” számával fejezik ki, amelybe minden tényleges ütés és esetleges büntetőütés beletartozik (lásd: 3.1c. szabály).

Interpretation Stroke/1 - Determining If a Stroke Was Made

If a player starts the downswing with a club intending to strike the ball, his or her action counts as a stroke when:

• The clubhead is deflected or stopped by an outside influence (such as the branch of a tree) whether or not the ball is struck.
• The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, whether or not the ball is struck with the shaft.
• The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, with the clubhead falling and striking the ball.

The player's action does not count as a stroke in each of following situations:

• During the downswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player stops the downswing short of the ball, but the clubhead falls and strikes and moves the ball.
• During the backswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player completes the downswing with the shaft but does not strike the ball.
• A ball is lodged in a tree branch beyond the reach of a club. If the player moves the ball by striking a lower part of the branch instead of the ball, Rule 9.4 (Ball Lifted or Moved by Player) applies.

Az ütéshez készülődő és az azt elvégző játékos lábának és testének helyzete.

A versenyért vagy a pályáért felelős személy vagy csoport.

Lásd: Bizottsági eljárások, 1. fejezet (a Bizottság hatáskörének ismertetése).

A Bizottság által meghatározott határvonal által körülvett teljes játékterület:

• A pálya határvonala által körbevett területek mindegyike pályahatáron belüli résznek és a pályaszakasznak számít.
• A pályahatár határvonalán kívüli területek mindegyike pályahatáron kívüli résznek számít és nem a pályaszakasz része.
• A pálya határvonala a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A pálya öt meghatározott pályaterületből áll.

A pálya teljes területe, kivéve a másik négy különleges területet. Ezek: (1) az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie, (2) az összes büntetőterület, (3) az összes bunker és (4) a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.

Az általános területbe tartozik:

• a pályán lévő összes elütőhely, ami nem elütőterület, és
• az összes idegen green.

A Bizottság által meghatározott határvonal által körülvett teljes játékterület:

• A pálya határvonala által körbevett területek mindegyike pályahatáron belüli résznek és a pályaszakasznak számít.
• A pályahatár határvonalán kívüli területek mindegyike pályahatáron kívüli résznek számít és nem a pályaszakasz része.
• A pálya határvonala a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A pálya öt meghatározott pályaterületből áll.

Az alábbi négy meghatározott pályarész bármelyike:

• állatvájta üreg,
• felújítás alatti terület,
• mozdíthatatlan akadály, vagy
• ideiglenes víz.

Az a terület, ahova a játékosnak ejtenie kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést vesz igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy a játékosnak egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnia, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:

• Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik
• A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
• A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
• csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
• nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
• ott helyezkedik el, ahol nincs (adott szabály által definiált) zavaró hatás, amiért könnyítést alkalmaznak.

Amikor az ütőhosszban határozzák meg a könnyítési terület méretét, a játékos a mérést közvetlenül egy árkon, lyukon vagyon hasonló dolgon keresztül, illetve egy tárgyon keresztül vagyon azon (pl. fán, kerítésen, falon, alagúton, lefolyócsövön vagy öntöző szórófejen) átmenően is elvégezheti, azonban nem mérhet természetes módon lejtő vagy emelkedő területen keresztül anélkül, hogy ne követné a terep domborzatát.

Lásd: Bizottsági eljárások, 2I. fejezet a (Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi vagy előírja a játékos számára az ejtőzóna használatát könnyítési területként bizonyos könnyítéseknél).

Clarification - Determining Whether Ball in Relief Area

When determining whether a ball has come to rest within a relief area (i.e. either one or two club-lengths from the reference point depending on the Rule being applied), the ball is in the relief area if any part of the ball is within the one or two club-length measurement. However, a ball is not in a relief area if any part of the ball is nearer the hole than the reference point or when any part of the ball has interference from the condition from which free relief is taken.
(Clarification added 12/2018)

A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.

A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:

• függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
• földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).

Rendellenes pályaviszony (16.1. szabály), veszélyes állat okozta fenyegető helyzet (16.2. szabály), idegen green (13.1f. szabály) vagy játékon kívüli terület (16.1f. és 17.1e. szabály) vagy bizonyos helyi Szabályok miatti – büntetés nélküli könnyítéshez használt – viszonyítási pont.

A labda fekvésének valószínűsített helye, amely:

• a labda eredeti helyéhez legközelebb van, azonban nem közelebb a lyukhoz;
• a pálya területén van, és
• a zavaró körülmény nem befolyásolja azt az ütést, amelyet a játékos az eredeti helyről végzett volna el, ha a zavaró körülmény nem állt volna fenn.

A viszonyítási pont kijelöléséhez a játékosnak meg kell határoznia, hogy milyen ütőt, beállást, lendítést és ütésirányt választott volna az adott ütés elvégzéséhez.

A játékosnak nem kell szimulálnia az adott ütést úgy, hogy tényleg elvégzi a beállást és a kiválasztott ütővel történő lendítést (azonban ajánlott, hogy a játékos a pontos becslés érdekében ezt elvégezze ).

A legközelebbi teljes könnyítési pont kizárólag arra a speciális körülményre vonatkozik, amely miatt a könnyítést alkalmazzák, és ez lehet azon a helyen, ahol valami más jelenti a zavaró hatás:

• Ha a játékos könnyítést vesz igénybe, majd egy másik zavaró hatás lép fel, amelyből szintén megengedett a könnyítés, a játékos úgy alkalmazhatja újra a könnyítést, hogy ismét meghatároz egy legközelebbi teljes könnyítési pontot az újonnan keletkezett zavaró hatásra vonatkozó könnyítéshez.
• A könnyítést minden zavaró hatásra külön-külön kell alkalmazni, kivéve azt az esetet, amikor a játékos egyszerre mindkét körülményre igénybe veheti a könnyítést (egy olyan legközelebbi teljes könnyítési pont alapján, amely egyidejűleg mindkét zavaró hatástól mentesít) miután már mindegyik körülményre külön igénybe vehető könnyítésről egyértelműen kiderült, hogy alkalmazásakor a másik zavaró hatás továbbra is fennállna.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/1 - Diagrams Illustrating Nearest Point of Complete Relief

In the diagrams, the term "nearest point of complete relief" in Rule 16.1 (Abnormal Course Conditions) for relief from interference by ground under repair is illustrated in the case of both a right-handed and a left-handed player.

The nearest point of complete relief must be strictly interpreted. A player is not allowed to choose on which side of the ground under repair the ball will be dropped, unless there are two equidistant nearest points of complete relief. Even if one side of the ground under repair is fairway and the other is bushes, if the nearest point of complete relief is in the bushes, then that is the player's nearest point of complete relief.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/2 – Player Does Not Follow Recommended Procedure in Determining Nearest Point of Complete Relief

Although there is a recommended procedure for determining the nearest point of complete relief, the Rules do not require a player to determine this point when taking relief under a relevant Rule (such as when taking relief from an abnormal course condition under Rule 16.1b (Relief for Ball in General Area)). If a player does not determine a nearest point of complete relief accurately or identifies an incorrect nearest point of complete relief, the player only gets a penalty if this results in him or her dropping a ball into a relief area that does not satisfy the requirements of the Rule and the ball is then played.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/3 – Whether Player Has Taken Relief Incorrectly If Condition Still Interferes for Stroke with Club Not Used to Determine Nearest Point of Complete Relief

When a player is taking relief from an abnormal course condition, he or she is taking relief only for interference that he or she had with the club, stance, swing and line of play that would have been used to play the ball from that spot. After the player has taken relief and there is no longer interference for the stroke the player would have made, any further interference is a new situation.

For example, the player's ball lies in heavy rough in the general area approximately 230 yards from the green. The player selects a wedge to make the next stroke and finds that his or her stance touches a line defining an area of ground under repair. The player determines the nearest point of complete relief and drops a ball in the prescribed relief area according to Rule 14.3b(3) (Ball Must Be Dropped in Relief Area) and Rule 16.1 (Relief from Abnormal Course Conditions).

The ball rolls into a good lie within the relief area from where the player believes that the next stroke could be played with a 3-wood. If the player used a wedge for the next stroke there would be no interference from the ground under repair. However, using the 3-wood, the player again touches the line defining the ground under repair with his or her foot. This is a new situation and the player may play the ball as it lies or take relief for the new situation.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/4 - Player Determines Nearest Point of Complete Relief but Is Physically Unable to Make Intended Stroke

The purpose of determining the nearest point of complete relief is to find a reference point in a location that is as near as possible to where the interfering condition no longer interferes. In determining the nearest point of complete relief, the player is not guaranteed a good or playable lie.

For example, if a player is unable to make a stroke from what appears to be the required relief area as measured from the nearest point of complete relief because either the direction of play is blocked by a tree, or the player is unable to take the backswing for the intended stroke due to a bush, this does not change the fact that the identified point is the nearest point of complete relief.

After the ball is in play, the player must then decide what type of stroke he or she will make. This stroke, which includes the choice of club, may be different than the one that would have been made from the ball's original spot had the condition not been there.

If it is not physically possible to drop the ball in any part of the identified relief area, the player is not allowed relief from the condition.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/5 - Player Physically Unable to Determine Nearest Point of Complete Relief

If a player is physically unable to determine his or her nearest point of complete relief, it must be estimated, and the relief area is then based on the estimated point.

For example, in taking relief under Rule 16.1, a player is physically unable to determine the nearest point of complete relief because that point is within the trunk of a tree or a boundary fence prevents the player from adopting the required stance.

The player must estimate the nearest point of complete relief and drop a ball in the identified relief area.

If it is not physically possible to drop the ball in the identified relief area, the player is not allowed relief under Rule 16.1.

A pálya teljes területe, kivéve a másik négy különleges területet. Ezek: (1) az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie, (2) az összes büntetőterület, (3) az összes bunker és (4) a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.

Az általános területbe tartozik:

• a pályán lévő összes elütőhely, ami nem elütőterület, és
• az összes idegen green.

A versenykörben a játékosnál levő (a 4.1.b(1) szabály által megengedett) 14 (vagy kevesebb) ütő közül leghosszabb ütő hossza (ami nem a putter ütő).

Például ha a versenykörben a játékosnál lévő leghosszabb ütő (ami nem a putter ütő) egy 43 hüvelykes driver (109,22 cm), a játékos esetében az adott versenykörben az ütőhossz 43 hüvelyk.

Ütőhosszban határozzák meg a játékos elütőterületét minden egyes szakasznál, ha pedig a játékos valamely szabály alapján könnyítést vesz igénybe, akkor a könnyítési terület méretét.

Interpretation Club-Length/1 - Meaning of "Club-Length" When Measuring

For the purposes of measuring when determining a relief area, the length of the entire club, starting at the toe of the club and ending at the butt end of the grip is used. However, if the club has a headcover on it or has an attachment to the end of the grip, neither is allowed to be used as part of the club when using it to measure.

Interpretation Club-Length/2 - How to Measure When Longest Club Breaks

If the longest club a player has during a round breaks, that broken club continues to be used for determining the size of his or her relief areas. However, if the longest club breaks and the player is allowed to replace it with another club (Exception to Rule 4.1b(3)) and he or she does so, the broken club is no longer considered his or her longest club.

If the player starts a round with fewer than 14 clubs and decides to add another club that is longer than the clubs he or she started with, the added club is used for measuring so long as it is not a putter.

Clarification - Meaning of “Club-Length” When Playing with Partner

In partner forms of play, either partner’s longest club, except a putter, may be used for defining the teeing area or determining the size of a relief area.
(Clarification added 12/2018)

A pálya teljes területe, kivéve a másik négy különleges területet. Ezek: (1) az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie, (2) az összes büntetőterület, (3) az összes bunker és (4) a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.

Az általános területbe tartozik:

• a pályán lévő összes elütőhely, ami nem elütőterület, és
• az összes idegen green.

Az éppen megjátszott szakasz végpontja a greenen:

• A lyuk kötelező méretei: átmérője 4 ¼ hüvelyk (108 mm), mélysége pedig legalább 4 hüvelyk (101,6 mm).
• Ha a lyuk bélelt, külső átmérője nem lehet nagyobb, mint 4 ¼ hüvelyk (108 mm). A bélelés legalább 1 hüvelyk (25,4 mm) mélyen legyen a green felszíne alatt, kivéve, ha a talajszerkezet miatt a bélésnek a felszínhez közelebb kell lennie.

A „lyuk” szó (amikor nem dőlt betűvel szerepel a Meghatározásokban) a Szabályokban olyan értelemben is használatos, mint ami egy adott elütőterülettel, greennel és lyukkal kapcsolatos pályaszakaszt jelent. A szakasz megjátszása az elütőterületen kezdődik, és akkor fejeződik be, amikor a labda a greenen lévő lyukba kerül (vagy amikor a Szabályok más módon kimondják, hogy a szakaszt befejezték).

Az alábbi négy meghatározott pályarész bármelyike:

• állatvájta üreg,
• felújítás alatti terület,
• mozdíthatatlan akadály, vagy
• ideiglenes víz.

Erre a célra kialakított homokos terület, amely a gyep vagy a föld eltávolítása miatt gyakran egy mélyedés.

Az alábbiak nem a bunker részei:

• a kialakított terület széle, szegélye, oldalfala vagy pereme, amelynek anyaga föld, fű, tömörített gyep vagy valamilyen mesterséges anyag,
• a kialakított terület szélén belüli föld vagy ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy (pl. fű, bokor vagy fás területek),
• a kialakított területről kiszóródott vagy annak szélén kívül levő homok, és
• a pályán lévő összes egyéb homokos terület, amely nem a kialakított terület szélén belül van (pl. kiszáradások, egyéb természetes homokos területek vagy a pályán belüli gondozatlan területként emlegetett területek).

A bunker a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

A Bizottság egy kialakított homokos területet nyilváníthat az általános terület részévé (ez azt jelenti, hogy az ebben az esetben nem bunker), egy nem kialakított homokos területet pedig definiálhat bunkerként.

Ha a bunker felújítás alatt áll, és a Bizottság az egész bunkert felújítás alatti területté nyilvánítja, azt az általános terület részének (azaz nem bunkernek) kell tekinteni.

A Meghatározásokban és a 12. szabályban használt „homok” szó jelentése minden, homokhoz hasonlító anyag, amelyet a bunker kialakításához használtak (pl. zúzott kagylóhéj), illetve homokkal kevert bármilyen föld.

A Bizottság által meghatározott határvonal által körülvett teljes játékterület:

• A pálya határvonala által körbevett területek mindegyike pályahatáron belüli résznek és a pályaszakasznak számít.
• A pályahatár határvonalán kívüli területek mindegyike pályahatáron kívüli résznek számít és nem a pályaszakasz része.
• A pálya határvonala a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A pálya öt meghatározott pályaterületből áll.

Az alábbi négy meghatározott pályarész bármelyike:

• állatvájta üreg,
• felújítás alatti terület,
• mozdíthatatlan akadály, vagy
• ideiglenes víz.

Rendellenes pályaviszony (16.1. szabály), veszélyes állat okozta fenyegető helyzet (16.2. szabály), idegen green (13.1f. szabály) vagy játékon kívüli terület (16.1f. és 17.1e. szabály) vagy bizonyos helyi Szabályok miatti – büntetés nélküli könnyítéshez használt – viszonyítási pont.

A labda fekvésének valószínűsített helye, amely:

• a labda eredeti helyéhez legközelebb van, azonban nem közelebb a lyukhoz;
• a pálya területén van, és
• a zavaró körülmény nem befolyásolja azt az ütést, amelyet a játékos az eredeti helyről végzett volna el, ha a zavaró körülmény nem állt volna fenn.

A viszonyítási pont kijelöléséhez a játékosnak meg kell határoznia, hogy milyen ütőt, beállást, lendítést és ütésirányt választott volna az adott ütés elvégzéséhez.

A játékosnak nem kell szimulálnia az adott ütést úgy, hogy tényleg elvégzi a beállást és a kiválasztott ütővel történő lendítést (azonban ajánlott, hogy a játékos a pontos becslés érdekében ezt elvégezze ).

A legközelebbi teljes könnyítési pont kizárólag arra a speciális körülményre vonatkozik, amely miatt a könnyítést alkalmazzák, és ez lehet azon a helyen, ahol valami más jelenti a zavaró hatás:

• Ha a játékos könnyítést vesz igénybe, majd egy másik zavaró hatás lép fel, amelyből szintén megengedett a könnyítés, a játékos úgy alkalmazhatja újra a könnyítést, hogy ismét meghatároz egy legközelebbi teljes könnyítési pontot az újonnan keletkezett zavaró hatásra vonatkozó könnyítéshez.
• A könnyítést minden zavaró hatásra külön-külön kell alkalmazni, kivéve azt az esetet, amikor a játékos egyszerre mindkét körülményre igénybe veheti a könnyítést (egy olyan legközelebbi teljes könnyítési pont alapján, amely egyidejűleg mindkét zavaró hatástól mentesít) miután már mindegyik körülményre külön igénybe vehető könnyítésről egyértelműen kiderült, hogy alkalmazásakor a másik zavaró hatás továbbra is fennállna.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/1 - Diagrams Illustrating Nearest Point of Complete Relief

In the diagrams, the term "nearest point of complete relief" in Rule 16.1 (Abnormal Course Conditions) for relief from interference by ground under repair is illustrated in the case of both a right-handed and a left-handed player.

The nearest point of complete relief must be strictly interpreted. A player is not allowed to choose on which side of the ground under repair the ball will be dropped, unless there are two equidistant nearest points of complete relief. Even if one side of the ground under repair is fairway and the other is bushes, if the nearest point of complete relief is in the bushes, then that is the player's nearest point of complete relief.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/2 – Player Does Not Follow Recommended Procedure in Determining Nearest Point of Complete Relief

Although there is a recommended procedure for determining the nearest point of complete relief, the Rules do not require a player to determine this point when taking relief under a relevant Rule (such as when taking relief from an abnormal course condition under Rule 16.1b (Relief for Ball in General Area)). If a player does not determine a nearest point of complete relief accurately or identifies an incorrect nearest point of complete relief, the player only gets a penalty if this results in him or her dropping a ball into a relief area that does not satisfy the requirements of the Rule and the ball is then played.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/3 – Whether Player Has Taken Relief Incorrectly If Condition Still Interferes for Stroke with Club Not Used to Determine Nearest Point of Complete Relief

When a player is taking relief from an abnormal course condition, he or she is taking relief only for interference that he or she had with the club, stance, swing and line of play that would have been used to play the ball from that spot. After the player has taken relief and there is no longer interference for the stroke the player would have made, any further interference is a new situation.

For example, the player's ball lies in heavy rough in the general area approximately 230 yards from the green. The player selects a wedge to make the next stroke and finds that his or her stance touches a line defining an area of ground under repair. The player determines the nearest point of complete relief and drops a ball in the prescribed relief area according to Rule 14.3b(3) (Ball Must Be Dropped in Relief Area) and Rule 16.1 (Relief from Abnormal Course Conditions).

The ball rolls into a good lie within the relief area from where the player believes that the next stroke could be played with a 3-wood. If the player used a wedge for the next stroke there would be no interference from the ground under repair. However, using the 3-wood, the player again touches the line defining the ground under repair with his or her foot. This is a new situation and the player may play the ball as it lies or take relief for the new situation.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/4 - Player Determines Nearest Point of Complete Relief but Is Physically Unable to Make Intended Stroke

The purpose of determining the nearest point of complete relief is to find a reference point in a location that is as near as possible to where the interfering condition no longer interferes. In determining the nearest point of complete relief, the player is not guaranteed a good or playable lie.

For example, if a player is unable to make a stroke from what appears to be the required relief area as measured from the nearest point of complete relief because either the direction of play is blocked by a tree, or the player is unable to take the backswing for the intended stroke due to a bush, this does not change the fact that the identified point is the nearest point of complete relief.

After the ball is in play, the player must then decide what type of stroke he or she will make. This stroke, which includes the choice of club, may be different than the one that would have been made from the ball's original spot had the condition not been there.

If it is not physically possible to drop the ball in any part of the identified relief area, the player is not allowed relief from the condition.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/5 - Player Physically Unable to Determine Nearest Point of Complete Relief

If a player is physically unable to determine his or her nearest point of complete relief, it must be estimated, and the relief area is then based on the estimated point.

For example, in taking relief under Rule 16.1, a player is physically unable to determine the nearest point of complete relief because that point is within the trunk of a tree or a boundary fence prevents the player from adopting the required stance.

The player must estimate the nearest point of complete relief and drop a ball in the identified relief area.

If it is not physically possible to drop the ball in the identified relief area, the player is not allowed relief under Rule 16.1.

Az a terület, ahova a játékosnak ejtenie kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést vesz igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy a játékosnak egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnia, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:

• Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik
• A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
• A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
• csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
• nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
• ott helyezkedik el, ahol nincs (adott szabály által definiált) zavaró hatás, amiért könnyítést alkalmaznak.

Amikor az ütőhosszban határozzák meg a könnyítési terület méretét, a játékos a mérést közvetlenül egy árkon, lyukon vagyon hasonló dolgon keresztül, illetve egy tárgyon keresztül vagyon azon (pl. fán, kerítésen, falon, alagúton, lefolyócsövön vagy öntöző szórófejen) átmenően is elvégezheti, azonban nem mérhet természetes módon lejtő vagy emelkedő területen keresztül anélkül, hogy ne követné a terep domborzatát.

Lásd: Bizottsági eljárások, 2I. fejezet a (Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi vagy előírja a játékos számára az ejtőzóna használatát könnyítési területként bizonyos könnyítéseknél).

Clarification - Determining Whether Ball in Relief Area

When determining whether a ball has come to rest within a relief area (i.e. either one or two club-lengths from the reference point depending on the Rule being applied), the ball is in the relief area if any part of the ball is within the one or two club-length measurement. However, a ball is not in a relief area if any part of the ball is nearer the hole than the reference point or when any part of the ball has interference from the condition from which free relief is taken.
(Clarification added 12/2018)

Erre a célra kialakított homokos terület, amely a gyep vagy a föld eltávolítása miatt gyakran egy mélyedés.

Az alábbiak nem a bunker részei:

• a kialakított terület széle, szegélye, oldalfala vagy pereme, amelynek anyaga föld, fű, tömörített gyep vagy valamilyen mesterséges anyag,
• a kialakított terület szélén belüli föld vagy ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy (pl. fű, bokor vagy fás területek),
• a kialakított területről kiszóródott vagy annak szélén kívül levő homok, és
• a pályán lévő összes egyéb homokos terület, amely nem a kialakított terület szélén belül van (pl. kiszáradások, egyéb természetes homokos területek vagy a pályán belüli gondozatlan területként emlegetett területek).

A bunker a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

A Bizottság egy kialakított homokos területet nyilváníthat az általános terület részévé (ez azt jelenti, hogy az ebben az esetben nem bunker), egy nem kialakított homokos területet pedig definiálhat bunkerként.

Ha a bunker felújítás alatt áll, és a Bizottság az egész bunkert felújítás alatti területté nyilvánítja, azt az általános terület részének (azaz nem bunkernek) kell tekinteni.

A Meghatározásokban és a 12. szabályban használt „homok” szó jelentése minden, homokhoz hasonlító anyag, amelyet a bunker kialakításához használtak (pl. zúzott kagylóhéj), illetve homokkal kevert bármilyen föld.

Erre a célra kialakított homokos terület, amely a gyep vagy a föld eltávolítása miatt gyakran egy mélyedés.

Az alábbiak nem a bunker részei:

• a kialakított terület széle, szegélye, oldalfala vagy pereme, amelynek anyaga föld, fű, tömörített gyep vagy valamilyen mesterséges anyag,
• a kialakított terület szélén belüli föld vagy ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy (pl. fű, bokor vagy fás területek),
• a kialakított területről kiszóródott vagy annak szélén kívül levő homok, és
• a pályán lévő összes egyéb homokos terület, amely nem a kialakított terület szélén belül van (pl. kiszáradások, egyéb természetes homokos területek vagy a pályán belüli gondozatlan területként emlegetett területek).

A bunker a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

A Bizottság egy kialakított homokos területet nyilváníthat az általános terület részévé (ez azt jelenti, hogy az ebben az esetben nem bunker), egy nem kialakított homokos területet pedig definiálhat bunkerként.

Ha a bunker felújítás alatt áll, és a Bizottság az egész bunkert felújítás alatti területté nyilvánítja, azt az általános terület részének (azaz nem bunkernek) kell tekinteni.

A Meghatározásokban és a 12. szabályban használt „homok” szó jelentése minden, homokhoz hasonlító anyag, amelyet a bunker kialakításához használtak (pl. zúzott kagylóhéj), illetve homokkal kevert bármilyen föld.

Rendellenes pályaviszony (16.1. szabály), veszélyes állat okozta fenyegető helyzet (16.2. szabály), idegen green (13.1f. szabály) vagy játékon kívüli terület (16.1f. és 17.1e. szabály) vagy bizonyos helyi Szabályok miatti – büntetés nélküli könnyítéshez használt – viszonyítási pont.

A labda fekvésének valószínűsített helye, amely:

• a labda eredeti helyéhez legközelebb van, azonban nem közelebb a lyukhoz;
• a pálya területén van, és
• a zavaró körülmény nem befolyásolja azt az ütést, amelyet a játékos az eredeti helyről végzett volna el, ha a zavaró körülmény nem állt volna fenn.

A viszonyítási pont kijelöléséhez a játékosnak meg kell határoznia, hogy milyen ütőt, beállást, lendítést és ütésirányt választott volna az adott ütés elvégzéséhez.

A játékosnak nem kell szimulálnia az adott ütést úgy, hogy tényleg elvégzi a beállást és a kiválasztott ütővel történő lendítést (azonban ajánlott, hogy a játékos a pontos becslés érdekében ezt elvégezze ).

A legközelebbi teljes könnyítési pont kizárólag arra a speciális körülményre vonatkozik, amely miatt a könnyítést alkalmazzák, és ez lehet azon a helyen, ahol valami más jelenti a zavaró hatás:

• Ha a játékos könnyítést vesz igénybe, majd egy másik zavaró hatás lép fel, amelyből szintén megengedett a könnyítés, a játékos úgy alkalmazhatja újra a könnyítést, hogy ismét meghatároz egy legközelebbi teljes könnyítési pontot az újonnan keletkezett zavaró hatásra vonatkozó könnyítéshez.
• A könnyítést minden zavaró hatásra külön-külön kell alkalmazni, kivéve azt az esetet, amikor a játékos egyszerre mindkét körülményre igénybe veheti a könnyítést (egy olyan legközelebbi teljes könnyítési pont alapján, amely egyidejűleg mindkét zavaró hatástól mentesít) miután már mindegyik körülményre külön igénybe vehető könnyítésről egyértelműen kiderült, hogy alkalmazásakor a másik zavaró hatás továbbra is fennállna.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/1 - Diagrams Illustrating Nearest Point of Complete Relief

In the diagrams, the term "nearest point of complete relief" in Rule 16.1 (Abnormal Course Conditions) for relief from interference by ground under repair is illustrated in the case of both a right-handed and a left-handed player.

The nearest point of complete relief must be strictly interpreted. A player is not allowed to choose on which side of the ground under repair the ball will be dropped, unless there are two equidistant nearest points of complete relief. Even if one side of the ground under repair is fairway and the other is bushes, if the nearest point of complete relief is in the bushes, then that is the player's nearest point of complete relief.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/2 – Player Does Not Follow Recommended Procedure in Determining Nearest Point of Complete Relief

Although there is a recommended procedure for determining the nearest point of complete relief, the Rules do not require a player to determine this point when taking relief under a relevant Rule (such as when taking relief from an abnormal course condition under Rule 16.1b (Relief for Ball in General Area)). If a player does not determine a nearest point of complete relief accurately or identifies an incorrect nearest point of complete relief, the player only gets a penalty if this results in him or her dropping a ball into a relief area that does not satisfy the requirements of the Rule and the ball is then played.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/3 – Whether Player Has Taken Relief Incorrectly If Condition Still Interferes for Stroke with Club Not Used to Determine Nearest Point of Complete Relief

When a player is taking relief from an abnormal course condition, he or she is taking relief only for interference that he or she had with the club, stance, swing and line of play that would have been used to play the ball from that spot. After the player has taken relief and there is no longer interference for the stroke the player would have made, any further interference is a new situation.

For example, the player's ball lies in heavy rough in the general area approximately 230 yards from the green. The player selects a wedge to make the next stroke and finds that his or her stance touches a line defining an area of ground under repair. The player determines the nearest point of complete relief and drops a ball in the prescribed relief area according to Rule 14.3b(3) (Ball Must Be Dropped in Relief Area) and Rule 16.1 (Relief from Abnormal Course Conditions).

The ball rolls into a good lie within the relief area from where the player believes that the next stroke could be played with a 3-wood. If the player used a wedge for the next stroke there would be no interference from the ground under repair. However, using the 3-wood, the player again touches the line defining the ground under repair with his or her foot. This is a new situation and the player may play the ball as it lies or take relief for the new situation.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/4 - Player Determines Nearest Point of Complete Relief but Is Physically Unable to Make Intended Stroke

The purpose of determining the nearest point of complete relief is to find a reference point in a location that is as near as possible to where the interfering condition no longer interferes. In determining the nearest point of complete relief, the player is not guaranteed a good or playable lie.

For example, if a player is unable to make a stroke from what appears to be the required relief area as measured from the nearest point of complete relief because either the direction of play is blocked by a tree, or the player is unable to take the backswing for the intended stroke due to a bush, this does not change the fact that the identified point is the nearest point of complete relief.

After the ball is in play, the player must then decide what type of stroke he or she will make. This stroke, which includes the choice of club, may be different than the one that would have been made from the ball's original spot had the condition not been there.

If it is not physically possible to drop the ball in any part of the identified relief area, the player is not allowed relief from the condition.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/5 - Player Physically Unable to Determine Nearest Point of Complete Relief

If a player is physically unable to determine his or her nearest point of complete relief, it must be estimated, and the relief area is then based on the estimated point.

For example, in taking relief under Rule 16.1, a player is physically unable to determine the nearest point of complete relief because that point is within the trunk of a tree or a boundary fence prevents the player from adopting the required stance.

The player must estimate the nearest point of complete relief and drop a ball in the identified relief area.

If it is not physically possible to drop the ball in the identified relief area, the player is not allowed relief under Rule 16.1.

Erre a célra kialakított homokos terület, amely a gyep vagy a föld eltávolítása miatt gyakran egy mélyedés.

Az alábbiak nem a bunker részei:

• a kialakított terület széle, szegélye, oldalfala vagy pereme, amelynek anyaga föld, fű, tömörített gyep vagy valamilyen mesterséges anyag,
• a kialakított terület szélén belüli föld vagy ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy (pl. fű, bokor vagy fás területek),
• a kialakított területről kiszóródott vagy annak szélén kívül levő homok, és
• a pályán lévő összes egyéb homokos terület, amely nem a kialakított terület szélén belül van (pl. kiszáradások, egyéb természetes homokos területek vagy a pályán belüli gondozatlan területként emlegetett területek).

A bunker a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

A Bizottság egy kialakított homokos területet nyilváníthat az általános terület részévé (ez azt jelenti, hogy az ebben az esetben nem bunker), egy nem kialakított homokos területet pedig definiálhat bunkerként.

Ha a bunker felújítás alatt áll, és a Bizottság az egész bunkert felújítás alatti területté nyilvánítja, azt az általános terület részének (azaz nem bunkernek) kell tekinteni.

A Meghatározásokban és a 12. szabályban használt „homok” szó jelentése minden, homokhoz hasonlító anyag, amelyet a bunker kialakításához használtak (pl. zúzott kagylóhéj), illetve homokkal kevert bármilyen föld.

A bunkerben (16.1c. szabály) vagy a greenen (16.1d. szabály) található rendellenes pályaviszony miatti – büntetés nélküli könnyítésre vonatkozó – viszonyítási pont, amikor nincs legközelebbi teljes könnyítési pont.

A labda fekvésének valószínűsített helye, amely:

• a labda eredeti helyéhez legközelebb van, azonban nem közelebb a lyukhoz;
• a pálya területén van, és
• ahol a rendellenes pályaviszony a legkisebb mértékben befolyásolja azt az ütést, amelyet a játékos az eredeti helyről végzett volna el, ha a zavaró hatás nem állt volna fenn.

A viszonyítási pont kijelöléséhez a játékosnak meg kell határoznia, hogy milyen ütőt, beállást, lendítést és ütésirányt választott volna az adott ütés elvégzéséhez.

A játékosnak nem kell szimulálnia az adott ütést úgy, hogy tényleg elvégzi a beállást és a kiválasztott ütővel történő lendítést (azonban ajánlott, hogy a játékos a pontos becslés érdekében ezt elvégezze ).

Az elérhető legnagyobb könnyítés pontjának meghatározásához a labda fekvését akadályozó zavaró hatás relatív mértékét, a játékos szándékolt beállásának és lendítésének területét, valamint – kizárólag a greenen – az ütésirányt kell összevetni. Például az ideiglenes víz miatti könnyítéskor:

• az elérhető legnagyobb könnyítés pontja ott lehet, ahol a labda sekélyebb vízben van, mint amilyenben a játékos állna (ami a beállást befolyásolja jobban a labda fekvéséhez és a lendítéshez képest) vagy a labda mélyebb vízben van, mint amilyenben a játékos állna (ami a fekvést és a lendítést befolyásolja jobban a beálláshoz képest)
• a greenen az elérhető legnagyobb könnyítés pontját az ütésirány alapján lehet meghatározni, vagyis amely mentén a labdának haladnia kell az ideiglenes víz legsekélyebb vagy legrövidebb szakaszán.

A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.

A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:

• függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
• földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).

Az a terület, ahova a játékosnak ejtenie kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést vesz igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy a játékosnak egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnia, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:

• Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik
• A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
• A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
• csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
• nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
• ott helyezkedik el, ahol nincs (adott szabály által definiált) zavaró hatás, amiért könnyítést alkalmaznak.

Amikor az ütőhosszban határozzák meg a könnyítési terület méretét, a játékos a mérést közvetlenül egy árkon, lyukon vagyon hasonló dolgon keresztül, illetve egy tárgyon keresztül vagyon azon (pl. fán, kerítésen, falon, alagúton, lefolyócsövön vagy öntöző szórófejen) átmenően is elvégezheti, azonban nem mérhet természetes módon lejtő vagy emelkedő területen keresztül anélkül, hogy ne követné a terep domborzatát.

Lásd: Bizottsági eljárások, 2I. fejezet a (Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi vagy előírja a játékos számára az ejtőzóna használatát könnyítési területként bizonyos könnyítéseknél).

Clarification - Determining Whether Ball in Relief Area

When determining whether a ball has come to rest within a relief area (i.e. either one or two club-lengths from the reference point depending on the Rule being applied), the ball is in the relief area if any part of the ball is within the one or two club-length measurement. However, a ball is not in a relief area if any part of the ball is nearer the hole than the reference point or when any part of the ball has interference from the condition from which free relief is taken.
(Clarification added 12/2018)

Az éppen megjátszott szakasz végpontja a greenen:

• A lyuk kötelező méretei: átmérője 4 ¼ hüvelyk (108 mm), mélysége pedig legalább 4 hüvelyk (101,6 mm).
• Ha a lyuk bélelt, külső átmérője nem lehet nagyobb, mint 4 ¼ hüvelyk (108 mm). A bélelés legalább 1 hüvelyk (25,4 mm) mélyen legyen a green felszíne alatt, kivéve, ha a talajszerkezet miatt a bélésnek a felszínhez közelebb kell lennie.

A „lyuk” szó (amikor nem dőlt betűvel szerepel a Meghatározásokban) a Szabályokban olyan értelemben is használatos, mint ami egy adott elütőterülettel, greennel és lyukkal kapcsolatos pályaszakaszt jelent. A szakasz megjátszása az elütőterületen kezdődik, és akkor fejeződik be, amikor a labda a greenen lévő lyukba kerül (vagy amikor a Szabályok más módon kimondják, hogy a szakaszt befejezték).

A Bizottság által meghatározott határvonal által körülvett teljes játékterület:

• A pálya határvonala által körbevett területek mindegyike pályahatáron belüli résznek és a pályaszakasznak számít.
• A pályahatár határvonalán kívüli területek mindegyike pályahatáron kívüli résznek számít és nem a pályaszakasz része.
• A pálya határvonala a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A pálya öt meghatározott pályaterületből áll.

Az éppen megjátszott szakasz végpontja a greenen:

• A lyuk kötelező méretei: átmérője 4 ¼ hüvelyk (108 mm), mélysége pedig legalább 4 hüvelyk (101,6 mm).
• Ha a lyuk bélelt, külső átmérője nem lehet nagyobb, mint 4 ¼ hüvelyk (108 mm). A bélelés legalább 1 hüvelyk (25,4 mm) mélyen legyen a green felszíne alatt, kivéve, ha a talajszerkezet miatt a bélésnek a felszínhez közelebb kell lennie.

A „lyuk” szó (amikor nem dőlt betűvel szerepel a Meghatározásokban) a Szabályokban olyan értelemben is használatos, mint ami egy adott elütőterülettel, greennel és lyukkal kapcsolatos pályaszakaszt jelent. A szakasz megjátszása az elütőterületen kezdődik, és akkor fejeződik be, amikor a labda a greenen lévő lyukba kerül (vagy amikor a Szabályok más módon kimondják, hogy a szakaszt befejezték).

Az a tárgy, amelynek segítségével a labdát a föld felszíne felé lehet emelni annak érdekében, hogy azt az elütőterületről megjátsszák. Nem lehet hosszabb mint négy hüvelyk (101,6 mm), és meg kell felelnie a felszerelésre vonatkozó Szabályoknak.

A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.

A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:

• függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
• földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).

Az éppen megjátszott szakasz végpontja a greenen:

• A lyuk kötelező méretei: átmérője 4 ¼ hüvelyk (108 mm), mélysége pedig legalább 4 hüvelyk (101,6 mm).
• Ha a lyuk bélelt, külső átmérője nem lehet nagyobb, mint 4 ¼ hüvelyk (108 mm). A bélelés legalább 1 hüvelyk (25,4 mm) mélyen legyen a green felszíne alatt, kivéve, ha a talajszerkezet miatt a bélésnek a felszínhez közelebb kell lennie.

A „lyuk” szó (amikor nem dőlt betűvel szerepel a Meghatározásokban) a Szabályokban olyan értelemben is használatos, mint ami egy adott elütőterülettel, greennel és lyukkal kapcsolatos pályaszakaszt jelent. A szakasz megjátszása az elütőterületen kezdődik, és akkor fejeződik be, amikor a labda a greenen lévő lyukba kerül (vagy amikor a Szabályok más módon kimondják, hogy a szakaszt befejezték).

A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.

A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:

• függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
• földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).

A versenykörben a játékosnál levő (a 4.1.b(1) szabály által megengedett) 14 (vagy kevesebb) ütő közül leghosszabb ütő hossza (ami nem a putter ütő).

Például ha a versenykörben a játékosnál lévő leghosszabb ütő (ami nem a putter ütő) egy 43 hüvelykes driver (109,22 cm), a játékos esetében az adott versenykörben az ütőhossz 43 hüvelyk.

Ütőhosszban határozzák meg a játékos elütőterületét minden egyes szakasznál, ha pedig a játékos valamely szabály alapján könnyítést vesz igénybe, akkor a könnyítési terület méretét.

Interpretation Club-Length/1 - Meaning of "Club-Length" When Measuring

For the purposes of measuring when determining a relief area, the length of the entire club, starting at the toe of the club and ending at the butt end of the grip is used. However, if the club has a headcover on it or has an attachment to the end of the grip, neither is allowed to be used as part of the club when using it to measure.

Interpretation Club-Length/2 - How to Measure When Longest Club Breaks

If the longest club a player has during a round breaks, that broken club continues to be used for determining the size of his or her relief areas. However, if the longest club breaks and the player is allowed to replace it with another club (Exception to Rule 4.1b(3)) and he or she does so, the broken club is no longer considered his or her longest club.

If the player starts a round with fewer than 14 clubs and decides to add another club that is longer than the clubs he or she started with, the added club is used for measuring so long as it is not a putter.

Clarification - Meaning of “Club-Length” When Playing with Partner

In partner forms of play, either partner’s longest club, except a putter, may be used for defining the teeing area or determining the size of a relief area.
(Clarification added 12/2018)

Az éppen megjátszott szakasz végpontja a greenen:

• A lyuk kötelező méretei: átmérője 4 ¼ hüvelyk (108 mm), mélysége pedig legalább 4 hüvelyk (101,6 mm).
• Ha a lyuk bélelt, külső átmérője nem lehet nagyobb, mint 4 ¼ hüvelyk (108 mm). A bélelés legalább 1 hüvelyk (25,4 mm) mélyen legyen a green felszíne alatt, kivéve, ha a talajszerkezet miatt a bélésnek a felszínhez közelebb kell lennie.

A „lyuk” szó (amikor nem dőlt betűvel szerepel a Meghatározásokban) a Szabályokban olyan értelemben is használatos, mint ami egy adott elütőterülettel, greennel és lyukkal kapcsolatos pályaszakaszt jelent. A szakasz megjátszása az elütőterületen kezdődik, és akkor fejeződik be, amikor a labda a greenen lévő lyukba kerül (vagy amikor a Szabályok más módon kimondják, hogy a szakaszt befejezték).

A pályát alkotó öt meghatározott terület:

• Az általános terület,
• az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie,
• az összes büntetőterület,
• az összes bunker, és
• a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.

A versenykörben a játékosnál levő (a 4.1.b(1) szabály által megengedett) 14 (vagy kevesebb) ütő közül leghosszabb ütő hossza (ami nem a putter ütő).

Például ha a versenykörben a játékosnál lévő leghosszabb ütő (ami nem a putter ütő) egy 43 hüvelykes driver (109,22 cm), a játékos esetében az adott versenykörben az ütőhossz 43 hüvelyk.

Ütőhosszban határozzák meg a játékos elütőterületét minden egyes szakasznál, ha pedig a játékos valamely szabály alapján könnyítést vesz igénybe, akkor a könnyítési terület méretét.

Interpretation Club-Length/1 - Meaning of "Club-Length" When Measuring

For the purposes of measuring when determining a relief area, the length of the entire club, starting at the toe of the club and ending at the butt end of the grip is used. However, if the club has a headcover on it or has an attachment to the end of the grip, neither is allowed to be used as part of the club when using it to measure.

Interpretation Club-Length/2 - How to Measure When Longest Club Breaks

If the longest club a player has during a round breaks, that broken club continues to be used for determining the size of his or her relief areas. However, if the longest club breaks and the player is allowed to replace it with another club (Exception to Rule 4.1b(3)) and he or she does so, the broken club is no longer considered his or her longest club.

If the player starts a round with fewer than 14 clubs and decides to add another club that is longer than the clubs he or she started with, the added club is used for measuring so long as it is not a putter.

Clarification - Meaning of “Club-Length” When Playing with Partner

In partner forms of play, either partner’s longest club, except a putter, may be used for defining the teeing area or determining the size of a relief area.
(Clarification added 12/2018)

A pályát alkotó öt meghatározott terület:

• Az általános terület,
• az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie,
• az összes büntetőterület,
• az összes bunker, és
• a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.

A pályát alkotó öt meghatározott terület:

• Az általános terület,
• az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie,
• az összes büntetőterület,
• az összes bunker, és
• a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.

Az a terület, ahova a játékosnak ejtenie kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést vesz igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy a játékosnak egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnia, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:

• Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik
• A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
• A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
• csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
• nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
• ott helyezkedik el, ahol nincs (adott szabály által definiált) zavaró hatás, amiért könnyítést alkalmaznak.

Amikor az ütőhosszban határozzák meg a könnyítési terület méretét, a játékos a mérést közvetlenül egy árkon, lyukon vagyon hasonló dolgon keresztül, illetve egy tárgyon keresztül vagyon azon (pl. fán, kerítésen, falon, alagúton, lefolyócsövön vagy öntöző szórófejen) átmenően is elvégezheti, azonban nem mérhet természetes módon lejtő vagy emelkedő területen keresztül anélkül, hogy ne követné a terep domborzatát.

Lásd: Bizottsági eljárások, 2I. fejezet a (Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi vagy előírja a játékos számára az ejtőzóna használatát könnyítési területként bizonyos könnyítéseknél).

Clarification - Determining Whether Ball in Relief Area

When determining whether a ball has come to rest within a relief area (i.e. either one or two club-lengths from the reference point depending on the Rule being applied), the ball is in the relief area if any part of the ball is within the one or two club-length measurement. However, a ball is not in a relief area if any part of the ball is nearer the hole than the reference point or when any part of the ball has interference from the condition from which free relief is taken.
(Clarification added 12/2018)

Az a terület, ahova a játékosnak ejtenie kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést vesz igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy a játékosnak egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnia, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:

• Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik
• A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
• A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
• csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
• nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
• ott helyezkedik el, ahol nincs (adott szabály által definiált) zavaró hatás, amiért könnyítést alkalmaznak.

Amikor az ütőhosszban határozzák meg a könnyítési terület méretét, a játékos a mérést közvetlenül egy árkon, lyukon vagyon hasonló dolgon keresztül, illetve egy tárgyon keresztül vagyon azon (pl. fán, kerítésen, falon, alagúton, lefolyócsövön vagy öntöző szórófejen) átmenően is elvégezheti, azonban nem mérhet természetes módon lejtő vagy emelkedő területen keresztül anélkül, hogy ne követné a terep domborzatát.

Lásd: Bizottsági eljárások, 2I. fejezet a (Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi vagy előírja a játékos számára az ejtőzóna használatát könnyítési területként bizonyos könnyítéseknél).

Clarification - Determining Whether Ball in Relief Area

When determining whether a ball has come to rest within a relief area (i.e. either one or two club-lengths from the reference point depending on the Rule being applied), the ball is in the relief area if any part of the ball is within the one or two club-length measurement. However, a ball is not in a relief area if any part of the ball is nearer the hole than the reference point or when any part of the ball has interference from the condition from which free relief is taken.
(Clarification added 12/2018)

A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.

A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:

• függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
• földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).

A játékos által éppen megjátszott szakaszon lévő terület, amely:

• kimondottan gurításra van kiképezve, vagy
• a Bizottság azt greenként jelöli ki (ilyen pl. amikor ideiglenes greent használnak).

Egy szakasz greenjén található az a lyuk, amelyet a játékos megpróbál megjátszani a labdával. A green a pálya területeként meghatározott öt terület egyike. Az összes többi szakasz greenje (ahol az adott időben a játékos nem játszik) idegen green, amely az általános terület része.

A green széle az erre a célra kialakított terület egyértelműen látható kezdete (pl. ahol a füvet a terület jelzésére egyértelműen rövidebbre nyírták), kivéve, ha ezt a Bizottság másként nem jelöli ki (pl. vonallal vagy pontokkal).

Ha két különböző szakaszhoz dupla greent használnak:

• Az erre a célra kiképzett, mindkét lyukat tartalmazó terület egésze greennek tekintendő mindkét szakasz megjátszásánál.

Azonban a Bizottság kijelölhet egy olyan határvonalat, amely a dupla greent két különböző greenre osztja, így amikor egy játékos az egyik szakaszt játssza, a dupla green másik szakaszra vonatkozó része idegen green lesz.

A Bizottság által meghatározott határvonal által körülvett teljes játékterület:

• A pálya határvonala által körbevett területek mindegyike pályahatáron belüli résznek és a pályaszakasznak számít.
• A pályahatár határvonalán kívüli területek mindegyike pályahatáron kívüli résznek számít és nem a pályaszakasz része.
• A pálya határvonala a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A pálya öt meghatározott pályaterületből áll.

Az alábbi négy meghatározott pályarész bármelyike:

• állatvájta üreg,
• felújítás alatti terület,
• mozdíthatatlan akadály, vagy
• ideiglenes víz.

A labda elhelyezése a játékba hozás céljából úgy, hogy a labdát leteszik és elengedik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából helyezi el a labdát, az nem tekinthető visszahelyezettnek és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Amikor egy szabály előírja egy labda visszahelyezését, az adott szabály pontosan meghatározza azt a helyet, ahová a labdát vissza kell helyezni.

Interpretation Replace/1 - Ball May Not Be Replaced with a Club

For a ball to be replaced in a right way, it must be set down and let go. This means the player must use his or her hand to put the ball back in play on the spot it was lifted or moved from.

For example, if a player lifts his or her ball from the putting green and sets it aside, the player must not replace the ball by rolling it to the required spot with a club. If he or she does so, the ball is not replaced in the right way and the player gets one penalty stroke under Rule 14.2b(2) (How Ball Must Be Replaced) if the mistake is not corrected before the stroke is made.

Rendellenes pályaviszony (16.1. szabály), veszélyes állat okozta fenyegető helyzet (16.2. szabály), idegen green (13.1f. szabály) vagy játékon kívüli terület (16.1f. és 17.1e. szabály) vagy bizonyos helyi Szabályok miatti – büntetés nélküli könnyítéshez használt – viszonyítási pont.

A labda fekvésének valószínűsített helye, amely:

• a labda eredeti helyéhez legközelebb van, azonban nem közelebb a lyukhoz;
• a pálya területén van, és
• a zavaró körülmény nem befolyásolja azt az ütést, amelyet a játékos az eredeti helyről végzett volna el, ha a zavaró körülmény nem állt volna fenn.

A viszonyítási pont kijelöléséhez a játékosnak meg kell határoznia, hogy milyen ütőt, beállást, lendítést és ütésirányt választott volna az adott ütés elvégzéséhez.

A játékosnak nem kell szimulálnia az adott ütést úgy, hogy tényleg elvégzi a beállást és a kiválasztott ütővel történő lendítést (azonban ajánlott, hogy a játékos a pontos becslés érdekében ezt elvégezze ).

A legközelebbi teljes könnyítési pont kizárólag arra a speciális körülményre vonatkozik, amely miatt a könnyítést alkalmazzák, és ez lehet azon a helyen, ahol valami más jelenti a zavaró hatás:

• Ha a játékos könnyítést vesz igénybe, majd egy másik zavaró hatás lép fel, amelyből szintén megengedett a könnyítés, a játékos úgy alkalmazhatja újra a könnyítést, hogy ismét meghatároz egy legközelebbi teljes könnyítési pontot az újonnan keletkezett zavaró hatásra vonatkozó könnyítéshez.
• A könnyítést minden zavaró hatásra külön-külön kell alkalmazni, kivéve azt az esetet, amikor a játékos egyszerre mindkét körülményre igénybe veheti a könnyítést (egy olyan legközelebbi teljes könnyítési pont alapján, amely egyidejűleg mindkét zavaró hatástól mentesít) miután már mindegyik körülményre külön igénybe vehető könnyítésről egyértelműen kiderült, hogy alkalmazásakor a másik zavaró hatás továbbra is fennállna.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/1 - Diagrams Illustrating Nearest Point of Complete Relief

In the diagrams, the term "nearest point of complete relief" in Rule 16.1 (Abnormal Course Conditions) for relief from interference by ground under repair is illustrated in the case of both a right-handed and a left-handed player.

The nearest point of complete relief must be strictly interpreted. A player is not allowed to choose on which side of the ground under repair the ball will be dropped, unless there are two equidistant nearest points of complete relief. Even if one side of the ground under repair is fairway and the other is bushes, if the nearest point of complete relief is in the bushes, then that is the player's nearest point of complete relief.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/2 – Player Does Not Follow Recommended Procedure in Determining Nearest Point of Complete Relief

Although there is a recommended procedure for determining the nearest point of complete relief, the Rules do not require a player to determine this point when taking relief under a relevant Rule (such as when taking relief from an abnormal course condition under Rule 16.1b (Relief for Ball in General Area)). If a player does not determine a nearest point of complete relief accurately or identifies an incorrect nearest point of complete relief, the player only gets a penalty if this results in him or her dropping a ball into a relief area that does not satisfy the requirements of the Rule and the ball is then played.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/3 – Whether Player Has Taken Relief Incorrectly If Condition Still Interferes for Stroke with Club Not Used to Determine Nearest Point of Complete Relief

When a player is taking relief from an abnormal course condition, he or she is taking relief only for interference that he or she had with the club, stance, swing and line of play that would have been used to play the ball from that spot. After the player has taken relief and there is no longer interference for the stroke the player would have made, any further interference is a new situation.

For example, the player's ball lies in heavy rough in the general area approximately 230 yards from the green. The player selects a wedge to make the next stroke and finds that his or her stance touches a line defining an area of ground under repair. The player determines the nearest point of complete relief and drops a ball in the prescribed relief area according to Rule 14.3b(3) (Ball Must Be Dropped in Relief Area) and Rule 16.1 (Relief from Abnormal Course Conditions).

The ball rolls into a good lie within the relief area from where the player believes that the next stroke could be played with a 3-wood. If the player used a wedge for the next stroke there would be no interference from the ground under repair. However, using the 3-wood, the player again touches the line defining the ground under repair with his or her foot. This is a new situation and the player may play the ball as it lies or take relief for the new situation.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/4 - Player Determines Nearest Point of Complete Relief but Is Physically Unable to Make Intended Stroke

The purpose of determining the nearest point of complete relief is to find a reference point in a location that is as near as possible to where the interfering condition no longer interferes. In determining the nearest point of complete relief, the player is not guaranteed a good or playable lie.

For example, if a player is unable to make a stroke from what appears to be the required relief area as measured from the nearest point of complete relief because either the direction of play is blocked by a tree, or the player is unable to take the backswing for the intended stroke due to a bush, this does not change the fact that the identified point is the nearest point of complete relief.

After the ball is in play, the player must then decide what type of stroke he or she will make. This stroke, which includes the choice of club, may be different than the one that would have been made from the ball's original spot had the condition not been there.

If it is not physically possible to drop the ball in any part of the identified relief area, the player is not allowed relief from the condition.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/5 - Player Physically Unable to Determine Nearest Point of Complete Relief

If a player is physically unable to determine his or her nearest point of complete relief, it must be estimated, and the relief area is then based on the estimated point.

For example, in taking relief under Rule 16.1, a player is physically unable to determine the nearest point of complete relief because that point is within the trunk of a tree or a boundary fence prevents the player from adopting the required stance.

The player must estimate the nearest point of complete relief and drop a ball in the identified relief area.

If it is not physically possible to drop the ball in the identified relief area, the player is not allowed relief under Rule 16.1.

Rendellenes pályaviszony (16.1. szabály), veszélyes állat okozta fenyegető helyzet (16.2. szabály), idegen green (13.1f. szabály) vagy játékon kívüli terület (16.1f. és 17.1e. szabály) vagy bizonyos helyi Szabályok miatti – büntetés nélküli könnyítéshez használt – viszonyítási pont.

A labda fekvésének valószínűsített helye, amely:

• a labda eredeti helyéhez legközelebb van, azonban nem közelebb a lyukhoz;
• a pálya területén van, és
• a zavaró körülmény nem befolyásolja azt az ütést, amelyet a játékos az eredeti helyről végzett volna el, ha a zavaró körülmény nem állt volna fenn.

A viszonyítási pont kijelöléséhez a játékosnak meg kell határoznia, hogy milyen ütőt, beállást, lendítést és ütésirányt választott volna az adott ütés elvégzéséhez.

A játékosnak nem kell szimulálnia az adott ütést úgy, hogy tényleg elvégzi a beállást és a kiválasztott ütővel történő lendítést (azonban ajánlott, hogy a játékos a pontos becslés érdekében ezt elvégezze ).

A legközelebbi teljes könnyítési pont kizárólag arra a speciális körülményre vonatkozik, amely miatt a könnyítést alkalmazzák, és ez lehet azon a helyen, ahol valami más jelenti a zavaró hatás:

• Ha a játékos könnyítést vesz igénybe, majd egy másik zavaró hatás lép fel, amelyből szintén megengedett a könnyítés, a játékos úgy alkalmazhatja újra a könnyítést, hogy ismét meghatároz egy legközelebbi teljes könnyítési pontot az újonnan keletkezett zavaró hatásra vonatkozó könnyítéshez.
• A könnyítést minden zavaró hatásra külön-külön kell alkalmazni, kivéve azt az esetet, amikor a játékos egyszerre mindkét körülményre igénybe veheti a könnyítést (egy olyan legközelebbi teljes könnyítési pont alapján, amely egyidejűleg mindkét zavaró hatástól mentesít) miután már mindegyik körülményre külön igénybe vehető könnyítésről egyértelműen kiderült, hogy alkalmazásakor a másik zavaró hatás továbbra is fennállna.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/1 - Diagrams Illustrating Nearest Point of Complete Relief

In the diagrams, the term "nearest point of complete relief" in Rule 16.1 (Abnormal Course Conditions) for relief from interference by ground under repair is illustrated in the case of both a right-handed and a left-handed player.

The nearest point of complete relief must be strictly interpreted. A player is not allowed to choose on which side of the ground under repair the ball will be dropped, unless there are two equidistant nearest points of complete relief. Even if one side of the ground under repair is fairway and the other is bushes, if the nearest point of complete relief is in the bushes, then that is the player's nearest point of complete relief.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/2 – Player Does Not Follow Recommended Procedure in Determining Nearest Point of Complete Relief

Although there is a recommended procedure for determining the nearest point of complete relief, the Rules do not require a player to determine this point when taking relief under a relevant Rule (such as when taking relief from an abnormal course condition under Rule 16.1b (Relief for Ball in General Area)). If a player does not determine a nearest point of complete relief accurately or identifies an incorrect nearest point of complete relief, the player only gets a penalty if this results in him or her dropping a ball into a relief area that does not satisfy the requirements of the Rule and the ball is then played.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/3 – Whether Player Has Taken Relief Incorrectly If Condition Still Interferes for Stroke with Club Not Used to Determine Nearest Point of Complete Relief

When a player is taking relief from an abnormal course condition, he or she is taking relief only for interference that he or she had with the club, stance, swing and line of play that would have been used to play the ball from that spot. After the player has taken relief and there is no longer interference for the stroke the player would have made, any further interference is a new situation.

For example, the player's ball lies in heavy rough in the general area approximately 230 yards from the green. The player selects a wedge to make the next stroke and finds that his or her stance touches a line defining an area of ground under repair. The player determines the nearest point of complete relief and drops a ball in the prescribed relief area according to Rule 14.3b(3) (Ball Must Be Dropped in Relief Area) and Rule 16.1 (Relief from Abnormal Course Conditions).

The ball rolls into a good lie within the relief area from where the player believes that the next stroke could be played with a 3-wood. If the player used a wedge for the next stroke there would be no interference from the ground under repair. However, using the 3-wood, the player again touches the line defining the ground under repair with his or her foot. This is a new situation and the player may play the ball as it lies or take relief for the new situation.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/4 - Player Determines Nearest Point of Complete Relief but Is Physically Unable to Make Intended Stroke

The purpose of determining the nearest point of complete relief is to find a reference point in a location that is as near as possible to where the interfering condition no longer interferes. In determining the nearest point of complete relief, the player is not guaranteed a good or playable lie.

For example, if a player is unable to make a stroke from what appears to be the required relief area as measured from the nearest point of complete relief because either the direction of play is blocked by a tree, or the player is unable to take the backswing for the intended stroke due to a bush, this does not change the fact that the identified point is the nearest point of complete relief.

After the ball is in play, the player must then decide what type of stroke he or she will make. This stroke, which includes the choice of club, may be different than the one that would have been made from the ball's original spot had the condition not been there.

If it is not physically possible to drop the ball in any part of the identified relief area, the player is not allowed relief from the condition.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/5 - Player Physically Unable to Determine Nearest Point of Complete Relief

If a player is physically unable to determine his or her nearest point of complete relief, it must be estimated, and the relief area is then based on the estimated point.

For example, in taking relief under Rule 16.1, a player is physically unable to determine the nearest point of complete relief because that point is within the trunk of a tree or a boundary fence prevents the player from adopting the required stance.

The player must estimate the nearest point of complete relief and drop a ball in the identified relief area.

If it is not physically possible to drop the ball in the identified relief area, the player is not allowed relief under Rule 16.1.

A játékos által éppen megjátszott szakaszon lévő terület, amely:

• kimondottan gurításra van kiképezve, vagy
• a Bizottság azt greenként jelöli ki (ilyen pl. amikor ideiglenes greent használnak).

Egy szakasz greenjén található az a lyuk, amelyet a játékos megpróbál megjátszani a labdával. A green a pálya területeként meghatározott öt terület egyike. Az összes többi szakasz greenje (ahol az adott időben a játékos nem játszik) idegen green, amely az általános terület része.

A green széle az erre a célra kialakított terület egyértelműen látható kezdete (pl. ahol a füvet a terület jelzésére egyértelműen rövidebbre nyírták), kivéve, ha ezt a Bizottság másként nem jelöli ki (pl. vonallal vagy pontokkal).

Ha két különböző szakaszhoz dupla greent használnak:

• Az erre a célra kiképzett, mindkét lyukat tartalmazó terület egésze greennek tekintendő mindkét szakasz megjátszásánál.

Azonban a Bizottság kijelölhet egy olyan határvonalat, amely a dupla greent két különböző greenre osztja, így amikor egy játékos az egyik szakaszt játssza, a dupla green másik szakaszra vonatkozó része idegen green lesz.

A pálya teljes területe, kivéve a másik négy különleges területet. Ezek: (1) az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie, (2) az összes büntetőterület, (3) az összes bunker és (4) a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.

Az általános területbe tartozik:

• a pályán lévő összes elütőhely, ami nem elütőterület, és
• az összes idegen green.

Rendellenes pályaviszony (16.1. szabály), veszélyes állat okozta fenyegető helyzet (16.2. szabály), idegen green (13.1f. szabály) vagy játékon kívüli terület (16.1f. és 17.1e. szabály) vagy bizonyos helyi Szabályok miatti – büntetés nélküli könnyítéshez használt – viszonyítási pont.

A labda fekvésének valószínűsített helye, amely:

• a labda eredeti helyéhez legközelebb van, azonban nem közelebb a lyukhoz;
• a pálya területén van, és
• a zavaró körülmény nem befolyásolja azt az ütést, amelyet a játékos az eredeti helyről végzett volna el, ha a zavaró körülmény nem állt volna fenn.

A viszonyítási pont kijelöléséhez a játékosnak meg kell határoznia, hogy milyen ütőt, beállást, lendítést és ütésirányt választott volna az adott ütés elvégzéséhez.

A játékosnak nem kell szimulálnia az adott ütést úgy, hogy tényleg elvégzi a beállást és a kiválasztott ütővel történő lendítést (azonban ajánlott, hogy a játékos a pontos becslés érdekében ezt elvégezze ).

A legközelebbi teljes könnyítési pont kizárólag arra a speciális körülményre vonatkozik, amely miatt a könnyítést alkalmazzák, és ez lehet azon a helyen, ahol valami más jelenti a zavaró hatás:

• Ha a játékos könnyítést vesz igénybe, majd egy másik zavaró hatás lép fel, amelyből szintén megengedett a könnyítés, a játékos úgy alkalmazhatja újra a könnyítést, hogy ismét meghatároz egy legközelebbi teljes könnyítési pontot az újonnan keletkezett zavaró hatásra vonatkozó könnyítéshez.
• A könnyítést minden zavaró hatásra külön-külön kell alkalmazni, kivéve azt az esetet, amikor a játékos egyszerre mindkét körülményre igénybe veheti a könnyítést (egy olyan legközelebbi teljes könnyítési pont alapján, amely egyidejűleg mindkét zavaró hatástól mentesít) miután már mindegyik körülményre külön igénybe vehető könnyítésről egyértelműen kiderült, hogy alkalmazásakor a másik zavaró hatás továbbra is fennállna.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/1 - Diagrams Illustrating Nearest Point of Complete Relief

In the diagrams, the term "nearest point of complete relief" in Rule 16.1 (Abnormal Course Conditions) for relief from interference by ground under repair is illustrated in the case of both a right-handed and a left-handed player.

The nearest point of complete relief must be strictly interpreted. A player is not allowed to choose on which side of the ground under repair the ball will be dropped, unless there are two equidistant nearest points of complete relief. Even if one side of the ground under repair is fairway and the other is bushes, if the nearest point of complete relief is in the bushes, then that is the player's nearest point of complete relief.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/2 – Player Does Not Follow Recommended Procedure in Determining Nearest Point of Complete Relief

Although there is a recommended procedure for determining the nearest point of complete relief, the Rules do not require a player to determine this point when taking relief under a relevant Rule (such as when taking relief from an abnormal course condition under Rule 16.1b (Relief for Ball in General Area)). If a player does not determine a nearest point of complete relief accurately or identifies an incorrect nearest point of complete relief, the player only gets a penalty if this results in him or her dropping a ball into a relief area that does not satisfy the requirements of the Rule and the ball is then played.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/3 – Whether Player Has Taken Relief Incorrectly If Condition Still Interferes for Stroke with Club Not Used to Determine Nearest Point of Complete Relief

When a player is taking relief from an abnormal course condition, he or she is taking relief only for interference that he or she had with the club, stance, swing and line of play that would have been used to play the ball from that spot. After the player has taken relief and there is no longer interference for the stroke the player would have made, any further interference is a new situation.

For example, the player's ball lies in heavy rough in the general area approximately 230 yards from the green. The player selects a wedge to make the next stroke and finds that his or her stance touches a line defining an area of ground under repair. The player determines the nearest point of complete relief and drops a ball in the prescribed relief area according to Rule 14.3b(3) (Ball Must Be Dropped in Relief Area) and Rule 16.1 (Relief from Abnormal Course Conditions).

The ball rolls into a good lie within the relief area from where the player believes that the next stroke could be played with a 3-wood. If the player used a wedge for the next stroke there would be no interference from the ground under repair. However, using the 3-wood, the player again touches the line defining the ground under repair with his or her foot. This is a new situation and the player may play the ball as it lies or take relief for the new situation.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/4 - Player Determines Nearest Point of Complete Relief but Is Physically Unable to Make Intended Stroke

The purpose of determining the nearest point of complete relief is to find a reference point in a location that is as near as possible to where the interfering condition no longer interferes. In determining the nearest point of complete relief, the player is not guaranteed a good or playable lie.

For example, if a player is unable to make a stroke from what appears to be the required relief area as measured from the nearest point of complete relief because either the direction of play is blocked by a tree, or the player is unable to take the backswing for the intended stroke due to a bush, this does not change the fact that the identified point is the nearest point of complete relief.

After the ball is in play, the player must then decide what type of stroke he or she will make. This stroke, which includes the choice of club, may be different than the one that would have been made from the ball's original spot had the condition not been there.

If it is not physically possible to drop the ball in any part of the identified relief area, the player is not allowed relief from the condition.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/5 - Player Physically Unable to Determine Nearest Point of Complete Relief

If a player is physically unable to determine his or her nearest point of complete relief, it must be estimated, and the relief area is then based on the estimated point.

For example, in taking relief under Rule 16.1, a player is physically unable to determine the nearest point of complete relief because that point is within the trunk of a tree or a boundary fence prevents the player from adopting the required stance.

The player must estimate the nearest point of complete relief and drop a ball in the identified relief area.

If it is not physically possible to drop the ball in the identified relief area, the player is not allowed relief under Rule 16.1.

A bunkerben (16.1c. szabály) vagy a greenen (16.1d. szabály) található rendellenes pályaviszony miatti – büntetés nélküli könnyítésre vonatkozó – viszonyítási pont, amikor nincs legközelebbi teljes könnyítési pont.

A labda fekvésének valószínűsített helye, amely:

• a labda eredeti helyéhez legközelebb van, azonban nem közelebb a lyukhoz;
• a pálya területén van, és
• ahol a rendellenes pályaviszony a legkisebb mértékben befolyásolja azt az ütést, amelyet a játékos az eredeti helyről végzett volna el, ha a zavaró hatás nem állt volna fenn.

A viszonyítási pont kijelöléséhez a játékosnak meg kell határoznia, hogy milyen ütőt, beállást, lendítést és ütésirányt választott volna az adott ütés elvégzéséhez.

A játékosnak nem kell szimulálnia az adott ütést úgy, hogy tényleg elvégzi a beállást és a kiválasztott ütővel történő lendítést (azonban ajánlott, hogy a játékos a pontos becslés érdekében ezt elvégezze ).

Az elérhető legnagyobb könnyítés pontjának meghatározásához a labda fekvését akadályozó zavaró hatás relatív mértékét, a játékos szándékolt beállásának és lendítésének területét, valamint – kizárólag a greenen – az ütésirányt kell összevetni. Például az ideiglenes víz miatti könnyítéskor:

• az elérhető legnagyobb könnyítés pontja ott lehet, ahol a labda sekélyebb vízben van, mint amilyenben a játékos állna (ami a beállást befolyásolja jobban a labda fekvéséhez és a lendítéshez képest) vagy a labda mélyebb vízben van, mint amilyenben a játékos állna (ami a fekvést és a lendítést befolyásolja jobban a beálláshoz képest)
• a greenen az elérhető legnagyobb könnyítés pontját az ütésirány alapján lehet meghatározni, vagyis amely mentén a labdának haladnia kell az ideiglenes víz legsekélyebb vagy legrövidebb szakaszán.

A játékos által éppen megjátszott szakaszon lévő terület, amely:

• kimondottan gurításra van kiképezve, vagy
• a Bizottság azt greenként jelöli ki (ilyen pl. amikor ideiglenes greent használnak).

Egy szakasz greenjén található az a lyuk, amelyet a játékos megpróbál megjátszani a labdával. A green a pálya területeként meghatározott öt terület egyike. Az összes többi szakasz greenje (ahol az adott időben a játékos nem játszik) idegen green, amely az általános terület része.

A green széle az erre a célra kialakított terület egyértelműen látható kezdete (pl. ahol a füvet a terület jelzésére egyértelműen rövidebbre nyírták), kivéve, ha ezt a Bizottság másként nem jelöli ki (pl. vonallal vagy pontokkal).

Ha két különböző szakaszhoz dupla greent használnak:

• Az erre a célra kiképzett, mindkét lyukat tartalmazó terület egésze greennek tekintendő mindkét szakasz megjátszásánál.

Azonban a Bizottság kijelölhet egy olyan határvonalat, amely a dupla greent két különböző greenre osztja, így amikor egy játékos az egyik szakaszt játssza, a dupla green másik szakaszra vonatkozó része idegen green lesz.

A pálya teljes területe, kivéve a másik négy különleges területet. Ezek: (1) az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie, (2) az összes büntetőterület, (3) az összes bunker és (4) a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.

Az általános területbe tartozik:

• a pályán lévő összes elütőhely, ami nem elütőterület, és
• az összes idegen green.

Az az eljárás és büntetés, amely során a játékos a 17., 18. és 19. szabály szerint könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát az előzőleg elvégzett ütés helyéről játssza meg (lásd: 14.6. szabály).

Az ütés és távolság kifejezés azt jelenti, hogy a játékos:

• egy büntetőütést kap, és
• elveszíti a korábbi ütés helyétől megszerzett előnyt, amit a lyuktól való távolság csökkenésével ért el.

Mérce, amellyel eldönthető, hogy mi történt a játékos labdájával – pl. hogy a labda nyugalomba került-e a büntetőterületen belül vagy elmozdult-e, és ha igen, azt mi okozta.

A tény vagy szinte biztos jelentése több mint egyszerűen lehetséges vagy valószínű. Azt jelenti, hogy:

• vagy döntő bizonyíték van arra, hogy a játékos labdájával kapcsolatos esemény megtörtént (pl. a játékos vagy más szemtanúk látták, hogy mi történt),
• vagy bár csak minimális kétség merült fel, az észszerűség határain belül elérhető minden információ arra utal, hogy a kérdéses esemény megtörténtének valószínűsége legalább 95%.

Az „észszerűség határain belül elérhető minden információ” fogalmába minden olyan információ beletartozik, amelyről a játékosnak tudomása van, továbbá minden egyéb információ, amelyet a játékos észszerű erőfeszítés mellett és indokolatlan késedelem nélkül meg tud szerezni.

Interpretation Known or Virtually Certain/1 - Applying "Known or Virtually Certain" Standard When Ball Moves

When it is not "known" what caused the ball to move, all reasonably available information must be considered and the evidence must be evaluated to determine if it is "virtually certain" that the player, opponent or outside influence caused the ball to move.

Depending on the circumstances, reasonably available information may include, but is not limited to:

• The effect of any actions taken near the ball (such as movement of loose impediments, practice swings, grounding club and taking a stance),
• Time elapsed between such actions and the movement of the ball,
• The lie of the ball before it moved (such as on a fairway, perched on longer grass, on a surface imperfection or on the putting green),
• The conditions of the ground near the ball (such as the degree of slope or presence of surface irregularities, etc), and
• Wind speed and direction, rain and other weather conditions.

Interpretation Known or Virtually Certain/2 - Virtual Certainty Is Irrelevant if It Comes to Light After Three-Minute Search Expires

Determining whether there is knowledge or virtual certainty must be based on evidence known to the player at the time the three-minute search time expires.

Examples of when the player's later findings are irrelevant include when:

• A player's tee shot comes to rest in an area containing heavy rough and a large animal hole. After a three-minute search, it is determined that it is not known or virtually certain that the ball is in the animal hole. As the player returns to the teeing area, the ball is found in the animal hole.
• Even though the player has not yet put another ball in play, the player must take stroke-and-distance relief for a lost ball (Rule 18.2b - What to Do When Ball is Lost or Out of Bounds) since it was not known or virtually certain that the ball was in the animal hole, when the search time expired.
• A player cannot find his or her ball and believes it may have been picked up by a spectator (outside influence), but there is not enough evidence to be virtually certain of this. A short time after the three-minute search time expires, a spectator is found to have the player's ball.

The player must take stroke-and-distance relief for a lost ball (Rule 18.2b) since the movement by the outside influence only became known after the search time expired.

Interpretation Known or Virtually Certain/3 - Player Unaware Ball Played by Another Player

It must be known or virtually certain that a player's ball has been played by another player as a wrong ball to treat it as being moved.

For example, in stroke play, Player A and Player B hit their tee shots into the same general location. Player A finds a ball and plays it. Player B goes forward to look for his or her ball and cannot find it. After three minutes, Player B starts back to the tee to play another ball. On the way, Player B finds Player A's ball and knows then that Player A has played his or her ball in error.

Player A gets the general penalty for playing a wrong ball and must then play his or her own ball (Rule 6.3c). Player A's ball was not lost even though both players searched for more than three minutes because Player A did not start searching for his or her ball; the searching was for Player B's ball. Regarding Player B's ball, Player B's original ball was lost and he or she must put another ball in play under penalty of stroke and distance (Rule 18.2b), because it was not known or virtually certain when the three-minute search time expired that the ball had been played by another player.

Az alábbi négy meghatározott pályarész bármelyike:

• állatvájta üreg,
• felújítás alatti terület,
• mozdíthatatlan akadály, vagy
• ideiglenes víz.

A Bizottság által meghatározott határvonal által körülvett teljes játékterület:

• A pálya határvonala által körbevett területek mindegyike pályahatáron belüli résznek és a pályaszakasznak számít.
• A pályahatár határvonalán kívüli területek mindegyike pályahatáron kívüli résznek számít és nem a pályaszakasz része.
• A pálya határvonala a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A pálya öt meghatározott pályaterületből áll.

Rendellenes pályaviszony (16.1. szabály), veszélyes állat okozta fenyegető helyzet (16.2. szabály), idegen green (13.1f. szabály) vagy játékon kívüli terület (16.1f. és 17.1e. szabály) vagy bizonyos helyi Szabályok miatti – büntetés nélküli könnyítéshez használt – viszonyítási pont.

A labda fekvésének valószínűsített helye, amely:

• a labda eredeti helyéhez legközelebb van, azonban nem közelebb a lyukhoz;
• a pálya területén van, és
• a zavaró körülmény nem befolyásolja azt az ütést, amelyet a játékos az eredeti helyről végzett volna el, ha a zavaró körülmény nem állt volna fenn.

A viszonyítási pont kijelöléséhez a játékosnak meg kell határoznia, hogy milyen ütőt, beállást, lendítést és ütésirányt választott volna az adott ütés elvégzéséhez.

A játékosnak nem kell szimulálnia az adott ütést úgy, hogy tényleg elvégzi a beállást és a kiválasztott ütővel történő lendítést (azonban ajánlott, hogy a játékos a pontos becslés érdekében ezt elvégezze ).

A legközelebbi teljes könnyítési pont kizárólag arra a speciális körülményre vonatkozik, amely miatt a könnyítést alkalmazzák, és ez lehet azon a helyen, ahol valami más jelenti a zavaró hatás:

• Ha a játékos könnyítést vesz igénybe, majd egy másik zavaró hatás lép fel, amelyből szintén megengedett a könnyítés, a játékos úgy alkalmazhatja újra a könnyítést, hogy ismét meghatároz egy legközelebbi teljes könnyítési pontot az újonnan keletkezett zavaró hatásra vonatkozó könnyítéshez.
• A könnyítést minden zavaró hatásra külön-külön kell alkalmazni, kivéve azt az esetet, amikor a játékos egyszerre mindkét körülményre igénybe veheti a könnyítést (egy olyan legközelebbi teljes könnyítési pont alapján, amely egyidejűleg mindkét zavaró hatástól mentesít) miután már mindegyik körülményre külön igénybe vehető könnyítésről egyértelműen kiderült, hogy alkalmazásakor a másik zavaró hatás továbbra is fennállna.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/1 - Diagrams Illustrating Nearest Point of Complete Relief

In the diagrams, the term "nearest point of complete relief" in Rule 16.1 (Abnormal Course Conditions) for relief from interference by ground under repair is illustrated in the case of both a right-handed and a left-handed player.

The nearest point of complete relief must be strictly interpreted. A player is not allowed to choose on which side of the ground under repair the ball will be dropped, unless there are two equidistant nearest points of complete relief. Even if one side of the ground under repair is fairway and the other is bushes, if the nearest point of complete relief is in the bushes, then that is the player's nearest point of complete relief.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/2 – Player Does Not Follow Recommended Procedure in Determining Nearest Point of Complete Relief

Although there is a recommended procedure for determining the nearest point of complete relief, the Rules do not require a player to determine this point when taking relief under a relevant Rule (such as when taking relief from an abnormal course condition under Rule 16.1b (Relief for Ball in General Area)). If a player does not determine a nearest point of complete relief accurately or identifies an incorrect nearest point of complete relief, the player only gets a penalty if this results in him or her dropping a ball into a relief area that does not satisfy the requirements of the Rule and the ball is then played.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/3 – Whether Player Has Taken Relief Incorrectly If Condition Still Interferes for Stroke with Club Not Used to Determine Nearest Point of Complete Relief

When a player is taking relief from an abnormal course condition, he or she is taking relief only for interference that he or she had with the club, stance, swing and line of play that would have been used to play the ball from that spot. After the player has taken relief and there is no longer interference for the stroke the player would have made, any further interference is a new situation.

For example, the player's ball lies in heavy rough in the general area approximately 230 yards from the green. The player selects a wedge to make the next stroke and finds that his or her stance touches a line defining an area of ground under repair. The player determines the nearest point of complete relief and drops a ball in the prescribed relief area according to Rule 14.3b(3) (Ball Must Be Dropped in Relief Area) and Rule 16.1 (Relief from Abnormal Course Conditions).

The ball rolls into a good lie within the relief area from where the player believes that the next stroke could be played with a 3-wood. If the player used a wedge for the next stroke there would be no interference from the ground under repair. However, using the 3-wood, the player again touches the line defining the ground under repair with his or her foot. This is a new situation and the player may play the ball as it lies or take relief for the new situation.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/4 - Player Determines Nearest Point of Complete Relief but Is Physically Unable to Make Intended Stroke

The purpose of determining the nearest point of complete relief is to find a reference point in a location that is as near as possible to where the interfering condition no longer interferes. In determining the nearest point of complete relief, the player is not guaranteed a good or playable lie.

For example, if a player is unable to make a stroke from what appears to be the required relief area as measured from the nearest point of complete relief because either the direction of play is blocked by a tree, or the player is unable to take the backswing for the intended stroke due to a bush, this does not change the fact that the identified point is the nearest point of complete relief.

After the ball is in play, the player must then decide what type of stroke he or she will make. This stroke, which includes the choice of club, may be different than the one that would have been made from the ball's original spot had the condition not been there.

If it is not physically possible to drop the ball in any part of the identified relief area, the player is not allowed relief from the condition.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/5 - Player Physically Unable to Determine Nearest Point of Complete Relief

If a player is physically unable to determine his or her nearest point of complete relief, it must be estimated, and the relief area is then based on the estimated point.

For example, in taking relief under Rule 16.1, a player is physically unable to determine the nearest point of complete relief because that point is within the trunk of a tree or a boundary fence prevents the player from adopting the required stance.

The player must estimate the nearest point of complete relief and drop a ball in the identified relief area.

If it is not physically possible to drop the ball in the identified relief area, the player is not allowed relief under Rule 16.1.

A Bizottság által meghatározott határvonal által körülvett teljes játékterület:

• A pálya határvonala által körbevett területek mindegyike pályahatáron belüli résznek és a pályaszakasznak számít.
• A pályahatár határvonalán kívüli területek mindegyike pályahatáron kívüli résznek számít és nem a pályaszakasz része.
• A pálya határvonala a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A pálya öt meghatározott pályaterületből áll.

Az alábbi négy meghatározott pályarész bármelyike:

• állatvájta üreg,
• felújítás alatti terület,
• mozdíthatatlan akadály, vagy
• ideiglenes víz.

A játékos labdájának minősítése akkor, amikor a labda a pályán fekszik és egy szakasz megjátszásához használják:

• a labda akkor válik játékban lévő labdává egy szakaszon:
• ha a játékos az elütőterületen belülről ütést tesz, vagy
• ha match playben a játékos az elütőterületen kívül üti el, és az ellenfél nem érvényteleníti az ütést a 6.1b. szabály szerint;
• a labda mindaddig játékban marad, amíg nem kerül a lyukba, kivéve, ha tovább már nincs játékban, mert:
• felvették a pályáról,
• elveszett (akkor is, ha a pályán van nyugalomban) vagy a pályahatáron kívül kerül nyugalomba, vagy
• egy másik labdára cserélték ki – még akkor is, ha ezt szabály nem engedi.

A játékban nem lévő labda idegen labda.

A játékosnak egyszerre csak egy labdája lehet játékban. (Lásd: a 6.3d. szabály azokra a korlátozott esetekre, amikor a játékos egy időben és egy szakaszon egynél több labdát is megjátszhat.)

A Szabályokban a „nyugvó labda” vagy „mozgásban lévő labda” kifejezés azt jelenti, hogy a labda játékban van.

Amikor a labdajelölő a játékban lévő labda pontos helyét jelző pozícióban van:

• ha a labdát nem vették fel, az még mindig játékban van és
• ha a labdát felvették és visszahelyezték, a labda akkor is játékban van, ha a labdajelölőt nem távolították el.

A játékos labdájának minősítése akkor, amikor a labda a pályán fekszik és egy szakasz megjátszásához használják:

• a labda akkor válik játékban lévő labdává egy szakaszon:
• ha a játékos az elütőterületen belülről ütést tesz, vagy
• ha match playben a játékos az elütőterületen kívül üti el, és az ellenfél nem érvényteleníti az ütést a 6.1b. szabály szerint;
• a labda mindaddig játékban marad, amíg nem kerül a lyukba, kivéve, ha tovább már nincs játékban, mert:
• felvették a pályáról,
• elveszett (akkor is, ha a pályán van nyugalomban) vagy a pályahatáron kívül kerül nyugalomba, vagy
• egy másik labdára cserélték ki – még akkor is, ha ezt szabály nem engedi.

A játékban nem lévő labda idegen labda.

A játékosnak egyszerre csak egy labdája lehet játékban. (Lásd: a 6.3d. szabály azokra a korlátozott esetekre, amikor a játékos egy időben és egy szakaszon egynél több labdát is megjátszhat.)

A Szabályokban a „nyugvó labda” vagy „mozgásban lévő labda” kifejezés azt jelenti, hogy a labda játékban van.

Amikor a labdajelölő a játékban lévő labda pontos helyét jelző pozícióban van:

• ha a labdát nem vették fel, az még mindig játékban van és
• ha a labdát felvették és visszahelyezték, a labda akkor is játékban van, ha a labdajelölőt nem távolították el.

A Bizottság által meghatározott határvonal által körülvett teljes játékterület:

• A pálya határvonala által körbevett területek mindegyike pályahatáron belüli résznek és a pályaszakasznak számít.
• A pályahatár határvonalán kívüli területek mindegyike pályahatáron kívüli résznek számít és nem a pályaszakasz része.
• A pálya határvonala a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A pálya öt meghatározott pályaterületből áll.

Mérce, amellyel eldönthető, hogy mi történt a játékos labdájával – pl. hogy a labda nyugalomba került-e a büntetőterületen belül vagy elmozdult-e, és ha igen, azt mi okozta.

A tény vagy szinte biztos jelentése több mint egyszerűen lehetséges vagy valószínű. Azt jelenti, hogy:

• vagy döntő bizonyíték van arra, hogy a játékos labdájával kapcsolatos esemény megtörtént (pl. a játékos vagy más szemtanúk látták, hogy mi történt),
• vagy bár csak minimális kétség merült fel, az észszerűség határain belül elérhető minden információ arra utal, hogy a kérdéses esemény megtörténtének valószínűsége legalább 95%.

Az „észszerűség határain belül elérhető minden információ” fogalmába minden olyan információ beletartozik, amelyről a játékosnak tudomása van, továbbá minden egyéb információ, amelyet a játékos észszerű erőfeszítés mellett és indokolatlan késedelem nélkül meg tud szerezni.

Interpretation Known or Virtually Certain/1 - Applying "Known or Virtually Certain" Standard When Ball Moves

When it is not "known" what caused the ball to move, all reasonably available information must be considered and the evidence must be evaluated to determine if it is "virtually certain" that the player, opponent or outside influence caused the ball to move.

Depending on the circumstances, reasonably available information may include, but is not limited to:

• The effect of any actions taken near the ball (such as movement of loose impediments, practice swings, grounding club and taking a stance),
• Time elapsed between such actions and the movement of the ball,
• The lie of the ball before it moved (such as on a fairway, perched on longer grass, on a surface imperfection or on the putting green),
• The conditions of the ground near the ball (such as the degree of slope or presence of surface irregularities, etc), and
• Wind speed and direction, rain and other weather conditions.

Interpretation Known or Virtually Certain/2 - Virtual Certainty Is Irrelevant if It Comes to Light After Three-Minute Search Expires

Determining whether there is knowledge or virtual certainty must be based on evidence known to the player at the time the three-minute search time expires.

Examples of when the player's later findings are irrelevant include when:

• A player's tee shot comes to rest in an area containing heavy rough and a large animal hole. After a three-minute search, it is determined that it is not known or virtually certain that the ball is in the animal hole. As the player returns to the teeing area, the ball is found in the animal hole.
• Even though the player has not yet put another ball in play, the player must take stroke-and-distance relief for a lost ball (Rule 18.2b - What to Do When Ball is Lost or Out of Bounds) since it was not known or virtually certain that the ball was in the animal hole, when the search time expired.
• A player cannot find his or her ball and believes it may have been picked up by a spectator (outside influence), but there is not enough evidence to be virtually certain of this. A short time after the three-minute search time expires, a spectator is found to have the player's ball.

The player must take stroke-and-distance relief for a lost ball (Rule 18.2b) since the movement by the outside influence only became known after the search time expired.

Interpretation Known or Virtually Certain/3 - Player Unaware Ball Played by Another Player

It must be known or virtually certain that a player's ball has been played by another player as a wrong ball to treat it as being moved.

For example, in stroke play, Player A and Player B hit their tee shots into the same general location. Player A finds a ball and plays it. Player B goes forward to look for his or her ball and cannot find it. After three minutes, Player B starts back to the tee to play another ball. On the way, Player B finds Player A's ball and knows then that Player A has played his or her ball in error.

Player A gets the general penalty for playing a wrong ball and must then play his or her own ball (Rule 6.3c). Player A's ball was not lost even though both players searched for more than three minutes because Player A did not start searching for his or her ball; the searching was for Player B's ball. Regarding Player B's ball, Player B's original ball was lost and he or she must put another ball in play under penalty of stroke and distance (Rule 18.2b), because it was not known or virtually certain when the three-minute search time expired that the ball had been played by another player.

Az alábbi négy meghatározott pályarész bármelyike:

• állatvájta üreg,
• felújítás alatti terület,
• mozdíthatatlan akadály, vagy
• ideiglenes víz.

A labda állapota, ha három percen belül nem találják meg attól kezdve, hogy a játékos vagy a caddie-je (vagy a játékos partnere vagy annak caddie-je) keresni kezdi.

Ha a keresés elkezdődik, majd nyomós okból egy időre megszakad (pl. a játékos abbahagyja a keresést, amikor a játékot felfüggesztik vagy félre kell állnia, hogy egy másik játékos játszhasson) vagy amikor a játékos tévedésből idegen labdát gondol a sajátjának:

• a megszakítás és a keresés újrakezdése között eltelt idő nem számít, és
• a keresésre engedélyezett idő összesen három perc, beleértve a megszakítás előtti és az újrakezdés utáni keresési időt is.

Interpretation Lost/1 - Ball May Not Be Declared Lost

A player may not make a ball lost by a declaration. A ball is lost only when it has not been found within three minutes after the player or his or her caddie or partner begins to search for it.

For example, a player searches for his or her ball for two minutes, declares it lost and walks back to play another ball. Before the player puts another ball in play, the original ball is found within the three-minute search time. Since the player may not declare his or her ball lost, the original ball remains in play.

Interpretation Lost/2 - Player May Not Delay the Start of Search to Gain an Advantage

The three-minute search time for a ball starts when the player or his or her caddie (or the player's partner or partner's caddie) starts to search for it. The player may not delay the start of the search in order to gain an advantage by allowing other people to search on his or her behalf.

For example, if a player is walking towards his or her ball and spectators are already looking for the ball, the player cannot deliberately delay getting to the area to keep the three-minute search time from starting. In such circumstances, the search time starts when the player would have been in a position to search had he or she not deliberately delayed getting to the area.

Interpretation Lost/3 - Search Time Continues When Player Returns to Play a Provisional Ball

If a player has started to search for his or her ball and is returning to the spot of the previous stroke to play a provisional ball, the three-minute search time continues whether or not anyone continues to search for the player's ball.

Interpretation Lost/4 - Search Time When Searching for Two Balls

When a player has played two balls (such as the ball in play and a provisional ball) and is searching for both, whether the player is allowed two separate three-minute search times depends how close the balls are to each other.

If the balls are in the same area where they can be searched for at the same time, the player is allowed only three minutes to search for both balls. However, if the balls are in different areas (such as opposite sides of the fairway) the player is allowed a three-minute search time for each ball.

Az az eljárás és büntetés, amely során a játékos a 17., 18. és 19. szabály szerint könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát az előzőleg elvégzett ütés helyéről játssza meg (lásd: 14.6. szabály).

Az ütés és távolság kifejezés azt jelenti, hogy a játékos:

• egy büntetőütést kap, és
• elveszíti a korábbi ütés helyétől megszerzett előnyt, amit a lyuktól való távolság csökkenésével ért el.

A pálya teljes területe, kivéve a másik négy különleges területet. Ezek: (1) az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie, (2) az összes büntetőterület, (3) az összes bunker és (4) a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.

Az általános területbe tartozik:

• a pályán lévő összes elütőhely, ami nem elütőterület, és
• az összes idegen green.

Erre a célra kialakított homokos terület, amely a gyep vagy a föld eltávolítása miatt gyakran egy mélyedés.

Az alábbiak nem a bunker részei:

• a kialakított terület széle, szegélye, oldalfala vagy pereme, amelynek anyaga föld, fű, tömörített gyep vagy valamilyen mesterséges anyag,
• a kialakított terület szélén belüli föld vagy ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy (pl. fű, bokor vagy fás területek),
• a kialakított területről kiszóródott vagy annak szélén kívül levő homok, és
• a pályán lévő összes egyéb homokos terület, amely nem a kialakított terület szélén belül van (pl. kiszáradások, egyéb természetes homokos területek vagy a pályán belüli gondozatlan területként emlegetett területek).

A bunker a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

A Bizottság egy kialakított homokos területet nyilváníthat az általános terület részévé (ez azt jelenti, hogy az ebben az esetben nem bunker), egy nem kialakított homokos területet pedig definiálhat bunkerként.

Ha a bunker felújítás alatt áll, és a Bizottság az egész bunkert felújítás alatti területté nyilvánítja, azt az általános terület részének (azaz nem bunkernek) kell tekinteni.

A Meghatározásokban és a 12. szabályban használt „homok” szó jelentése minden, homokhoz hasonlító anyag, amelyet a bunker kialakításához használtak (pl. zúzott kagylóhéj), illetve homokkal kevert bármilyen föld.

A játékos által éppen megjátszott szakaszon lévő terület, amely:

• kimondottan gurításra van kiképezve, vagy
• a Bizottság azt greenként jelöli ki (ilyen pl. amikor ideiglenes greent használnak).

Egy szakasz greenjén található az a lyuk, amelyet a játékos megpróbál megjátszani a labdával. A green a pálya területeként meghatározott öt terület egyike. Az összes többi szakasz greenje (ahol az adott időben a játékos nem játszik) idegen green, amely az általános terület része.

A green széle az erre a célra kialakított terület egyértelműen látható kezdete (pl. ahol a füvet a terület jelzésére egyértelműen rövidebbre nyírták), kivéve, ha ezt a Bizottság másként nem jelöli ki (pl. vonallal vagy pontokkal).

Ha két különböző szakaszhoz dupla greent használnak:

• Az erre a célra kiképzett, mindkét lyukat tartalmazó terület egésze greennek tekintendő mindkét szakasz megjátszásánál.

Azonban a Bizottság kijelölhet egy olyan határvonalat, amely a dupla greent két különböző greenre osztja, így amikor egy játékos az egyik szakaszt játssza, a dupla green másik szakaszra vonatkozó része idegen green lesz.

Az alábbi négy meghatározott pályarész bármelyike:

• állatvájta üreg,
• felújítás alatti terület,
• mozdíthatatlan akadály, vagy
• ideiglenes víz.

A pálya azon része, ahol a Bizottság döntése értelmében tilos a játék. A játékon kívüli területet vagy rendellenes pályaviszony vagy büntetőterület részeként kell meghatározni.

A Bizottság bármilyen okból dönthet a játékon kívüli terület kijelöléséről, pl.:

• a vadon élő állatok, állati élőhelyek és környezetvédelmi szempontból érzékeny területek védelme;
• a facsemetéket, virágágyásokat, gyepiskolákat, újragyepesített területeket vagy egyéb beültetett részeket érő károk megelőzése;
• a játékosok bármilyen veszéllyel szembeni védelme és
• a történelmi vagy kulturális értékkel bíró területek állapotának megőrzése érdekében.

A Bizottságnak a játékon kívüli terület szélét vonallal vagy karókkal kell kijelölnie, és a vonalnak vagy a karóknak (vagy a karók tetejének) úgy kell jelölniük a játékon kívüli területet, hogy az megkülönböztethető legyen a rendellenes pályaviszonytól vagy a játékon kívüli területet nem tartalmazó büntetőterülettől.

Interpretation No Play Zone/1 - Status of Growing Things Overhanging a No Play Zone

The status of growing things that overhang a no play zone depends on the type of no play zone. This will matter since the growing things may be part of the no play zone, in which case the player is required to take relief.

For example, if a no play zone has been defined as a penalty area (where the edges extend above and below the ground), any part of a growing object that extends beyond the edges of the no play zone is not part of the no play zone. However, if a no play zone has been defined as ground under repair (which includes all ground inside the defined area and anything growing that extends above the ground and outside the edges), anything overhanging the edge is part of the no play zone.

A pálya azon része, ahol a Bizottság döntése értelmében tilos a játék. A játékon kívüli területet vagy rendellenes pályaviszony vagy büntetőterület részeként kell meghatározni.

A Bizottság bármilyen okból dönthet a játékon kívüli terület kijelöléséről, pl.:

• a vadon élő állatok, állati élőhelyek és környezetvédelmi szempontból érzékeny területek védelme;
• a facsemetéket, virágágyásokat, gyepiskolákat, újragyepesített területeket vagy egyéb beültetett részeket érő károk megelőzése;
• a játékosok bármilyen veszéllyel szembeni védelme és
• a történelmi vagy kulturális értékkel bíró területek állapotának megőrzése érdekében.

A Bizottságnak a játékon kívüli terület szélét vonallal vagy karókkal kell kijelölnie, és a vonalnak vagy a karóknak (vagy a karók tetejének) úgy kell jelölniük a játékon kívüli területet, hogy az megkülönböztethető legyen a rendellenes pályaviszonytól vagy a játékon kívüli területet nem tartalmazó büntetőterülettől.

Interpretation No Play Zone/1 - Status of Growing Things Overhanging a No Play Zone

The status of growing things that overhang a no play zone depends on the type of no play zone. This will matter since the growing things may be part of the no play zone, in which case the player is required to take relief.

For example, if a no play zone has been defined as a penalty area (where the edges extend above and below the ground), any part of a growing object that extends beyond the edges of the no play zone is not part of the no play zone. However, if a no play zone has been defined as ground under repair (which includes all ground inside the defined area and anything growing that extends above the ground and outside the edges), anything overhanging the edge is part of the no play zone.

A pálya teljes területe, kivéve a másik négy különleges területet. Ezek: (1) az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie, (2) az összes büntetőterület, (3) az összes bunker és (4) a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.

Az általános területbe tartozik:

• a pályán lévő összes elütőhely, ami nem elütőterület, és
• az összes idegen green.

Erre a célra kialakított homokos terület, amely a gyep vagy a föld eltávolítása miatt gyakran egy mélyedés.

Az alábbiak nem a bunker részei:

• a kialakított terület széle, szegélye, oldalfala vagy pereme, amelynek anyaga föld, fű, tömörített gyep vagy valamilyen mesterséges anyag,
• a kialakított terület szélén belüli föld vagy ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy (pl. fű, bokor vagy fás területek),
• a kialakított területről kiszóródott vagy annak szélén kívül levő homok, és
• a pályán lévő összes egyéb homokos terület, amely nem a kialakított terület szélén belül van (pl. kiszáradások, egyéb természetes homokos területek vagy a pályán belüli gondozatlan területként emlegetett területek).

A bunker a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

A Bizottság egy kialakított homokos területet nyilváníthat az általános terület részévé (ez azt jelenti, hogy az ebben az esetben nem bunker), egy nem kialakított homokos területet pedig definiálhat bunkerként.

Ha a bunker felújítás alatt áll, és a Bizottság az egész bunkert felújítás alatti területté nyilvánítja, azt az általános terület részének (azaz nem bunkernek) kell tekinteni.

A Meghatározásokban és a 12. szabályban használt „homok” szó jelentése minden, homokhoz hasonlító anyag, amelyet a bunker kialakításához használtak (pl. zúzott kagylóhéj), illetve homokkal kevert bármilyen föld.

A játékos által éppen megjátszott szakaszon lévő terület, amely:

• kimondottan gurításra van kiképezve, vagy
• a Bizottság azt greenként jelöli ki (ilyen pl. amikor ideiglenes greent használnak).

Egy szakasz greenjén található az a lyuk, amelyet a játékos megpróbál megjátszani a labdával. A green a pálya területeként meghatározott öt terület egyike. Az összes többi szakasz greenje (ahol az adott időben a játékos nem játszik) idegen green, amely az általános terület része.

A green széle az erre a célra kialakított terület egyértelműen látható kezdete (pl. ahol a füvet a terület jelzésére egyértelműen rövidebbre nyírták), kivéve, ha ezt a Bizottság másként nem jelöli ki (pl. vonallal vagy pontokkal).

Ha két különböző szakaszhoz dupla greent használnak:

• Az erre a célra kiképzett, mindkét lyukat tartalmazó terület egésze greennek tekintendő mindkét szakasz megjátszásánál.

Azonban a Bizottság kijelölhet egy olyan határvonalat, amely a dupla greent két különböző greenre osztja, így amikor egy játékos az egyik szakaszt játssza, a dupla green másik szakaszra vonatkozó része idegen green lesz.

A pálya azon része, ahol a Bizottság döntése értelmében tilos a játék. A játékon kívüli területet vagy rendellenes pályaviszony vagy büntetőterület részeként kell meghatározni.

A Bizottság bármilyen okból dönthet a játékon kívüli terület kijelöléséről, pl.:

• a vadon élő állatok, állati élőhelyek és környezetvédelmi szempontból érzékeny területek védelme;
• a facsemetéket, virágágyásokat, gyepiskolákat, újragyepesített területeket vagy egyéb beültetett részeket érő károk megelőzése;
• a játékosok bármilyen veszéllyel szembeni védelme és
• a történelmi vagy kulturális értékkel bíró területek állapotának megőrzése érdekében.

A Bizottságnak a játékon kívüli terület szélét vonallal vagy karókkal kell kijelölnie, és a vonalnak vagy a karóknak (vagy a karók tetejének) úgy kell jelölniük a játékon kívüli területet, hogy az megkülönböztethető legyen a rendellenes pályaviszonytól vagy a játékon kívüli területet nem tartalmazó büntetőterülettől.

Interpretation No Play Zone/1 - Status of Growing Things Overhanging a No Play Zone

The status of growing things that overhang a no play zone depends on the type of no play zone. This will matter since the growing things may be part of the no play zone, in which case the player is required to take relief.

For example, if a no play zone has been defined as a penalty area (where the edges extend above and below the ground), any part of a growing object that extends beyond the edges of the no play zone is not part of the no play zone. However, if a no play zone has been defined as ground under repair (which includes all ground inside the defined area and anything growing that extends above the ground and outside the edges), anything overhanging the edge is part of the no play zone.

Az alábbi négy meghatározott pályarész bármelyike:

• állatvájta üreg,
• felújítás alatti terület,
• mozdíthatatlan akadály, vagy
• ideiglenes víz.

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

• a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
• a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

• sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
• piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

• Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
• Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

• Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
• Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
• Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Az ütéshez készülődő és az azt elvégző játékos lábának és testének helyzete.

A pálya teljes területe, kivéve a másik négy különleges területet. Ezek: (1) az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie, (2) az összes büntetőterület, (3) az összes bunker és (4) a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.

Az általános területbe tartozik:

• a pályán lévő összes elütőhely, ami nem elütőterület, és
• az összes idegen green.

Erre a célra kialakított homokos terület, amely a gyep vagy a föld eltávolítása miatt gyakran egy mélyedés.

Az alábbiak nem a bunker részei:

• a kialakított terület széle, szegélye, oldalfala vagy pereme, amelynek anyaga föld, fű, tömörített gyep vagy valamilyen mesterséges anyag,
• a kialakított terület szélén belüli föld vagy ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy (pl. fű, bokor vagy fás területek),
• a kialakított területről kiszóródott vagy annak szélén kívül levő homok, és
• a pályán lévő összes egyéb homokos terület, amely nem a kialakított terület szélén belül van (pl. kiszáradások, egyéb természetes homokos területek vagy a pályán belüli gondozatlan területként emlegetett területek).

A bunker a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

A Bizottság egy kialakított homokos területet nyilváníthat az általános terület részévé (ez azt jelenti, hogy az ebben az esetben nem bunker), egy nem kialakított homokos területet pedig definiálhat bunkerként.

Ha a bunker felújítás alatt áll, és a Bizottság az egész bunkert felújítás alatti területté nyilvánítja, azt az általános terület részének (azaz nem bunkernek) kell tekinteni.

A Meghatározásokban és a 12. szabályban használt „homok” szó jelentése minden, homokhoz hasonlító anyag, amelyet a bunker kialakításához használtak (pl. zúzott kagylóhéj), illetve homokkal kevert bármilyen föld.

A játékos által éppen megjátszott szakaszon lévő terület, amely:

• kimondottan gurításra van kiképezve, vagy
• a Bizottság azt greenként jelöli ki (ilyen pl. amikor ideiglenes greent használnak).

Egy szakasz greenjén található az a lyuk, amelyet a játékos megpróbál megjátszani a labdával. A green a pálya területeként meghatározott öt terület egyike. Az összes többi szakasz greenje (ahol az adott időben a játékos nem játszik) idegen green, amely az általános terület része.

A green széle az erre a célra kialakított terület egyértelműen látható kezdete (pl. ahol a füvet a terület jelzésére egyértelműen rövidebbre nyírták), kivéve, ha ezt a Bizottság másként nem jelöli ki (pl. vonallal vagy pontokkal).

Ha két különböző szakaszhoz dupla greent használnak:

• Az erre a célra kiképzett, mindkét lyukat tartalmazó terület egésze greennek tekintendő mindkét szakasz megjátszásánál.

Azonban a Bizottság kijelölhet egy olyan határvonalat, amely a dupla greent két különböző greenre osztja, így amikor egy játékos az egyik szakaszt játssza, a dupla green másik szakaszra vonatkozó része idegen green lesz.

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

• a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
• a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

• sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
• piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

• Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
• Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

• Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
• Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
• Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

A pálya azon része, ahol a Bizottság döntése értelmében tilos a játék. A játékon kívüli területet vagy rendellenes pályaviszony vagy büntetőterület részeként kell meghatározni.

A Bizottság bármilyen okból dönthet a játékon kívüli terület kijelöléséről, pl.:

• a vadon élő állatok, állati élőhelyek és környezetvédelmi szempontból érzékeny területek védelme;
• a facsemetéket, virágágyásokat, gyepiskolákat, újragyepesített területeket vagy egyéb beültetett részeket érő károk megelőzése;
• a játékosok bármilyen veszéllyel szembeni védelme és
• a történelmi vagy kulturális értékkel bíró területek állapotának megőrzése érdekében.

A Bizottságnak a játékon kívüli terület szélét vonallal vagy karókkal kell kijelölnie, és a vonalnak vagy a karóknak (vagy a karók tetejének) úgy kell jelölniük a játékon kívüli területet, hogy az megkülönböztethető legyen a rendellenes pályaviszonytól vagy a játékon kívüli területet nem tartalmazó büntetőterülettől.

Interpretation No Play Zone/1 - Status of Growing Things Overhanging a No Play Zone

The status of growing things that overhang a no play zone depends on the type of no play zone. This will matter since the growing things may be part of the no play zone, in which case the player is required to take relief.

For example, if a no play zone has been defined as a penalty area (where the edges extend above and below the ground), any part of a growing object that extends beyond the edges of the no play zone is not part of the no play zone. However, if a no play zone has been defined as ground under repair (which includes all ground inside the defined area and anything growing that extends above the ground and outside the edges), anything overhanging the edge is part of the no play zone.

Match playben szakaszvesztés vagy stroke playben két büntetőütés.

Az állatvilág élő egyedei, beleértve az emlősöket, a madarakat, a hüllőket, a kétéltűeket és a gerincteleneket (pl. férgek, rovarok, pókok és rákfélék).

Az állatvilág élő egyedei, beleértve az emlősöket, a madarakat, a hüllőket, a kétéltűeket és a gerincteleneket (pl. férgek, rovarok, pókok és rákfélék).

Az állatvilág élő egyedei, beleértve az emlősöket, a madarakat, a hüllőket, a kétéltűeket és a gerincteleneket (pl. férgek, rovarok, pókok és rákfélék).

A Bizottság által meghatározott határvonal által körülvett teljes játékterület:

• A pálya határvonala által körbevett területek mindegyike pályahatáron belüli résznek és a pályaszakasznak számít.
• A pályahatár határvonalán kívüli területek mindegyike pályahatáron kívüli résznek számít és nem a pályaszakasz része.
• A pálya határvonala a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A pálya öt meghatározott pályaterületből áll.

Az állatvilág élő egyedei, beleértve az emlősöket, a madarakat, a hüllőket, a kétéltűeket és a gerincteleneket (pl. férgek, rovarok, pókok és rákfélék).

A labda elütéséhez végzett, előre irányuló ütőmozgás.

Azonban az ütést nem végezte el a játékos, ha:

• úgy dönt, hogy az előrelendítés közben nem üti meg a labdát és ezt úgy kerüli el, hogy szándékosan megállítja az ütő fejét, mielőtt az odaérne a labdához, vagy – ha már nem tudja megállítani az ütőjét – szándékosan elvéti a labdát;
• véletlenül megüti a labdát, amikor egy próbalendítést végez, vagy egy ütéshez készülődik.

A Szabályokban a „labda megjátszása” kifejezés jelentése megegyezik az „ütés” vagy az „ütés elvégzése” kifejezéssel.

A játékos adott szakaszon vagy versenykörben elért eredményét az „ütések” vagy a „megtett ütések” számával fejezik ki, amelybe minden tényleges ütés és esetleges büntetőütés beletartozik (lásd: 3.1c. szabály).

Interpretation Stroke/1 - Determining If a Stroke Was Made

If a player starts the downswing with a club intending to strike the ball, his or her action counts as a stroke when:

• The clubhead is deflected or stopped by an outside influence (such as the branch of a tree) whether or not the ball is struck.
• The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, whether or not the ball is struck with the shaft.
• The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, with the clubhead falling and striking the ball.

The player's action does not count as a stroke in each of following situations:

• During the downswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player stops the downswing short of the ball, but the clubhead falls and strikes and moves the ball.
• During the backswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player completes the downswing with the shaft but does not strike the ball.
• A ball is lodged in a tree branch beyond the reach of a club. If the player moves the ball by striking a lower part of the branch instead of the ball, Rule 9.4 (Ball Lifted or Moved by Player) applies.

Az ütéshez készülődő és az azt elvégző játékos lábának és testének helyzete.

Az állatvilág élő egyedei, beleértve az emlősöket, a madarakat, a hüllőket, a kétéltűeket és a gerincteleneket (pl. férgek, rovarok, pókok és rákfélék).

A pálya teljes területe, kivéve a másik négy különleges területet. Ezek: (1) az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie, (2) az összes büntetőterület, (3) az összes bunker és (4) a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.

Az általános területbe tartozik:

• a pályán lévő összes elütőhely, ami nem elütőterület, és
• az összes idegen green.

Erre a célra kialakított homokos terület, amely a gyep vagy a föld eltávolítása miatt gyakran egy mélyedés.

Az alábbiak nem a bunker részei:

• a kialakított terület széle, szegélye, oldalfala vagy pereme, amelynek anyaga föld, fű, tömörített gyep vagy valamilyen mesterséges anyag,
• a kialakított terület szélén belüli föld vagy ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy (pl. fű, bokor vagy fás területek),
• a kialakított területről kiszóródott vagy annak szélén kívül levő homok, és
• a pályán lévő összes egyéb homokos terület, amely nem a kialakított terület szélén belül van (pl. kiszáradások, egyéb természetes homokos területek vagy a pályán belüli gondozatlan területként emlegetett területek).

A bunker a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

A Bizottság egy kialakított homokos területet nyilváníthat az általános terület részévé (ez azt jelenti, hogy az ebben az esetben nem bunker), egy nem kialakított homokos területet pedig definiálhat bunkerként.

Ha a bunker felújítás alatt áll, és a Bizottság az egész bunkert felújítás alatti területté nyilvánítja, azt az általános terület részének (azaz nem bunkernek) kell tekinteni.

A Meghatározásokban és a 12. szabályban használt „homok” szó jelentése minden, homokhoz hasonlító anyag, amelyet a bunker kialakításához használtak (pl. zúzott kagylóhéj), illetve homokkal kevert bármilyen föld.

A játékos által éppen megjátszott szakaszon lévő terület, amely:

• kimondottan gurításra van kiképezve, vagy
• a Bizottság azt greenként jelöli ki (ilyen pl. amikor ideiglenes greent használnak).

Egy szakasz greenjén található az a lyuk, amelyet a játékos megpróbál megjátszani a labdával. A green a pálya területeként meghatározott öt terület egyike. Az összes többi szakasz greenje (ahol az adott időben a játékos nem játszik) idegen green, amely az általános terület része.

A green széle az erre a célra kialakított terület egyértelműen látható kezdete (pl. ahol a füvet a terület jelzésére egyértelműen rövidebbre nyírták), kivéve, ha ezt a Bizottság másként nem jelöli ki (pl. vonallal vagy pontokkal).

Ha két különböző szakaszhoz dupla greent használnak:

• Az erre a célra kiképzett, mindkét lyukat tartalmazó terület egésze greennek tekintendő mindkét szakasz megjátszásánál.

Azonban a Bizottság kijelölhet egy olyan határvonalat, amely a dupla greent két különböző greenre osztja, így amikor egy játékos az egyik szakaszt játssza, a dupla green másik szakaszra vonatkozó része idegen green lesz.

Rendellenes pályaviszony (16.1. szabály), veszélyes állat okozta fenyegető helyzet (16.2. szabály), idegen green (13.1f. szabály) vagy játékon kívüli terület (16.1f. és 17.1e. szabály) vagy bizonyos helyi Szabályok miatti – büntetés nélküli könnyítéshez használt – viszonyítási pont.

A labda fekvésének valószínűsített helye, amely:

• a labda eredeti helyéhez legközelebb van, azonban nem közelebb a lyukhoz;
• a pálya területén van, és
• a zavaró körülmény nem befolyásolja azt az ütést, amelyet a játékos az eredeti helyről végzett volna el, ha a zavaró körülmény nem állt volna fenn.

A viszonyítási pont kijelöléséhez a játékosnak meg kell határoznia, hogy milyen ütőt, beállást, lendítést és ütésirányt választott volna az adott ütés elvégzéséhez.

A játékosnak nem kell szimulálnia az adott ütést úgy, hogy tényleg elvégzi a beállást és a kiválasztott ütővel történő lendítést (azonban ajánlott, hogy a játékos a pontos becslés érdekében ezt elvégezze ).

A legközelebbi teljes könnyítési pont kizárólag arra a speciális körülményre vonatkozik, amely miatt a könnyítést alkalmazzák, és ez lehet azon a helyen, ahol valami más jelenti a zavaró hatás:

• Ha a játékos könnyítést vesz igénybe, majd egy másik zavaró hatás lép fel, amelyből szintén megengedett a könnyítés, a játékos úgy alkalmazhatja újra a könnyítést, hogy ismét meghatároz egy legközelebbi teljes könnyítési pontot az újonnan keletkezett zavaró hatásra vonatkozó könnyítéshez.
• A könnyítést minden zavaró hatásra külön-külön kell alkalmazni, kivéve azt az esetet, amikor a játékos egyszerre mindkét körülményre igénybe veheti a könnyítést (egy olyan legközelebbi teljes könnyítési pont alapján, amely egyidejűleg mindkét zavaró hatástól mentesít) miután már mindegyik körülményre külön igénybe vehető könnyítésről egyértelműen kiderült, hogy alkalmazásakor a másik zavaró hatás továbbra is fennállna.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/1 - Diagrams Illustrating Nearest Point of Complete Relief

In the diagrams, the term "nearest point of complete relief" in Rule 16.1 (Abnormal Course Conditions) for relief from interference by ground under repair is illustrated in the case of both a right-handed and a left-handed player.

The nearest point of complete relief must be strictly interpreted. A player is not allowed to choose on which side of the ground under repair the ball will be dropped, unless there are two equidistant nearest points of complete relief. Even if one side of the ground under repair is fairway and the other is bushes, if the nearest point of complete relief is in the bushes, then that is the player's nearest point of complete relief.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/2 – Player Does Not Follow Recommended Procedure in Determining Nearest Point of Complete Relief

Although there is a recommended procedure for determining the nearest point of complete relief, the Rules do not require a player to determine this point when taking relief under a relevant Rule (such as when taking relief from an abnormal course condition under Rule 16.1b (Relief for Ball in General Area)). If a player does not determine a nearest point of complete relief accurately or identifies an incorrect nearest point of complete relief, the player only gets a penalty if this results in him or her dropping a ball into a relief area that does not satisfy the requirements of the Rule and the ball is then played.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/3 – Whether Player Has Taken Relief Incorrectly If Condition Still Interferes for Stroke with Club Not Used to Determine Nearest Point of Complete Relief

When a player is taking relief from an abnormal course condition, he or she is taking relief only for interference that he or she had with the club, stance, swing and line of play that would have been used to play the ball from that spot. After the player has taken relief and there is no longer interference for the stroke the player would have made, any further interference is a new situation.

For example, the player's ball lies in heavy rough in the general area approximately 230 yards from the green. The player selects a wedge to make the next stroke and finds that his or her stance touches a line defining an area of ground under repair. The player determines the nearest point of complete relief and drops a ball in the prescribed relief area according to Rule 14.3b(3) (Ball Must Be Dropped in Relief Area) and Rule 16.1 (Relief from Abnormal Course Conditions).

The ball rolls into a good lie within the relief area from where the player believes that the next stroke could be played with a 3-wood. If the player used a wedge for the next stroke there would be no interference from the ground under repair. However, using the 3-wood, the player again touches the line defining the ground under repair with his or her foot. This is a new situation and the player may play the ball as it lies or take relief for the new situation.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/4 - Player Determines Nearest Point of Complete Relief but Is Physically Unable to Make Intended Stroke

The purpose of determining the nearest point of complete relief is to find a reference point in a location that is as near as possible to where the interfering condition no longer interferes. In determining the nearest point of complete relief, the player is not guaranteed a good or playable lie.

For example, if a player is unable to make a stroke from what appears to be the required relief area as measured from the nearest point of complete relief because either the direction of play is blocked by a tree, or the player is unable to take the backswing for the intended stroke due to a bush, this does not change the fact that the identified point is the nearest point of complete relief.

After the ball is in play, the player must then decide what type of stroke he or she will make. This stroke, which includes the choice of club, may be different than the one that would have been made from the ball's original spot had the condition not been there.

If it is not physically possible to drop the ball in any part of the identified relief area, the player is not allowed relief from the condition.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/5 - Player Physically Unable to Determine Nearest Point of Complete Relief

If a player is physically unable to determine his or her nearest point of complete relief, it must be estimated, and the relief area is then based on the estimated point.

For example, in taking relief under Rule 16.1, a player is physically unable to determine the nearest point of complete relief because that point is within the trunk of a tree or a boundary fence prevents the player from adopting the required stance.

The player must estimate the nearest point of complete relief and drop a ball in the identified relief area.

If it is not physically possible to drop the ball in the identified relief area, the player is not allowed relief under Rule 16.1.

Az a terület, ahova a játékosnak ejtenie kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést vesz igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy a játékosnak egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnia, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:

• Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik
• A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
• A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
• csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
• nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
• ott helyezkedik el, ahol nincs (adott szabály által definiált) zavaró hatás, amiért könnyítést alkalmaznak.

Amikor az ütőhosszban határozzák meg a könnyítési terület méretét, a játékos a mérést közvetlenül egy árkon, lyukon vagyon hasonló dolgon keresztül, illetve egy tárgyon keresztül vagyon azon (pl. fán, kerítésen, falon, alagúton, lefolyócsövön vagy öntöző szórófejen) átmenően is elvégezheti, azonban nem mérhet természetes módon lejtő vagy emelkedő területen keresztül anélkül, hogy ne követné a terep domborzatát.

Lásd: Bizottsági eljárások, 2I. fejezet a (Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi vagy előírja a játékos számára az ejtőzóna használatát könnyítési területként bizonyos könnyítéseknél).

Clarification - Determining Whether Ball in Relief Area

When determining whether a ball has come to rest within a relief area (i.e. either one or two club-lengths from the reference point depending on the Rule being applied), the ball is in the relief area if any part of the ball is within the one or two club-length measurement. However, a ball is not in a relief area if any part of the ball is nearer the hole than the reference point or when any part of the ball has interference from the condition from which free relief is taken.
(Clarification added 12/2018)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

• a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
• a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

• sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
• piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

• Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
• Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

• Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
• Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
• Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Az állatvilág élő egyedei, beleértve az emlősöket, a madarakat, a hüllőket, a kétéltűeket és a gerincteleneket (pl. férgek, rovarok, pókok és rákfélék).

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

• a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
• a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

• sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
• piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

• Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
• Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

• Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
• Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
• Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Rendellenes pályaviszony (16.1. szabály), veszélyes állat okozta fenyegető helyzet (16.2. szabály), idegen green (13.1f. szabály) vagy játékon kívüli terület (16.1f. és 17.1e. szabály) vagy bizonyos helyi Szabályok miatti – büntetés nélküli könnyítéshez használt – viszonyítási pont.

A labda fekvésének valószínűsített helye, amely:

• a labda eredeti helyéhez legközelebb van, azonban nem közelebb a lyukhoz;
• a pálya területén van, és
• a zavaró körülmény nem befolyásolja azt az ütést, amelyet a játékos az eredeti helyről végzett volna el, ha a zavaró körülmény nem állt volna fenn.

A viszonyítási pont kijelöléséhez a játékosnak meg kell határoznia, hogy milyen ütőt, beállást, lendítést és ütésirányt választott volna az adott ütés elvégzéséhez.

A játékosnak nem kell szimulálnia az adott ütést úgy, hogy tényleg elvégzi a beállást és a kiválasztott ütővel történő lendítést (azonban ajánlott, hogy a játékos a pontos becslés érdekében ezt elvégezze ).

A legközelebbi teljes könnyítési pont kizárólag arra a speciális körülményre vonatkozik, amely miatt a könnyítést alkalmazzák, és ez lehet azon a helyen, ahol valami más jelenti a zavaró hatás:

• Ha a játékos könnyítést vesz igénybe, majd egy másik zavaró hatás lép fel, amelyből szintén megengedett a könnyítés, a játékos úgy alkalmazhatja újra a könnyítést, hogy ismét meghatároz egy legközelebbi teljes könnyítési pontot az újonnan keletkezett zavaró hatásra vonatkozó könnyítéshez.
• A könnyítést minden zavaró hatásra külön-külön kell alkalmazni, kivéve azt az esetet, amikor a játékos egyszerre mindkét körülményre igénybe veheti a könnyítést (egy olyan legközelebbi teljes könnyítési pont alapján, amely egyidejűleg mindkét zavaró hatástól mentesít) miután már mindegyik körülményre külön igénybe vehető könnyítésről egyértelműen kiderült, hogy alkalmazásakor a másik zavaró hatás továbbra is fennállna.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/1 - Diagrams Illustrating Nearest Point of Complete Relief

In the diagrams, the term "nearest point of complete relief" in Rule 16.1 (Abnormal Course Conditions) for relief from interference by ground under repair is illustrated in the case of both a right-handed and a left-handed player.

The nearest point of complete relief must be strictly interpreted. A player is not allowed to choose on which side of the ground under repair the ball will be dropped, unless there are two equidistant nearest points of complete relief. Even if one side of the ground under repair is fairway and the other is bushes, if the nearest point of complete relief is in the bushes, then that is the player's nearest point of complete relief.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/2 – Player Does Not Follow Recommended Procedure in Determining Nearest Point of Complete Relief

Although there is a recommended procedure for determining the nearest point of complete relief, the Rules do not require a player to determine this point when taking relief under a relevant Rule (such as when taking relief from an abnormal course condition under Rule 16.1b (Relief for Ball in General Area)). If a player does not determine a nearest point of complete relief accurately or identifies an incorrect nearest point of complete relief, the player only gets a penalty if this results in him or her dropping a ball into a relief area that does not satisfy the requirements of the Rule and the ball is then played.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/3 – Whether Player Has Taken Relief Incorrectly If Condition Still Interferes for Stroke with Club Not Used to Determine Nearest Point of Complete Relief

When a player is taking relief from an abnormal course condition, he or she is taking relief only for interference that he or she had with the club, stance, swing and line of play that would have been used to play the ball from that spot. After the player has taken relief and there is no longer interference for the stroke the player would have made, any further interference is a new situation.

For example, the player's ball lies in heavy rough in the general area approximately 230 yards from the green. The player selects a wedge to make the next stroke and finds that his or her stance touches a line defining an area of ground under repair. The player determines the nearest point of complete relief and drops a ball in the prescribed relief area according to Rule 14.3b(3) (Ball Must Be Dropped in Relief Area) and Rule 16.1 (Relief from Abnormal Course Conditions).

The ball rolls into a good lie within the relief area from where the player believes that the next stroke could be played with a 3-wood. If the player used a wedge for the next stroke there would be no interference from the ground under repair. However, using the 3-wood, the player again touches the line defining the ground under repair with his or her foot. This is a new situation and the player may play the ball as it lies or take relief for the new situation.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/4 - Player Determines Nearest Point of Complete Relief but Is Physically Unable to Make Intended Stroke

The purpose of determining the nearest point of complete relief is to find a reference point in a location that is as near as possible to where the interfering condition no longer interferes. In determining the nearest point of complete relief, the player is not guaranteed a good or playable lie.

For example, if a player is unable to make a stroke from what appears to be the required relief area as measured from the nearest point of complete relief because either the direction of play is blocked by a tree, or the player is unable to take the backswing for the intended stroke due to a bush, this does not change the fact that the identified point is the nearest point of complete relief.

After the ball is in play, the player must then decide what type of stroke he or she will make. This stroke, which includes the choice of club, may be different than the one that would have been made from the ball's original spot had the condition not been there.

If it is not physically possible to drop the ball in any part of the identified relief area, the player is not allowed relief from the condition.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/5 - Player Physically Unable to Determine Nearest Point of Complete Relief

If a player is physically unable to determine his or her nearest point of complete relief, it must be estimated, and the relief area is then based on the estimated point.

For example, in taking relief under Rule 16.1, a player is physically unable to determine the nearest point of complete relief because that point is within the trunk of a tree or a boundary fence prevents the player from adopting the required stance.

The player must estimate the nearest point of complete relief and drop a ball in the identified relief area.

If it is not physically possible to drop the ball in the identified relief area, the player is not allowed relief under Rule 16.1.

Az éppen megjátszott szakasz végpontja a greenen:

• A lyuk kötelező méretei: átmérője 4 ¼ hüvelyk (108 mm), mélysége pedig legalább 4 hüvelyk (101,6 mm).
• Ha a lyuk bélelt, külső átmérője nem lehet nagyobb, mint 4 ¼ hüvelyk (108 mm). A bélelés legalább 1 hüvelyk (25,4 mm) mélyen legyen a green felszíne alatt, kivéve, ha a talajszerkezet miatt a bélésnek a felszínhez közelebb kell lennie.

A „lyuk” szó (amikor nem dőlt betűvel szerepel a Meghatározásokban) a Szabályokban olyan értelemben is használatos, mint ami egy adott elütőterülettel, greennel és lyukkal kapcsolatos pályaszakaszt jelent. A szakasz megjátszása az elütőterületen kezdődik, és akkor fejeződik be, amikor a labda a greenen lévő lyukba kerül (vagy amikor a Szabályok más módon kimondják, hogy a szakaszt befejezték).

Az állatvilág élő egyedei, beleértve az emlősöket, a madarakat, a hüllőket, a kétéltűeket és a gerincteleneket (pl. férgek, rovarok, pókok és rákfélék).

A pálya bármely része, kivéve azt a részt, ahol a Szabályok értelmében a játékosnak a labdáját meg kell vagy meg lehet játszania.

Példák az idegen helyről való játékra:

• Úgy játsszák meg a labdát, hogy előzőleg a labda visszahelyezése rossz helyen történt vagy a Szabályokkal ellentétben a labdát nem helyezték vissza.
• Ejtett labdát játszanak meg az előírt könnyítési területen kívülről.
• Rossz szabály szerint végeznek el könnyítést, így a labdát a Szabályok által nem megengedett helyen ejtik, és onnan játsszák meg.
• Játékon kívüli területről játszanak meg egy labdát vagy a játékon kívüli terület zavarja a játékos szándékolt beállásának vagy lendítésének helyét.

Ha egy labdát a szakasz megjátszásának kezdetén vagy egy hiba kijavítása közben az elütőterületen kívülről játszanak meg, az nem számít idegen helyről való játéknak (lásd: 6.1b. szabály).

Match playben szakaszvesztés vagy stroke playben két büntetőütés.

A pálya teljes területe, kivéve a másik négy különleges területet. Ezek: (1) az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie, (2) az összes büntetőterület, (3) az összes bunker és (4) a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.

Az általános területbe tartozik:

• a pályán lévő összes elütőhely, ami nem elütőterület, és
• az összes idegen green.

Amikor a játékos labdája a játékos előző ütésének eredményeként létrejött saját labdabenyomódásában van, és a labda egy része pedig a talajszint alatt van.

A labdának nem kell feltétlenül érintkeznie a talajjal ahhoz, hogy besüppedtnek számítson (pl. a labda és a talaj között lehet fű és laza természetes anyag).

A pálya teljes területe, kivéve a másik négy különleges területet. Ezek: (1) az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie, (2) az összes büntetőterület, (3) az összes bunker és (4) a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.

Az általános területbe tartozik:

• a pályán lévő összes elütőhely, ami nem elütőterület, és
• az összes idegen green.

Amikor a játékos labdája a játékos előző ütésének eredményeként létrejött saját labdabenyomódásában van, és a labda egy része pedig a talajszint alatt van.

A labdának nem kell feltétlenül érintkeznie a talajjal ahhoz, hogy besüppedtnek számítson (pl. a labda és a talaj között lehet fű és laza természetes anyag).

A játékos által éppen megjátszott szakaszon lévő terület, amely:

• kimondottan gurításra van kiképezve, vagy
• a Bizottság azt greenként jelöli ki (ilyen pl. amikor ideiglenes greent használnak).

Egy szakasz greenjén található az a lyuk, amelyet a játékos megpróbál megjátszani a labdával. A green a pálya területeként meghatározott öt terület egyike. Az összes többi szakasz greenje (ahol az adott időben a játékos nem játszik) idegen green, amely az általános terület része.

A green széle az erre a célra kialakított terület egyértelműen látható kezdete (pl. ahol a füvet a terület jelzésére egyértelműen rövidebbre nyírták), kivéve, ha ezt a Bizottság másként nem jelöli ki (pl. vonallal vagy pontokkal).

Ha két különböző szakaszhoz dupla greent használnak:

• Az erre a célra kiképzett, mindkét lyukat tartalmazó terület egésze greennek tekintendő mindkét szakasz megjátszásánál.

Azonban a Bizottság kijelölhet egy olyan határvonalat, amely a dupla greent két különböző greenre osztja, így amikor egy játékos az egyik szakaszt játssza, a dupla green másik szakaszra vonatkozó része idegen green lesz.

Amikor a játékos labdája a játékos előző ütésének eredményeként létrejött saját labdabenyomódásában van, és a labda egy része pedig a talajszint alatt van.

A labdának nem kell feltétlenül érintkeznie a talajjal ahhoz, hogy besüppedtnek számítson (pl. a labda és a talaj között lehet fű és laza természetes anyag).

Megjelölni azt a helyet, ahol a labda nyugalomba került:

• vagy úgy, hogy a labdajelölőt közvetlenül a labda mögé vagy mellé helyezik;
• vagy úgy, hogy egy ütőt tartanak közvetlenül a labda mögé vagy mellé.

E művelet célja, hogy jelezze azt a helyet, ahova a labdát a felvétele után vissza kell helyezni.

A labda elhelyezése a játékba hozás céljából úgy, hogy a labdát leteszik és elengedik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából helyezi el a labdát, az nem tekinthető visszahelyezettnek és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Amikor egy szabály előírja egy labda visszahelyezését, az adott szabály pontosan meghatározza azt a helyet, ahová a labdát vissza kell helyezni.

Interpretation Replace/1 - Ball May Not Be Replaced with a Club

For a ball to be replaced in a right way, it must be set down and let go. This means the player must use his or her hand to put the ball back in play on the spot it was lifted or moved from.

For example, if a player lifts his or her ball from the putting green and sets it aside, the player must not replace the ball by rolling it to the required spot with a club. If he or she does so, the ball is not replaced in the right way and the player gets one penalty stroke under Rule 14.2b(2) (How Ball Must Be Replaced) if the mistake is not corrected before the stroke is made.

Amikor a játékos labdája a játékos előző ütésének eredményeként létrejött saját labdabenyomódásában van, és a labda egy része pedig a talajszint alatt van.

A labdának nem kell feltétlenül érintkeznie a talajjal ahhoz, hogy besüppedtnek számítson (pl. a labda és a talaj között lehet fű és laza természetes anyag).

A pálya teljes területe, kivéve a másik négy különleges területet. Ezek: (1) az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie, (2) az összes büntetőterület, (3) az összes bunker és (4) a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.

Az általános területbe tartozik:

• a pályán lévő összes elütőhely, ami nem elütőterület, és
• az összes idegen green.

Amikor a játékos labdája a játékos előző ütésének eredményeként létrejött saját labdabenyomódásában van, és a labda egy része pedig a talajszint alatt van.

A labdának nem kell feltétlenül érintkeznie a talajjal ahhoz, hogy besüppedtnek számítson (pl. a labda és a talaj között lehet fű és laza természetes anyag).

A labda elütéséhez végzett, előre irányuló ütőmozgás.

Azonban az ütést nem végezte el a játékos, ha:

• úgy dönt, hogy az előrelendítés közben nem üti meg a labdát és ezt úgy kerüli el, hogy szándékosan megállítja az ütő fejét, mielőtt az odaérne a labdához, vagy – ha már nem tudja megállítani az ütőjét – szándékosan elvéti a labdát;
• véletlenül megüti a labdát, amikor egy próbalendítést végez, vagy egy ütéshez készülődik.

A Szabályokban a „labda megjátszása” kifejezés jelentése megegyezik az „ütés” vagy az „ütés elvégzése” kifejezéssel.

A játékos adott szakaszon vagy versenykörben elért eredményét az „ütések” vagy a „megtett ütések” számával fejezik ki, amelybe minden tényleges ütés és esetleges büntetőütés beletartozik (lásd: 3.1c. szabály).

Interpretation Stroke/1 - Determining If a Stroke Was Made

If a player starts the downswing with a club intending to strike the ball, his or her action counts as a stroke when:

• The clubhead is deflected or stopped by an outside influence (such as the branch of a tree) whether or not the ball is struck.
• The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, whether or not the ball is struck with the shaft.
• The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, with the clubhead falling and striking the ball.

The player's action does not count as a stroke in each of following situations:

• During the downswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player stops the downswing short of the ball, but the clubhead falls and strikes and moves the ball.
• During the backswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player completes the downswing with the shaft but does not strike the ball.
• A ball is lodged in a tree branch beyond the reach of a club. If the player moves the ball by striking a lower part of the branch instead of the ball, Rule 9.4 (Ball Lifted or Moved by Player) applies.

A labda elütéséhez végzett, előre irányuló ütőmozgás.

Azonban az ütést nem végezte el a játékos, ha:

• úgy dönt, hogy az előrelendítés közben nem üti meg a labdát és ezt úgy kerüli el, hogy szándékosan megállítja az ütő fejét, mielőtt az odaérne a labdához, vagy – ha már nem tudja megállítani az ütőjét – szándékosan elvéti a labdát;
• véletlenül megüti a labdát, amikor egy próbalendítést végez, vagy egy ütéshez készülődik.

A Szabályokban a „labda megjátszása” kifejezés jelentése megegyezik az „ütés” vagy az „ütés elvégzése” kifejezéssel.

A játékos adott szakaszon vagy versenykörben elért eredményét az „ütések” vagy a „megtett ütések” számával fejezik ki, amelybe minden tényleges ütés és esetleges büntetőütés beletartozik (lásd: 3.1c. szabály).

Interpretation Stroke/1 - Determining If a Stroke Was Made

If a player starts the downswing with a club intending to strike the ball, his or her action counts as a stroke when:

• The clubhead is deflected or stopped by an outside influence (such as the branch of a tree) whether or not the ball is struck.
• The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, whether or not the ball is struck with the shaft.
• The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, with the clubhead falling and striking the ball.

The player's action does not count as a stroke in each of following situations:

• During the downswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player stops the downswing short of the ball, but the clubhead falls and strikes and moves the ball.
• During the backswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player completes the downswing with the shaft but does not strike the ball.
• A ball is lodged in a tree branch beyond the reach of a club. If the player moves the ball by striking a lower part of the branch instead of the ball, Rule 9.4 (Ball Lifted or Moved by Player) applies.

Amikor a játékos labdája a játékos előző ütésének eredményeként létrejött saját labdabenyomódásában van, és a labda egy része pedig a talajszint alatt van.

A labdának nem kell feltétlenül érintkeznie a talajjal ahhoz, hogy besüppedtnek számítson (pl. a labda és a talaj között lehet fű és laza természetes anyag).

A labda elütéséhez végzett, előre irányuló ütőmozgás.

Azonban az ütést nem végezte el a játékos, ha:

• úgy dönt, hogy az előrelendítés közben nem üti meg a labdát és ezt úgy kerüli el, hogy szándékosan megállítja az ütő fejét, mielőtt az odaérne a labdához, vagy – ha már nem tudja megállítani az ütőjét – szándékosan elvéti a labdát;
• véletlenül megüti a labdát, amikor egy próbalendítést végez, vagy egy ütéshez készülődik.

A Szabályokban a „labda megjátszása” kifejezés jelentése megegyezik az „ütés” vagy az „ütés elvégzése” kifejezéssel.

A játékos adott szakaszon vagy versenykörben elért eredményét az „ütések” vagy a „megtett ütések” számával fejezik ki, amelybe minden tényleges ütés és esetleges büntetőütés beletartozik (lásd: 3.1c. szabály).

Interpretation Stroke/1 - Determining If a Stroke Was Made

If a player starts the downswing with a club intending to strike the ball, his or her action counts as a stroke when:

• The clubhead is deflected or stopped by an outside influence (such as the branch of a tree) whether or not the ball is struck.
• The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, whether or not the ball is struck with the shaft.
• The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, with the clubhead falling and striking the ball.

The player's action does not count as a stroke in each of following situations:

• During the downswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player stops the downswing short of the ball, but the clubhead falls and strikes and moves the ball.
• During the backswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player completes the downswing with the shaft but does not strike the ball.
• A ball is lodged in a tree branch beyond the reach of a club. If the player moves the ball by striking a lower part of the branch instead of the ball, Rule 9.4 (Ball Lifted or Moved by Player) applies.

Amikor a játékos labdája a játékos előző ütésének eredményeként létrejött saját labdabenyomódásában van, és a labda egy része pedig a talajszint alatt van.

A labdának nem kell feltétlenül érintkeznie a talajjal ahhoz, hogy besüppedtnek számítson (pl. a labda és a talaj között lehet fű és laza természetes anyag).

Amikor a játékos labdája a játékos előző ütésének eredményeként létrejött saját labdabenyomódásában van, és a labda egy része pedig a talajszint alatt van.

A labdának nem kell feltétlenül érintkeznie a talajjal ahhoz, hogy besüppedtnek számítson (pl. a labda és a talaj között lehet fű és laza természetes anyag).

A labda elütéséhez végzett, előre irányuló ütőmozgás.

Azonban az ütést nem végezte el a játékos, ha:

• úgy dönt, hogy az előrelendítés közben nem üti meg a labdát és ezt úgy kerüli el, hogy szándékosan megállítja az ütő fejét, mielőtt az odaérne a labdához, vagy – ha már nem tudja megállítani az ütőjét – szándékosan elvéti a labdát;
• véletlenül megüti a labdát, amikor egy próbalendítést végez, vagy egy ütéshez készülődik.

A Szabályokban a „labda megjátszása” kifejezés jelentése megegyezik az „ütés” vagy az „ütés elvégzése” kifejezéssel.

A játékos adott szakaszon vagy versenykörben elért eredményét az „ütések” vagy a „megtett ütések” számával fejezik ki, amelybe minden tényleges ütés és esetleges büntetőütés beletartozik (lásd: 3.1c. szabály).

Interpretation Stroke/1 - Determining If a Stroke Was Made

If a player starts the downswing with a club intending to strike the ball, his or her action counts as a stroke when:

• The clubhead is deflected or stopped by an outside influence (such as the branch of a tree) whether or not the ball is struck.
• The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, whether or not the ball is struck with the shaft.
• The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, with the clubhead falling and striking the ball.

The player's action does not count as a stroke in each of following situations:

• During the downswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player stops the downswing short of the ball, but the clubhead falls and strikes and moves the ball.
• During the backswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player completes the downswing with the shaft but does not strike the ball.
• A ball is lodged in a tree branch beyond the reach of a club. If the player moves the ball by striking a lower part of the branch instead of the ball, Rule 9.4 (Ball Lifted or Moved by Player) applies.

A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.

A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:

• függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
• földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).

A pálya teljes területe, kivéve a másik négy különleges területet. Ezek: (1) az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie, (2) az összes büntetőterület, (3) az összes bunker és (4) a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.

Az általános területbe tartozik:

• a pályán lévő összes elütőhely, ami nem elütőterület, és
• az összes idegen green.

Amikor a játékos labdája a játékos előző ütésének eredményeként létrejött saját labdabenyomódásában van, és a labda egy része pedig a talajszint alatt van.

A labdának nem kell feltétlenül érintkeznie a talajjal ahhoz, hogy besüppedtnek számítson (pl. a labda és a talaj között lehet fű és laza természetes anyag).

Az a terület, ahova a játékosnak ejtenie kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést vesz igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy a játékosnak egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnia, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:

• Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik
• A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
• A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
• csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
• nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
• ott helyezkedik el, ahol nincs (adott szabály által definiált) zavaró hatás, amiért könnyítést alkalmaznak.

Amikor az ütőhosszban határozzák meg a könnyítési terület méretét, a játékos a mérést közvetlenül egy árkon, lyukon vagyon hasonló dolgon keresztül, illetve egy tárgyon keresztül vagyon azon (pl. fán, kerítésen, falon, alagúton, lefolyócsövön vagy öntöző szórófejen) átmenően is elvégezheti, azonban nem mérhet természetes módon lejtő vagy emelkedő területen keresztül anélkül, hogy ne követné a terep domborzatát.

Lásd: Bizottsági eljárások, 2I. fejezet a (Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi vagy előírja a játékos számára az ejtőzóna használatát könnyítési területként bizonyos könnyítéseknél).