The R&A - Working for Golf
Büntetőterületek
Ugrás a szakaszra
17.1
a
b
c
d
e
17.2
a
b
17.3
Fedezz fel többet

Szabály 16
Szabály 18

A szabály célja: A 17. szabály a büntetőterületre vonatkozó speciális szabály. Büntetőterületnek számít a Bizottság által annak nyilvánított vízterület vagy egyéb olyan terület, ahol a labda gyakran elvész vagy megjátszhatatlan. Egy büntetőütésért a játékosok meghatározott könnyítési lehetőségeket vehetnek igénybe a labda büntetőterületen kívülről való megjátszásához.

17.1
A büntetőterületen lévő labdára vonatkozó lehetőségek

A büntetőterületeket vagy piros vagy sárga színnel jelölik. E színek határozzák meg azt, hogy a játékos milyen könnyítési lehetőségeket vehet igénybe (lásd: 17.1d szabály).

A játékos a büntetőterületen belül állva is megjátszhat egy a büntetőterületen kívül fekvő labdát az után is, hogy a büntetőterületről könnyítést vett igénybe.

a
Amikor a labda büntetőterületen van

A labda akkor van a büntetőterületen, ha a labda bármely része:

  • a büntetőterületen fekszik vagy érinti azt vagy bármi mást (pl. egy természetes vagy mesterséges tárgyat), aminek a széle a büntetőterületen belül van, vagy
  • a büntetőterület határa vagy a büntetőterület egyéb része felett van.

Ha a labda egy része egyszerre fekszik a büntetőterületen és a pálya másik területén, a 2.2c. szabály érvényes.

b
A játékos megjátszhatja a labdát onnan, ahol az fekszik a büntetőterületen belül, vagy büntetéssel járó könnyítést vehet igénybe

A büntetőterületen a játékosnak két lehetősége van a labda megjátszására:

  • vagy az általános területre vonatkozó szabályok értelmében a labdát büntetés nélkül játssza meg onnan, ahol az fekszik (azaz nincs speciális szabály, amely korlátozná, hogy a labdát hogyan kell megjátszani a büntetőterületről);
  • vagy a labdát a büntetőterületen kívülről játssza meg úgy, hogy a 17.1d. vagy a 17.2. szabály szerint büntetéssel járó könnyítést vesz igénybe.

Kivétel – Könnyítést kell igénybe venni a büntetőterületen lévő játékon kívüli terület (No Play Zone) által okozott zavaró hatás miatt (lásd: 17.1e. szabály).

c
Könnyítés a büntetőterületen elveszett labda esetén

Ha a játékos labdáját nem találták meg, és tény vagy szinte biztos, hogy egy büntetőterületen került nyugalomba:

  • A játékos a 17.1d. vagy a 17.2. szabály szerint büntetéssel járó könnyítést vehet igénybe.
  • Miután a játékos a könnyítést ilyen módon igénybe véve egy másik labdát hoz játékba:
    • Az eredeti labda tovább már nincs játékban, és nem szabad megjátszani.
    • Ez arra az esetre is érvényes, ha az eredeti labdát a háromperces keresési időn belül a pályán találják meg (6.3b. szabály).

Azonban ha nem tudjuk tényszerűen vagy biztosan, hogy a labda egy büntetőterületen került nyugalomba és veszett el, a 18.2. szabály szerint a játékosnak ütés és távolság könnyítést kell igénybe vennie.

d
Könnyítés büntetőterületen lévő labda esetén

Ha a játékos labdája büntetőterületen van – beleértve azt is, amikor tény vagy szinte biztos, hogy büntetőterületen van, noha nem találták meg –, a játékos egy büntetőütésért az alábbi könnyítési lehetőségek valamelyikét veheti igénybe:

(1) Ütés és távolság könnyítés: a játékos az eredeti labdát vagy egy másik labdát az előző ütési helyéről ütheti el (lásd: 14.6. szabály).

(2) Vonalon hátrafelé könnyítés: a játékos könnyítési területen ejtheti az eredeti labdát vagy egy másik labdát (lásd: 14.3. szabály). E könnyítési területet egy viszonyítási vonal alapján kell meghatároznia: ez a vonal a lyuktól hátrafelé indulva átszeli azt a valószínűsített pontot, ahol az eredeti labda utoljára áthaladt a büntetőterület szélén:

  • Viszonyítási pont: a pálya játékos által kiválasztott pontja, amely a viszonyítási vonalon van, és távolabb van a lyuktól, mint a valószínűsített pont (nincs korlátozva, hogy ez a pont a vonalon hátrafelé mekkora távolságra lehet a lyuktól):
    • A kiválasztott viszonyítási pontot a játékosnak egy tárgy (pl. tee) segítségével meg kell jelölnie.
    • Ha a játékos e pont kiválasztása nélkül ejti a labdát, a viszonyítási pont a vonal azon pontja lesz, amely ugyanolyan távolságra van a lyuktól, mint az a pont, ahol az ejtett labda először földet ért.
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: egy ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
    • nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont,
    • a pálya területén – ugyanazt a büntetőterületet kivéve – bárhol lehet, azonban
    • ha a viszonyítási ponttól egy ütőhosszon belül több pályaterület is van, a labdának ugyanazon a pályaterületen lévő könnyítési területen kell nyugalomba kerülnie, mint amelyet a labda a könnyítési területen történő ejtésénél először érintett.

[Elérhető clarification: A vonalban hátrafelé könnyítés referencia pontjának a büntető területen kívül kell lennie]

(3) Oldalsó könnyítés (csak piros büntetőterület esetében): amikor a labda utoljára keresztezte egy piros büntetőterület határát, a játékos az alábbi oldalsó könnyítési területen ejtheti az eredeti labdát vagy egy másik labdát (lásd: 14.3. szabály):

  • Viszonyítási pont: az a valószínűsített pont, ahol az eredeti labda utoljára haladt át a piros büntetőterület határán.
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: két ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
    • nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont,
    • a pálya területén – ugyanazt a büntetőterületet kivéve – bárhol lehet, azonban
    • ha a viszonyítási ponttól két ütőhosszon belül több pályaterület is van, a labdának ugyanazon a pályaterületen kell nyugalomba kerülnie a könnyítési területen belül, mint amelyet a labda (a könnyítési területen történő) ejtésénél először érintett.

Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezet, B-2. helyi mintaszabály (a Bizottság helyi szabályt hozhat, amelyben a piros büntetőterület ellenkező oldalán, a lyuktól ugyanakkora távolságra engedélyezi az oldalsó könnyítést).

e
Könnyítést kell igénybe venni a büntetőterületen levő játékon kívüli terület (No Play Zone) által okozott zavaró hatás miatt

A játékosnak az alábbiak közül egyik esetben sem szabad a labdát onnan megjátszania, ahol az fekszik:

(1) Amikor a labda büntetőterületen lévő játékon kívüli területen van: a játékosnak a 17.1d. vagy 17.2. szabály szerint büntetéssel járó könnyítést kell igénybe vennie.

(2) Amikor a pályán lévő játékon kívüli terület zavarja a beállást vagy a lendítést a büntetőterületen fekvő labdához: ha a játékos labdája egy büntetőterületen belül és a játékon kívüli területen kívül van, de a játékon kívüli terület (függetlenül attól, hogy rendellenes pályaviszonyok között vagy büntetőterületen) zavarja a játékos szándékolt beállásának vagy szándékolt lendítésének a területét, a játékos:

  • vagy büntetéssel járó könnyítést vesz igénybe a büntetőterületen kívül a 17.1d. vagy a 17.2. szabály szerint,
  • vagy büntetés nélküli könnyítést vesz igénybe úgy, hogy az eredeti labdát vagy egy másik labdát a büntetőterület alábbi könnyítési területén (ha van ilyen) ejti (lásd: 14.3. szabály):
    • Viszonyítási pont: a játékon kívüli területtől számított legközelebbi teljes könnyítési pont
    • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: egy ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
    • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
      • a könnyítési területnek ugyanazon a büntetőterületen kell lennie, ahol a labda fekszik, és
      • nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont.

Azonban nem vehető igénybe büntetés nélküli könnyítés a játékon kívüli terület miatt fennálló zavaró hatás (2) pontban ismertetett esetében, azaz amikor:

  • amikor a labda megjátszása adott fekvésből nyilvánvalóan értelmetlen egy olyan körülmény miatt, ami nem a játékon kívüli terület (pl. amikor egy játékos nem tudja megütni a labdát, mert az egy bokorban fekszik), vagy
  • amikor a zavaró hatás kizárólag azért áll fenn, mert a játékos az adott körülmények között egyértelműen észszerűtlenül választ ütőt, beállást, lendítést vagy játékirányt.

Arra az esetre, amikor labdát, amely a büntetőterületen kívül bárhol lehet, játékon kívüli terület zavarja, a 16.1f. szabály vonatkozik.

Büntetés a labda idegen helyről való megjátszására vonatkozó 17.1. szabály megszegéséért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.

17.2
A labda büntetőterületről való megjátszása utáni lehetőségek
a
Amikor a büntetőterületről megjátszott labda ugyanazon a büntetőterületen vagy egy másik büntetőterületen kerül nyugalomba

Ha egy büntetőterületről megjátszott labda ugyanazon a büntetőterületen vagy egy másik büntetőterületen kerül nyugalomba, a játékos onnan játszhatja meg a labdát, ahol az fekszik (lásd: 17.1b. szabály).

Avagy egy büntetőütésért igénybe veheti az alábbi könnyítések egyikét:

(1) Szokásos könnyítési lehetőségek: a játékos alkalmazhat ütés és távolság könnyítést a 17.1d(1), vonalon hátrafelé könnyítést a 17.1d(2) vagy piros büntetőterület esetén oldalsó könnyítést a 17.1d(3) szabály szerint.

A 17.1d(2) vagy (3) szabály szerint a könnyítési terület meghatározásához használt valószínűsített pont az, ahol az eredeti labda utoljára keresztezte a labda aktuális fekvésének helye szerinti büntetőterület határát.

Ha a játékos ütés és távolság könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát a büntetőterületen ejti (lásd: 14.6. szabály), majd úgy dönt, hogy az ejtett labdát nem onnan üti el, ahol az nyugalomba került:

  • A játékos a büntetőterületen kívül újabb könnyítést vehet igénybe a 17.1d(2), illetve piros büntetőterület esetén a 17.1d(3), valamint a 17.2a(2) szabály szerint.
  • Ha a játékos ezt választja, még egy, azaz összesen két büntetőütést kap: egyet az ütés és távolság könnyítés igénybevételéért, egyet pedig a büntetőterületen kívül igénybe vett könnyítésért.

(2) Extra könnyítési lehetőség: a büntetőterületen kívül legutoljára végzett ütés helyétől: az (1) pont szerinti szokásos könnyítési lehetőségek helyett a játékos azt is választhatja, hogy az eredeti labdát vagy egy másik labdát a büntetőterületen kívüli utolsó ütés helyéről játssza meg (lásd: 14.6. szabály).

b
Amikor a büntetőterületről kiütött labda elveszett, pályahatáron kívülre került vagy a büntetőterületen kívül játszhatatlan

Egy büntetőterületről megjátszott labda esetében a játékosnak olykor ütés és távolság könnyítést kell vagy lehet igénybe vennie, mert az eredeti labda vagy:

  • pályahatáron kívül van, vagy elveszett a büntetőterületen kívül (lásd: 18.2. szabály), vagy
  • játszhatatlan a büntetőterületen kívül (lásd: 19.2a. szabály).

Ha a játékos ütés és távolság könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát a büntetőterületen ejti (lásd: 14.6. szabály), majd úgy dönt, hogy az ejtett labdát nem onnan üti el, ahol az nyugalomba került:

  • A játékos a büntetőterületen kívül újabb könnyítést vehet igénybe a 17.1d(2), illetve piros büntetőterület esetén a 17.1d(3) és a 17.2a(2) szabály szerint.
  • Ha a játékos ezt választja, még egy, azaz összesen két büntetőütést kap: egyet az ütés és távolság könnyítés (első) igénybevételéért, egyet pedig a büntetőterületen kívül igénybe vett (második) könnyítésért.

Ezt a könnyítést a játékos közvetlenül a büntetőterületen kívül veheti igénybe anélkül, hogy a labdát először a büntetőterületen kellene ejtenie, azonban így is kap összesen két büntetőütést.

Büntetés a labda idegen helyről való megjátszására vonatkozó 17.2. szabály megszegéséért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.

17.3
Könnyítést más szabályok alapján nem lehet igénybe venni büntetőterületen lévő labda esetén

Amikor a játékos labdája a büntetőterületen van, az alábbi esetekben nem lehet könnyítést igénybe venni:

A fenti esetekben a játékos csak a 17. szabályban előírt, büntetéssel járó könnyítést veheti igénybe.

Azonban amikor egy büntetőterületen egy veszélyes állat okozta fenyegető helyzet zavarja a labda megjátszását, a játékos választhat: büntetés nélküli könnyítést vesz igénybe a büntetőterületen belül, vagy büntetéssel járó könnyítést a büntetőterületen kívül (lásd: 16.2b(2) szabály).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

A pálya területei (Areas of the Course)

A pályát alkotó öt meghatározott terület:

  • Az általános terület,
  • az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie,
  • az összes büntetőterület,
  • az összes bunker, és
  • a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.
Általános terület (General Area)

A pálya teljes területe, kivéve a másik négy különleges területet. Ezek: (1) az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie, (2) az összes büntetőterület, (3) az összes bunker és (4) a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.

Az általános területbe tartozik:

  • a pályán lévő összes elütőhely, ami nem elütőterület, és
  • az összes idegen green.
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Tény vagy szinte biztos (Known or Virtually Certain)

Mérce, amellyel eldönthető, hogy mi történt a játékos labdájával – pl. hogy a labda nyugalomba került-e a büntetőterületen belül vagy elmozdult-e, és ha igen, azt mi okozta.

A tény vagy szinte biztos jelentése több mint egyszerűen lehetséges vagy valószínű. Azt jelenti, hogy:

  • vagy döntő bizonyíték van arra, hogy a játékos labdájával kapcsolatos esemény megtörtént (pl. a játékos vagy más szemtanúk látták, hogy mi történt),
  • vagy bár csak minimális kétség merült fel, az észszerűség határain belül elérhető minden információ arra utal, hogy a kérdéses esemény megtörténtének valószínűsége legalább 95%.

Az „észszerűség határain belül elérhető minden információ” fogalmába minden olyan információ beletartozik, amelyről a játékosnak tudomása van, továbbá minden egyéb információ, amelyet a játékos észszerű erőfeszítés mellett és indokolatlan késedelem nélkül meg tud szerezni.

 

Interpretation Known or Virtually Certain/1 - Applying "Known or Virtually Certain" Standard When Ball Moves

When it is not "known" what caused the ball to move, all reasonably available information must be considered and the evidence must be evaluated to determine if it is "virtually certain" that the player, opponent or outside influence caused the ball to move.

Depending on the circumstances, reasonably available information may include, but is not limited to:

  • The effect of any actions taken near the ball (such as movement of loose impediments, practice swings, grounding club and taking a stance),
  • Time elapsed between such actions and the movement of the ball,
  • The lie of the ball before it moved (such as on a fairway, perched on longer grass, on a surface imperfection or on the putting green),
  • The conditions of the ground near the ball (such as the degree of slope or presence of surface irregularities, etc), and
  • Wind speed and direction, rain and other weather conditions.

Interpretation Known or Virtually Certain/2 - Virtual Certainty Is Irrelevant if It Comes to Light After Three-Minute Search Expires

Determining whether there is knowledge or virtual certainty must be based on evidence known to the player at the time the three-minute search time expires.

Examples of when the player's later findings are irrelevant include when:

  • A player's tee shot comes to rest in an area containing heavy rough and a large animal hole. After a three-minute search, it is determined that it is not known or virtually certain that the ball is in the animal hole. As the player returns to the teeing area, the ball is found in the animal hole.
  • Even though the player has not yet put another ball in play, the player must take stroke-and-distance relief for a lost ball (Rule 18.2b - What to Do When Ball is Lost or Out of Bounds) since it was not known or virtually certain that the ball was in the animal hole, when the search time expired.
  • A player cannot find his or her ball and believes it may have been picked up by a spectator (outside influence), but there is not enough evidence to be virtually certain of this. A short time after the three-minute search time expires, a spectator is found to have the player's ball.

The player must take stroke-and-distance relief for a lost ball (Rule 18.2b) since the movement by the outside influence only became known after the search time expired.

Interpretation Known or Virtually Certain/3 - Player Unaware Ball Played by Another Player

It must be known or virtually certain that a player's ball has been played by another player as a wrong ball to treat it as being moved.

For example, in stroke play, Player A and Player B hit their tee shots into the same general location. Player A finds a ball and plays it. Player B goes forward to look for his or her ball and cannot find it. After three minutes, Player B starts back to the tee to play another ball. On the way, Player B finds Player A's ball and knows then that Player A has played his or her ball in error.

Player A gets the general penalty for playing a wrong ball and must then play his or her own ball (Rule 6.3c). Player A's ball was not lost even though both players searched for more than three minutes because Player A did not start searching for his or her ball; the searching was for Player B's ball. Regarding Player B's ball, Player B's original ball was lost and he or she must put another ball in play under penalty of stroke and distance (Rule 18.2b), because it was not known or virtually certain when the three-minute search time expired that the ball had been played by another player.

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Játékban van (In Play)

A játékos labdájának minősítése akkor, amikor a labda a pályán fekszik és egy szakasz megjátszásához használják:

  • a labda akkor válik játékban lévő labdává egy szakaszon:
    • ha a játékos az elütőterületen belülről ütést tesz, vagy
    • ha match playben a játékos az elütőterületen kívül üti el, és az ellenfél nem érvényteleníti az ütést a 6.1b. szabály szerint;
  • a labda mindaddig játékban marad, amíg nem kerül a lyukba, kivéve, ha tovább már nincs játékban, mert:
    • felvették a pályáról,
    • elveszett (akkor is, ha a pályán van nyugalomban) vagy a pályahatáron kívül kerül nyugalomba, vagy
    • egy másik labdára cserélték ki – még akkor is, ha ezt szabály nem engedi.

A játékban nem lévő labda idegen labda.

A játékosnak egyszerre csak egy labdája lehet játékban. (Lásd: a 6.3d. szabály azokra a korlátozott esetekre, amikor a játékos egy időben és egy szakaszon egynél több labdát is megjátszhat.)

A Szabályokban a „nyugvó labda” vagy „mozgásban lévő labda” kifejezés azt jelenti, hogy a labda játékban van.

Amikor a labdajelölő a játékban lévő labda pontos helyét jelző pozícióban van:

  • ha a labdát nem vették fel, az még mindig játékban van és
  • ha a labdát felvették és visszahelyezték, a labda akkor is játékban van, ha a labdajelölőt nem távolították el.
Játékban van (In Play)

A játékos labdájának minősítése akkor, amikor a labda a pályán fekszik és egy szakasz megjátszásához használják:

  • a labda akkor válik játékban lévő labdává egy szakaszon:
    • ha a játékos az elütőterületen belülről ütést tesz, vagy
    • ha match playben a játékos az elütőterületen kívül üti el, és az ellenfél nem érvényteleníti az ütést a 6.1b. szabály szerint;
  • a labda mindaddig játékban marad, amíg nem kerül a lyukba, kivéve, ha tovább már nincs játékban, mert:
    • felvették a pályáról,
    • elveszett (akkor is, ha a pályán van nyugalomban) vagy a pályahatáron kívül kerül nyugalomba, vagy
    • egy másik labdára cserélték ki – még akkor is, ha ezt szabály nem engedi.

A játékban nem lévő labda idegen labda.

A játékosnak egyszerre csak egy labdája lehet játékban. (Lásd: a 6.3d. szabály azokra a korlátozott esetekre, amikor a játékos egy időben és egy szakaszon egynél több labdát is megjátszhat.)

A Szabályokban a „nyugvó labda” vagy „mozgásban lévő labda” kifejezés azt jelenti, hogy a labda játékban van.

Amikor a labdajelölő a játékban lévő labda pontos helyét jelző pozícióban van:

  • ha a labdát nem vették fel, az még mindig játékban van és
  • ha a labdát felvették és visszahelyezték, a labda akkor is játékban van, ha a labdajelölőt nem távolították el.
Pálya (Course)

A Bizottság által meghatározott határvonal által körülvett teljes játékterület:

  • A pálya határvonala által körbevett területek mindegyike pályahatáron belüli résznek és a pályaszakasznak számít.
  • A pályahatár határvonalán kívüli területek mindegyike pályahatáron kívüli résznek számít és nem a pályaszakasz része.
  • A pálya határvonala a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A pálya öt meghatározott pályaterületből áll.

Tény vagy szinte biztos (Known or Virtually Certain)

Mérce, amellyel eldönthető, hogy mi történt a játékos labdájával – pl. hogy a labda nyugalomba került-e a büntetőterületen belül vagy elmozdult-e, és ha igen, azt mi okozta.

A tény vagy szinte biztos jelentése több mint egyszerűen lehetséges vagy valószínű. Azt jelenti, hogy:

  • vagy döntő bizonyíték van arra, hogy a játékos labdájával kapcsolatos esemény megtörtént (pl. a játékos vagy más szemtanúk látták, hogy mi történt),
  • vagy bár csak minimális kétség merült fel, az észszerűség határain belül elérhető minden információ arra utal, hogy a kérdéses esemény megtörténtének valószínűsége legalább 95%.

Az „észszerűség határain belül elérhető minden információ” fogalmába minden olyan információ beletartozik, amelyről a játékosnak tudomása van, továbbá minden egyéb információ, amelyet a játékos észszerű erőfeszítés mellett és indokolatlan késedelem nélkül meg tud szerezni.

 

Interpretation Known or Virtually Certain/1 - Applying "Known or Virtually Certain" Standard When Ball Moves

When it is not "known" what caused the ball to move, all reasonably available information must be considered and the evidence must be evaluated to determine if it is "virtually certain" that the player, opponent or outside influence caused the ball to move.

Depending on the circumstances, reasonably available information may include, but is not limited to:

  • The effect of any actions taken near the ball (such as movement of loose impediments, practice swings, grounding club and taking a stance),
  • Time elapsed between such actions and the movement of the ball,
  • The lie of the ball before it moved (such as on a fairway, perched on longer grass, on a surface imperfection or on the putting green),
  • The conditions of the ground near the ball (such as the degree of slope or presence of surface irregularities, etc), and
  • Wind speed and direction, rain and other weather conditions.

Interpretation Known or Virtually Certain/2 - Virtual Certainty Is Irrelevant if It Comes to Light After Three-Minute Search Expires

Determining whether there is knowledge or virtual certainty must be based on evidence known to the player at the time the three-minute search time expires.

Examples of when the player's later findings are irrelevant include when:

  • A player's tee shot comes to rest in an area containing heavy rough and a large animal hole. After a three-minute search, it is determined that it is not known or virtually certain that the ball is in the animal hole. As the player returns to the teeing area, the ball is found in the animal hole.
  • Even though the player has not yet put another ball in play, the player must take stroke-and-distance relief for a lost ball (Rule 18.2b - What to Do When Ball is Lost or Out of Bounds) since it was not known or virtually certain that the ball was in the animal hole, when the search time expired.
  • A player cannot find his or her ball and believes it may have been picked up by a spectator (outside influence), but there is not enough evidence to be virtually certain of this. A short time after the three-minute search time expires, a spectator is found to have the player's ball.

The player must take stroke-and-distance relief for a lost ball (Rule 18.2b) since the movement by the outside influence only became known after the search time expired.

Interpretation Known or Virtually Certain/3 - Player Unaware Ball Played by Another Player

It must be known or virtually certain that a player's ball has been played by another player as a wrong ball to treat it as being moved.

For example, in stroke play, Player A and Player B hit their tee shots into the same general location. Player A finds a ball and plays it. Player B goes forward to look for his or her ball and cannot find it. After three minutes, Player B starts back to the tee to play another ball. On the way, Player B finds Player A's ball and knows then that Player A has played his or her ball in error.

Player A gets the general penalty for playing a wrong ball and must then play his or her own ball (Rule 6.3c). Player A's ball was not lost even though both players searched for more than three minutes because Player A did not start searching for his or her ball; the searching was for Player B's ball. Regarding Player B's ball, Player B's original ball was lost and he or she must put another ball in play under penalty of stroke and distance (Rule 18.2b), because it was not known or virtually certain when the three-minute search time expired that the ball had been played by another player.

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Elveszett (Lost)

A labda állapota, ha három percen belül nem találják meg attól kezdve, hogy a játékos vagy a caddie-je (vagy a játékos partnere vagy annak caddie-je) keresni kezdi.

Ha a keresés elkezdődik, majd nyomós okból egy időre megszakad (pl. a játékos abbahagyja a keresést, amikor a játékot felfüggesztik vagy félre kell állnia, hogy egy másik játékos játszhasson) vagy amikor a játékos tévedésből idegen labdát gondol a sajátjának:

  • a megszakítás és a keresés újrakezdése között eltelt idő nem számít, és
  • a keresésre engedélyezett idő összesen három perc, beleértve a megszakítás előtti és az újrakezdés utáni keresési időt is.

 

Interpretation Lost/1 - Ball May Not Be Declared Lost

A player may not make a ball lost by a declaration. A ball is lost only when it has not been found within three minutes after the player or his or her caddie or partner begins to search for it.

For example, a player searches for his or her ball for two minutes, declares it lost and walks back to play another ball. Before the player puts another ball in play, the original ball is found within the three-minute search time. Since the player may not declare his or her ball lost, the original ball remains in play.

Interpretation Lost/2 - Player May Not Delay the Start of Search to Gain an Advantage

The three-minute search time for a ball starts when the player or his or her caddie (or the player's partner or partner's caddie) starts to search for it. The player may not delay the start of the search in order to gain an advantage by allowing other people to search on his or her behalf.

For example, if a player is walking towards his or her ball and spectators are already looking for the ball, the player cannot deliberately delay getting to the area to keep the three-minute search time from starting. In such circumstances, the search time starts when the player would have been in a position to search had he or she not deliberately delayed getting to the area.

Interpretation Lost/3 - Search Time Continues When Player Returns to Play a Provisional Ball

If a player has started to search for his or her ball and is returning to the spot of the previous stroke to play a provisional ball, the three-minute search time continues whether or not anyone continues to search for the player's ball.

Interpretation Lost/4 - Search Time When Searching for Two Balls

When a player has played two balls (such as the ball in play and a provisional ball) and is searching for both, whether the player is allowed two separate three-minute search times depends how close the balls are to each other.

If the balls are in the same area where they can be searched for at the same time, the player is allowed only three minutes to search for both balls. However, if the balls are in different areas (such as opposite sides of the fairway) the player is allowed a three-minute search time for each ball.

Ütés és távolság (Stroke and Distance)

Az az eljárás és büntetés, amely során a játékos a 17., 18. és 19. szabály szerint könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát az előzőleg elvégzett ütés helyéről játssza meg (lásd: 14.6. szabály).

Az ütés és távolság kifejezés azt jelenti, hogy a játékos:

  • egy büntetőütést kap, és
  • elveszíti a korábbi ütés helyétől megszerzett előnyt, amit a lyuktól való távolság csökkenésével ért el.
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Tény vagy szinte biztos (Known or Virtually Certain)

Mérce, amellyel eldönthető, hogy mi történt a játékos labdájával – pl. hogy a labda nyugalomba került-e a büntetőterületen belül vagy elmozdult-e, és ha igen, azt mi okozta.

A tény vagy szinte biztos jelentése több mint egyszerűen lehetséges vagy valószínű. Azt jelenti, hogy:

  • vagy döntő bizonyíték van arra, hogy a játékos labdájával kapcsolatos esemény megtörtént (pl. a játékos vagy más szemtanúk látták, hogy mi történt),
  • vagy bár csak minimális kétség merült fel, az észszerűség határain belül elérhető minden információ arra utal, hogy a kérdéses esemény megtörténtének valószínűsége legalább 95%.

Az „észszerűség határain belül elérhető minden információ” fogalmába minden olyan információ beletartozik, amelyről a játékosnak tudomása van, továbbá minden egyéb információ, amelyet a játékos észszerű erőfeszítés mellett és indokolatlan késedelem nélkül meg tud szerezni.

 

Interpretation Known or Virtually Certain/1 - Applying "Known or Virtually Certain" Standard When Ball Moves

When it is not "known" what caused the ball to move, all reasonably available information must be considered and the evidence must be evaluated to determine if it is "virtually certain" that the player, opponent or outside influence caused the ball to move.

Depending on the circumstances, reasonably available information may include, but is not limited to:

  • The effect of any actions taken near the ball (such as movement of loose impediments, practice swings, grounding club and taking a stance),
  • Time elapsed between such actions and the movement of the ball,
  • The lie of the ball before it moved (such as on a fairway, perched on longer grass, on a surface imperfection or on the putting green),
  • The conditions of the ground near the ball (such as the degree of slope or presence of surface irregularities, etc), and
  • Wind speed and direction, rain and other weather conditions.

Interpretation Known or Virtually Certain/2 - Virtual Certainty Is Irrelevant if It Comes to Light After Three-Minute Search Expires

Determining whether there is knowledge or virtual certainty must be based on evidence known to the player at the time the three-minute search time expires.

Examples of when the player's later findings are irrelevant include when:

  • A player's tee shot comes to rest in an area containing heavy rough and a large animal hole. After a three-minute search, it is determined that it is not known or virtually certain that the ball is in the animal hole. As the player returns to the teeing area, the ball is found in the animal hole.
  • Even though the player has not yet put another ball in play, the player must take stroke-and-distance relief for a lost ball (Rule 18.2b - What to Do When Ball is Lost or Out of Bounds) since it was not known or virtually certain that the ball was in the animal hole, when the search time expired.
  • A player cannot find his or her ball and believes it may have been picked up by a spectator (outside influence), but there is not enough evidence to be virtually certain of this. A short time after the three-minute search time expires, a spectator is found to have the player's ball.

The player must take stroke-and-distance relief for a lost ball (Rule 18.2b) since the movement by the outside influence only became known after the search time expired.

Interpretation Known or Virtually Certain/3 - Player Unaware Ball Played by Another Player

It must be known or virtually certain that a player's ball has been played by another player as a wrong ball to treat it as being moved.

For example, in stroke play, Player A and Player B hit their tee shots into the same general location. Player A finds a ball and plays it. Player B goes forward to look for his or her ball and cannot find it. After three minutes, Player B starts back to the tee to play another ball. On the way, Player B finds Player A's ball and knows then that Player A has played his or her ball in error.

Player A gets the general penalty for playing a wrong ball and must then play his or her own ball (Rule 6.3c). Player A's ball was not lost even though both players searched for more than three minutes because Player A did not start searching for his or her ball; the searching was for Player B's ball. Regarding Player B's ball, Player B's original ball was lost and he or she must put another ball in play under penalty of stroke and distance (Rule 18.2b), because it was not known or virtually certain when the three-minute search time expired that the ball had been played by another player.

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Ütés

A labda elütéséhez végzett, előre irányuló ütőmozgás.

Azonban az ütést nem végezte el a játékos, ha:

  • úgy dönt, hogy az előrelendítés közben nem üti meg a labdát és ezt úgy kerüli el, hogy szándékosan megállítja az ütő fejét, mielőtt az odaérne a labdához, vagy – ha már nem tudja megállítani az ütőjét – szándékosan elvéti a labdát;
  • véletlenül megüti a labdát, amikor egy próbalendítést végez, vagy egy ütéshez készülődik.

A Szabályokban a „labda megjátszása” kifejezés jelentése megegyezik az „ütés” vagy az „ütés elvégzése” kifejezéssel.

A játékos adott szakaszon vagy versenykörben elért eredményét az „ütések” vagy a „megtett ütések” számával fejezik ki, amelybe minden tényleges ütés és esetleges büntetőütés beletartozik (lásd: 3.1c. szabály).

 

Interpretation Stroke/1 - Determining If a Stroke Was Made

If a player starts the downswing with a club intending to strike the ball, his or her action counts as a stroke when:

  • The clubhead is deflected or stopped by an outside influence (such as the branch of a tree) whether or not the ball is struck.
  • The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, whether or not the ball is struck with the shaft.
  • The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, with the clubhead falling and striking the ball.

The player's action does not count as a stroke in each of following situations:

  • During the downswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player stops the downswing short of the ball, but the clubhead falls and strikes and moves the ball.
  • During the backswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player completes the downswing with the shaft but does not strike the ball.
  • A ball is lodged in a tree branch beyond the reach of a club. If the player moves the ball by striking a lower part of the branch instead of the ball, Rule 9.4 (Ball Lifted or Moved by Player) applies.
Ejtés (Drop)

A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.

A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:

  • függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
  • földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).
Könnyítési terület (Relief Area)

Az a terület, ahova a játékosnak ejtenie kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést vesz igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy a játékosnak egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnia, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:

  • Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
    • csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
    • nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
    • ott helyezkedik el, ahol nincs (adott szabály által definiált) zavaró hatás, amiért könnyítést alkalmaznak.

Amikor az ütőhosszban határozzák meg a könnyítési terület méretét, a játékos a mérést közvetlenül egy árkon, lyukon vagyon hasonló dolgon keresztül, illetve egy tárgyon keresztül vagyon azon (pl. fán, kerítésen, falon, alagúton, lefolyócsövön vagy öntöző szórófejen) átmenően is elvégezheti, azonban nem mérhet természetes módon lejtő vagy emelkedő területen keresztül anélkül, hogy ne követné a terep domborzatát.

Lásd: Bizottsági eljárások, 2I. fejezet a (Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi vagy előírja a játékos számára az ejtőzóna használatát könnyítési területként bizonyos könnyítéseknél).


Clarification - Determining Whether Ball in Relief Area

When determining whether a ball has come to rest within a relief area (i.e. either one or two club-lengths from the reference point depending on the Rule being applied), the ball is in the relief area if any part of the ball is within the one or two club-length measurement. However, a ball is not in a relief area if any part of the ball is nearer the hole than the reference point or when any part of the ball has interference from the condition from which free relief is taken.
(Clarification added 12/2018)

Lyuk (Hole)

Az éppen megjátszott szakasz végpontja a greenen:

  • A lyuk kötelező méretei: átmérője 4 ¼ hüvelyk (108 mm), mélysége pedig legalább 4 hüvelyk (101,6 mm).
  • Ha a lyuk bélelt, külső átmérője nem lehet nagyobb, mint 4 ¼ hüvelyk (108 mm). A bélelés legalább 1 hüvelyk (25,4 mm) mélyen legyen a green felszíne alatt, kivéve, ha a talajszerkezet miatt a bélésnek a felszínhez közelebb kell lennie.

A „lyuk” szó (amikor nem dőlt betűvel szerepel a Meghatározásokban) a Szabályokban olyan értelemben is használatos, mint ami egy adott elütőterülettel, greennel és lyukkal kapcsolatos pályaszakaszt jelent. A szakasz megjátszása az elütőterületen kezdődik, és akkor fejeződik be, amikor a labda a greenen lévő lyukba kerül (vagy amikor a Szabályok más módon kimondják, hogy a szakaszt befejezték).

 

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Pálya (Course)

A Bizottság által meghatározott határvonal által körülvett teljes játékterület:

  • A pálya határvonala által körbevett területek mindegyike pályahatáron belüli résznek és a pályaszakasznak számít.
  • A pályahatár határvonalán kívüli területek mindegyike pályahatáron kívüli résznek számít és nem a pályaszakasz része.
  • A pálya határvonala a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A pálya öt meghatározott pályaterületből áll.

Lyuk (Hole)

Az éppen megjátszott szakasz végpontja a greenen:

  • A lyuk kötelező méretei: átmérője 4 ¼ hüvelyk (108 mm), mélysége pedig legalább 4 hüvelyk (101,6 mm).
  • Ha a lyuk bélelt, külső átmérője nem lehet nagyobb, mint 4 ¼ hüvelyk (108 mm). A bélelés legalább 1 hüvelyk (25,4 mm) mélyen legyen a green felszíne alatt, kivéve, ha a talajszerkezet miatt a bélésnek a felszínhez közelebb kell lennie.

A „lyuk” szó (amikor nem dőlt betűvel szerepel a Meghatározásokban) a Szabályokban olyan értelemben is használatos, mint ami egy adott elütőterülettel, greennel és lyukkal kapcsolatos pályaszakaszt jelent. A szakasz megjátszása az elütőterületen kezdődik, és akkor fejeződik be, amikor a labda a greenen lévő lyukba kerül (vagy amikor a Szabályok más módon kimondják, hogy a szakaszt befejezték).

 

Tee (Tee)

Az a tárgy, amelynek segítségével a labdát a föld felszíne felé lehet emelni annak érdekében, hogy azt az elütőterületről megjátsszák. Nem lehet hosszabb mint négy hüvelyk (101,6 mm), és meg kell felelnie a felszerelésre vonatkozó Szabályoknak.

Ejtés (Drop)

A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.

A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:

  • függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
  • földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).
Lyuk (Hole)

Az éppen megjátszott szakasz végpontja a greenen:

  • A lyuk kötelező méretei: átmérője 4 ¼ hüvelyk (108 mm), mélysége pedig legalább 4 hüvelyk (101,6 mm).
  • Ha a lyuk bélelt, külső átmérője nem lehet nagyobb, mint 4 ¼ hüvelyk (108 mm). A bélelés legalább 1 hüvelyk (25,4 mm) mélyen legyen a green felszíne alatt, kivéve, ha a talajszerkezet miatt a bélésnek a felszínhez közelebb kell lennie.

A „lyuk” szó (amikor nem dőlt betűvel szerepel a Meghatározásokban) a Szabályokban olyan értelemben is használatos, mint ami egy adott elütőterülettel, greennel és lyukkal kapcsolatos pályaszakaszt jelent. A szakasz megjátszása az elütőterületen kezdődik, és akkor fejeződik be, amikor a labda a greenen lévő lyukba kerül (vagy amikor a Szabályok más módon kimondják, hogy a szakaszt befejezték).

 

Ejtés (Drop)

A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.

A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:

  • függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
  • földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).
Ütőhossz (Club-Length)

A versenykörben a játékosnál levő (a 4.1.b(1) szabály által megengedett) 14 (vagy kevesebb) ütő közül leghosszabb ütő hossza (ami nem a putter ütő).

Például ha a versenykörben a játékosnál lévő leghosszabb ütő (ami nem a putter ütő) egy 43 hüvelykes driver (109,22 cm), a játékos esetében az adott versenykörben az ütőhossz 43 hüvelyk.

Ütőhosszban határozzák meg a játékos elütőterületét minden egyes szakasznál, ha pedig a játékos valamely szabály alapján könnyítést vesz igénybe, akkor a könnyítési terület méretét.

 

Interpretation Club-Length/1 - Meaning of "Club-Length" When Measuring

For the purposes of measuring when determining a relief area, the length of the entire club, starting at the toe of the club and ending at the butt end of the grip is used. However, if the club has a headcover on it or has an attachment to the end of the grip, neither is allowed to be used as part of the club when using it to measure.

Interpretation Club-Length/2 - How to Measure When Longest Club Breaks

If the longest club a player has during a round breaks, that broken club continues to be used for determining the size of his or her relief areas. However, if the longest club breaks and the player is allowed to replace it with another club (Exception to Rule 4.1b(3)) and he or she does so, the broken club is no longer considered his or her longest club.

If the player starts a round with fewer than 14 clubs and decides to add another club that is longer than the clubs he or she started with, the added club is used for measuring so long as it is not a putter.

Clarification - Meaning of “Club-Length” When Playing with Partner

In partner forms of play, either partner’s longest club, except a putter, may be used for defining the teeing area or determining the size of a relief area.
(Clarification added 12/2018)

Lyuk (Hole)

Az éppen megjátszott szakasz végpontja a greenen:

  • A lyuk kötelező méretei: átmérője 4 ¼ hüvelyk (108 mm), mélysége pedig legalább 4 hüvelyk (101,6 mm).
  • Ha a lyuk bélelt, külső átmérője nem lehet nagyobb, mint 4 ¼ hüvelyk (108 mm). A bélelés legalább 1 hüvelyk (25,4 mm) mélyen legyen a green felszíne alatt, kivéve, ha a talajszerkezet miatt a bélésnek a felszínhez közelebb kell lennie.

A „lyuk” szó (amikor nem dőlt betűvel szerepel a Meghatározásokban) a Szabályokban olyan értelemben is használatos, mint ami egy adott elütőterülettel, greennel és lyukkal kapcsolatos pályaszakaszt jelent. A szakasz megjátszása az elütőterületen kezdődik, és akkor fejeződik be, amikor a labda a greenen lévő lyukba kerül (vagy amikor a Szabályok más módon kimondják, hogy a szakaszt befejezték).

 

A pálya területei (Areas of the Course)

A pályát alkotó öt meghatározott terület:

  • Az általános terület,
  • az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie,
  • az összes büntetőterület,
  • az összes bunker, és
  • a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Ütőhossz (Club-Length)

A versenykörben a játékosnál levő (a 4.1.b(1) szabály által megengedett) 14 (vagy kevesebb) ütő közül leghosszabb ütő hossza (ami nem a putter ütő).

Például ha a versenykörben a játékosnál lévő leghosszabb ütő (ami nem a putter ütő) egy 43 hüvelykes driver (109,22 cm), a játékos esetében az adott versenykörben az ütőhossz 43 hüvelyk.

Ütőhosszban határozzák meg a játékos elütőterületét minden egyes szakasznál, ha pedig a játékos valamely szabály alapján könnyítést vesz igénybe, akkor a könnyítési terület méretét.

 

Interpretation Club-Length/1 - Meaning of "Club-Length" When Measuring

For the purposes of measuring when determining a relief area, the length of the entire club, starting at the toe of the club and ending at the butt end of the grip is used. However, if the club has a headcover on it or has an attachment to the end of the grip, neither is allowed to be used as part of the club when using it to measure.

Interpretation Club-Length/2 - How to Measure When Longest Club Breaks

If the longest club a player has during a round breaks, that broken club continues to be used for determining the size of his or her relief areas. However, if the longest club breaks and the player is allowed to replace it with another club (Exception to Rule 4.1b(3)) and he or she does so, the broken club is no longer considered his or her longest club.

If the player starts a round with fewer than 14 clubs and decides to add another club that is longer than the clubs he or she started with, the added club is used for measuring so long as it is not a putter.

Clarification - Meaning of “Club-Length” When Playing with Partner

In partner forms of play, either partner’s longest club, except a putter, may be used for defining the teeing area or determining the size of a relief area.
(Clarification added 12/2018)

A pálya területei (Areas of the Course)

A pályát alkotó öt meghatározott terület:

  • Az általános terület,
  • az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie,
  • az összes büntetőterület,
  • az összes bunker, és
  • a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.
A pálya területei (Areas of the Course)

A pályát alkotó öt meghatározott terület:

  • Az általános terület,
  • az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie,
  • az összes büntetőterület,
  • az összes bunker, és
  • a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.
Könnyítési terület (Relief Area)

Az a terület, ahova a játékosnak ejtenie kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést vesz igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy a játékosnak egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnia, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:

  • Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
    • csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
    • nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
    • ott helyezkedik el, ahol nincs (adott szabály által definiált) zavaró hatás, amiért könnyítést alkalmaznak.

Amikor az ütőhosszban határozzák meg a könnyítési terület méretét, a játékos a mérést közvetlenül egy árkon, lyukon vagyon hasonló dolgon keresztül, illetve egy tárgyon keresztül vagyon azon (pl. fán, kerítésen, falon, alagúton, lefolyócsövön vagy öntöző szórófejen) átmenően is elvégezheti, azonban nem mérhet természetes módon lejtő vagy emelkedő területen keresztül anélkül, hogy ne követné a terep domborzatát.

Lásd: Bizottsági eljárások, 2I. fejezet a (Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi vagy előírja a játékos számára az ejtőzóna használatát könnyítési területként bizonyos könnyítéseknél).


Clarification - Determining Whether Ball in Relief Area

When determining whether a ball has come to rest within a relief area (i.e. either one or two club-lengths from the reference point depending on the Rule being applied), the ball is in the relief area if any part of the ball is within the one or two club-length measurement. However, a ball is not in a relief area if any part of the ball is nearer the hole than the reference point or when any part of the ball has interference from the condition from which free relief is taken.
(Clarification added 12/2018)

Könnyítési terület (Relief Area)

Az a terület, ahova a játékosnak ejtenie kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést vesz igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy a játékosnak egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnia, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:

  • Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
    • csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
    • nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
    • ott helyezkedik el, ahol nincs (adott szabály által definiált) zavaró hatás, amiért könnyítést alkalmaznak.

Amikor az ütőhosszban határozzák meg a könnyítési terület méretét, a játékos a mérést közvetlenül egy árkon, lyukon vagyon hasonló dolgon keresztül, illetve egy tárgyon keresztül vagyon azon (pl. fán, kerítésen, falon, alagúton, lefolyócsövön vagy öntöző szórófejen) átmenően is elvégezheti, azonban nem mérhet természetes módon lejtő vagy emelkedő területen keresztül anélkül, hogy ne követné a terep domborzatát.

Lásd: Bizottsági eljárások, 2I. fejezet a (Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi vagy előírja a játékos számára az ejtőzóna használatát könnyítési területként bizonyos könnyítéseknél).


Clarification - Determining Whether Ball in Relief Area

When determining whether a ball has come to rest within a relief area (i.e. either one or two club-lengths from the reference point depending on the Rule being applied), the ball is in the relief area if any part of the ball is within the one or two club-length measurement. However, a ball is not in a relief area if any part of the ball is nearer the hole than the reference point or when any part of the ball has interference from the condition from which free relief is taken.
(Clarification added 12/2018)

Ejtés (Drop)

A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.

A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:

  • függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
  • földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Könnyítési terület (Relief Area)

Az a terület, ahova a játékosnak ejtenie kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést vesz igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy a játékosnak egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnia, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:

  • Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
    • csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
    • nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
    • ott helyezkedik el, ahol nincs (adott szabály által definiált) zavaró hatás, amiért könnyítést alkalmaznak.

Amikor az ütőhosszban határozzák meg a könnyítési terület méretét, a játékos a mérést közvetlenül egy árkon, lyukon vagyon hasonló dolgon keresztül, illetve egy tárgyon keresztül vagyon azon (pl. fán, kerítésen, falon, alagúton, lefolyócsövön vagy öntöző szórófejen) átmenően is elvégezheti, azonban nem mérhet természetes módon lejtő vagy emelkedő területen keresztül anélkül, hogy ne követné a terep domborzatát.

Lásd: Bizottsági eljárások, 2I. fejezet a (Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi vagy előírja a játékos számára az ejtőzóna használatát könnyítési területként bizonyos könnyítéseknél).


Clarification - Determining Whether Ball in Relief Area

When determining whether a ball has come to rest within a relief area (i.e. either one or two club-lengths from the reference point depending on the Rule being applied), the ball is in the relief area if any part of the ball is within the one or two club-length measurement. However, a ball is not in a relief area if any part of the ball is nearer the hole than the reference point or when any part of the ball has interference from the condition from which free relief is taken.
(Clarification added 12/2018)

Ejtés (Drop)

A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.

A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:

  • függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
  • földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Ütőhossz (Club-Length)

A versenykörben a játékosnál levő (a 4.1.b(1) szabály által megengedett) 14 (vagy kevesebb) ütő közül leghosszabb ütő hossza (ami nem a putter ütő).

Például ha a versenykörben a játékosnál lévő leghosszabb ütő (ami nem a putter ütő) egy 43 hüvelykes driver (109,22 cm), a játékos esetében az adott versenykörben az ütőhossz 43 hüvelyk.

Ütőhosszban határozzák meg a játékos elütőterületét minden egyes szakasznál, ha pedig a játékos valamely szabály alapján könnyítést vesz igénybe, akkor a könnyítési terület méretét.

 

Interpretation Club-Length/1 - Meaning of "Club-Length" When Measuring

For the purposes of measuring when determining a relief area, the length of the entire club, starting at the toe of the club and ending at the butt end of the grip is used. However, if the club has a headcover on it or has an attachment to the end of the grip, neither is allowed to be used as part of the club when using it to measure.

Interpretation Club-Length/2 - How to Measure When Longest Club Breaks

If the longest club a player has during a round breaks, that broken club continues to be used for determining the size of his or her relief areas. However, if the longest club breaks and the player is allowed to replace it with another club (Exception to Rule 4.1b(3)) and he or she does so, the broken club is no longer considered his or her longest club.

If the player starts a round with fewer than 14 clubs and decides to add another club that is longer than the clubs he or she started with, the added club is used for measuring so long as it is not a putter.

Clarification - Meaning of “Club-Length” When Playing with Partner

In partner forms of play, either partner’s longest club, except a putter, may be used for defining the teeing area or determining the size of a relief area.
(Clarification added 12/2018)

Lyuk (Hole)

Az éppen megjátszott szakasz végpontja a greenen:

  • A lyuk kötelező méretei: átmérője 4 ¼ hüvelyk (108 mm), mélysége pedig legalább 4 hüvelyk (101,6 mm).
  • Ha a lyuk bélelt, külső átmérője nem lehet nagyobb, mint 4 ¼ hüvelyk (108 mm). A bélelés legalább 1 hüvelyk (25,4 mm) mélyen legyen a green felszíne alatt, kivéve, ha a talajszerkezet miatt a bélésnek a felszínhez közelebb kell lennie.

A „lyuk” szó (amikor nem dőlt betűvel szerepel a Meghatározásokban) a Szabályokban olyan értelemben is használatos, mint ami egy adott elütőterülettel, greennel és lyukkal kapcsolatos pályaszakaszt jelent. A szakasz megjátszása az elütőterületen kezdődik, és akkor fejeződik be, amikor a labda a greenen lévő lyukba kerül (vagy amikor a Szabályok más módon kimondják, hogy a szakaszt befejezték).

 

A pálya területei (Areas of the Course)

A pályát alkotó öt meghatározott terület:

  • Az általános terület,
  • az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie,
  • az összes büntetőterület,
  • az összes bunker, és
  • a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.
A pálya területei (Areas of the Course)

A pályát alkotó öt meghatározott terület:

  • Az általános terület,
  • az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie,
  • az összes büntetőterület,
  • az összes bunker, és
  • a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Ütőhossz (Club-Length)

A versenykörben a játékosnál levő (a 4.1.b(1) szabály által megengedett) 14 (vagy kevesebb) ütő közül leghosszabb ütő hossza (ami nem a putter ütő).

Például ha a versenykörben a játékosnál lévő leghosszabb ütő (ami nem a putter ütő) egy 43 hüvelykes driver (109,22 cm), a játékos esetében az adott versenykörben az ütőhossz 43 hüvelyk.

Ütőhosszban határozzák meg a játékos elütőterületét minden egyes szakasznál, ha pedig a játékos valamely szabály alapján könnyítést vesz igénybe, akkor a könnyítési terület méretét.

 

Interpretation Club-Length/1 - Meaning of "Club-Length" When Measuring

For the purposes of measuring when determining a relief area, the length of the entire club, starting at the toe of the club and ending at the butt end of the grip is used. However, if the club has a headcover on it or has an attachment to the end of the grip, neither is allowed to be used as part of the club when using it to measure.

Interpretation Club-Length/2 - How to Measure When Longest Club Breaks

If the longest club a player has during a round breaks, that broken club continues to be used for determining the size of his or her relief areas. However, if the longest club breaks and the player is allowed to replace it with another club (Exception to Rule 4.1b(3)) and he or she does so, the broken club is no longer considered his or her longest club.

If the player starts a round with fewer than 14 clubs and decides to add another club that is longer than the clubs he or she started with, the added club is used for measuring so long as it is not a putter.

Clarification - Meaning of “Club-Length” When Playing with Partner

In partner forms of play, either partner’s longest club, except a putter, may be used for defining the teeing area or determining the size of a relief area.
(Clarification added 12/2018)

A pálya területei (Areas of the Course)

A pályát alkotó öt meghatározott terület:

  • Az általános terület,
  • az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie,
  • az összes büntetőterület,
  • az összes bunker, és
  • a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.
A pálya területei (Areas of the Course)

A pályát alkotó öt meghatározott terület:

  • Az általános terület,
  • az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie,
  • az összes büntetőterület,
  • az összes bunker, és
  • a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.
Könnyítési terület (Relief Area)

Az a terület, ahova a játékosnak ejtenie kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést vesz igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy a játékosnak egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnia, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:

  • Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
    • csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
    • nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
    • ott helyezkedik el, ahol nincs (adott szabály által definiált) zavaró hatás, amiért könnyítést alkalmaznak.

Amikor az ütőhosszban határozzák meg a könnyítési terület méretét, a játékos a mérést közvetlenül egy árkon, lyukon vagyon hasonló dolgon keresztül, illetve egy tárgyon keresztül vagyon azon (pl. fán, kerítésen, falon, alagúton, lefolyócsövön vagy öntöző szórófejen) átmenően is elvégezheti, azonban nem mérhet természetes módon lejtő vagy emelkedő területen keresztül anélkül, hogy ne követné a terep domborzatát.

Lásd: Bizottsági eljárások, 2I. fejezet a (Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi vagy előírja a játékos számára az ejtőzóna használatát könnyítési területként bizonyos könnyítéseknél).


Clarification - Determining Whether Ball in Relief Area

When determining whether a ball has come to rest within a relief area (i.e. either one or two club-lengths from the reference point depending on the Rule being applied), the ball is in the relief area if any part of the ball is within the one or two club-length measurement. However, a ball is not in a relief area if any part of the ball is nearer the hole than the reference point or when any part of the ball has interference from the condition from which free relief is taken.
(Clarification added 12/2018)

Könnyítési terület (Relief Area)

Az a terület, ahova a játékosnak ejtenie kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést vesz igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy a játékosnak egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnia, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:

  • Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
    • csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
    • nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
    • ott helyezkedik el, ahol nincs (adott szabály által definiált) zavaró hatás, amiért könnyítést alkalmaznak.

Amikor az ütőhosszban határozzák meg a könnyítési terület méretét, a játékos a mérést közvetlenül egy árkon, lyukon vagyon hasonló dolgon keresztül, illetve egy tárgyon keresztül vagyon azon (pl. fán, kerítésen, falon, alagúton, lefolyócsövön vagy öntöző szórófejen) átmenően is elvégezheti, azonban nem mérhet természetes módon lejtő vagy emelkedő területen keresztül anélkül, hogy ne követné a terep domborzatát.

Lásd: Bizottsági eljárások, 2I. fejezet a (Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi vagy előírja a játékos számára az ejtőzóna használatát könnyítési területként bizonyos könnyítéseknél).


Clarification - Determining Whether Ball in Relief Area

When determining whether a ball has come to rest within a relief area (i.e. either one or two club-lengths from the reference point depending on the Rule being applied), the ball is in the relief area if any part of the ball is within the one or two club-length measurement. However, a ball is not in a relief area if any part of the ball is nearer the hole than the reference point or when any part of the ball has interference from the condition from which free relief is taken.
(Clarification added 12/2018)

Ejtés (Drop)

A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.

A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:

  • függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
  • földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Játékon kívüli terület (No Play Zone)

A pálya azon része, ahol a Bizottság döntése értelmében tilos a játék. A játékon kívüli területet vagy rendellenes pályaviszony vagy büntetőterület részeként kell meghatározni.

A Bizottság bármilyen okból dönthet a játékon kívüli terület kijelöléséről, pl.:

  • a vadon élő állatok, állati élőhelyek és környezetvédelmi szempontból érzékeny területek védelme;
  • a facsemetéket, virágágyásokat, gyepiskolákat, újragyepesített területeket vagy egyéb beültetett részeket érő károk megelőzése;
  • a játékosok bármilyen veszéllyel szembeni védelme és
  • a történelmi vagy kulturális értékkel bíró területek állapotának megőrzése érdekében.

A Bizottságnak a játékon kívüli terület szélét vonallal vagy karókkal kell kijelölnie, és a vonalnak vagy a karóknak (vagy a karók tetejének) úgy kell jelölniük a játékon kívüli területet, hogy az megkülönböztethető legyen a rendellenes pályaviszonytól vagy a játékon kívüli területet nem tartalmazó büntetőterülettől.

 

Interpretation No Play Zone/1 - Status of Growing Things Overhanging a No Play Zone

The status of growing things that overhang a no play zone depends on the type of no play zone. This will matter since the growing things may be part of the no play zone, in which case the player is required to take relief.

For example, if a no play zone has been defined as a penalty area (where the edges extend above and below the ground), any part of a growing object that extends beyond the edges of the no play zone is not part of the no play zone. However, if a no play zone has been defined as ground under repair (which includes all ground inside the defined area and anything growing that extends above the ground and outside the edges), anything overhanging the edge is part of the no play zone.

Játékon kívüli terület (No Play Zone)

A pálya azon része, ahol a Bizottság döntése értelmében tilos a játék. A játékon kívüli területet vagy rendellenes pályaviszony vagy büntetőterület részeként kell meghatározni.

A Bizottság bármilyen okból dönthet a játékon kívüli terület kijelöléséről, pl.:

  • a vadon élő állatok, állati élőhelyek és környezetvédelmi szempontból érzékeny területek védelme;
  • a facsemetéket, virágágyásokat, gyepiskolákat, újragyepesített területeket vagy egyéb beültetett részeket érő károk megelőzése;
  • a játékosok bármilyen veszéllyel szembeni védelme és
  • a történelmi vagy kulturális értékkel bíró területek állapotának megőrzése érdekében.

A Bizottságnak a játékon kívüli terület szélét vonallal vagy karókkal kell kijelölnie, és a vonalnak vagy a karóknak (vagy a karók tetejének) úgy kell jelölniük a játékon kívüli területet, hogy az megkülönböztethető legyen a rendellenes pályaviszonytól vagy a játékon kívüli területet nem tartalmazó büntetőterülettől.

 

Interpretation No Play Zone/1 - Status of Growing Things Overhanging a No Play Zone

The status of growing things that overhang a no play zone depends on the type of no play zone. This will matter since the growing things may be part of the no play zone, in which case the player is required to take relief.

For example, if a no play zone has been defined as a penalty area (where the edges extend above and below the ground), any part of a growing object that extends beyond the edges of the no play zone is not part of the no play zone. However, if a no play zone has been defined as ground under repair (which includes all ground inside the defined area and anything growing that extends above the ground and outside the edges), anything overhanging the edge is part of the no play zone.

Rendellenes pályaviszony (Abnormal Course Condition)

Az alábbi négy meghatározott pályarész bármelyike:

  • állatvájta üreg,
  • felújítás alatti terület,
  • mozdíthatatlan akadály, vagy
  • ideiglenes víz.
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Beállás (Stance)

Az ütéshez készülődő és az azt elvégző játékos lábának és testének helyzete.

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Könnyítési terület (Relief Area)

Az a terület, ahova a játékosnak ejtenie kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést vesz igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy a játékosnak egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnia, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:

  • Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
    • csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
    • nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
    • ott helyezkedik el, ahol nincs (adott szabály által definiált) zavaró hatás, amiért könnyítést alkalmaznak.

Amikor az ütőhosszban határozzák meg a könnyítési terület méretét, a játékos a mérést közvetlenül egy árkon, lyukon vagyon hasonló dolgon keresztül, illetve egy tárgyon keresztül vagyon azon (pl. fán, kerítésen, falon, alagúton, lefolyócsövön vagy öntöző szórófejen) átmenően is elvégezheti, azonban nem mérhet természetes módon lejtő vagy emelkedő területen keresztül anélkül, hogy ne követné a terep domborzatát.

Lásd: Bizottsági eljárások, 2I. fejezet a (Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi vagy előírja a játékos számára az ejtőzóna használatát könnyítési területként bizonyos könnyítéseknél).


Clarification - Determining Whether Ball in Relief Area

When determining whether a ball has come to rest within a relief area (i.e. either one or two club-lengths from the reference point depending on the Rule being applied), the ball is in the relief area if any part of the ball is within the one or two club-length measurement. However, a ball is not in a relief area if any part of the ball is nearer the hole than the reference point or when any part of the ball has interference from the condition from which free relief is taken.
(Clarification added 12/2018)

Ejtés (Drop)

A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.

A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:

  • függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
  • földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).
Játékon kívüli terület (No Play Zone)

A pálya azon része, ahol a Bizottság döntése értelmében tilos a játék. A játékon kívüli területet vagy rendellenes pályaviszony vagy büntetőterület részeként kell meghatározni.

A Bizottság bármilyen okból dönthet a játékon kívüli terület kijelöléséről, pl.:

  • a vadon élő állatok, állati élőhelyek és környezetvédelmi szempontból érzékeny területek védelme;
  • a facsemetéket, virágágyásokat, gyepiskolákat, újragyepesített területeket vagy egyéb beültetett részeket érő károk megelőzése;
  • a játékosok bármilyen veszéllyel szembeni védelme és
  • a történelmi vagy kulturális értékkel bíró területek állapotának megőrzése érdekében.

A Bizottságnak a játékon kívüli terület szélét vonallal vagy karókkal kell kijelölnie, és a vonalnak vagy a karóknak (vagy a karók tetejének) úgy kell jelölniük a játékon kívüli területet, hogy az megkülönböztethető legyen a rendellenes pályaviszonytól vagy a játékon kívüli területet nem tartalmazó büntetőterülettől.

 

Interpretation No Play Zone/1 - Status of Growing Things Overhanging a No Play Zone

The status of growing things that overhang a no play zone depends on the type of no play zone. This will matter since the growing things may be part of the no play zone, in which case the player is required to take relief.

For example, if a no play zone has been defined as a penalty area (where the edges extend above and below the ground), any part of a growing object that extends beyond the edges of the no play zone is not part of the no play zone. However, if a no play zone has been defined as ground under repair (which includes all ground inside the defined area and anything growing that extends above the ground and outside the edges), anything overhanging the edge is part of the no play zone.

Legközelebbi teljes könnyítési pont (Nearest Point of Complete Relief)

Rendellenes pályaviszony (16.1. szabály), veszélyes állat okozta fenyegető helyzet (16.2. szabály), idegen green (13.1f. szabály) vagy játékon kívüli terület (16.1f. és 17.1e. szabály) vagy bizonyos helyi Szabályok miatti – büntetés nélküli könnyítéshez használt – viszonyítási pont.

A labda fekvésének valószínűsített helye, amely:

  • a labda eredeti helyéhez legközelebb van, azonban nem közelebb a lyukhoz;
  • a pálya területén van, és
  • a zavaró körülmény nem befolyásolja azt az ütést, amelyet a játékos az eredeti helyről végzett volna el, ha a zavaró körülmény nem állt volna fenn.

A viszonyítási pont kijelöléséhez a játékosnak meg kell határoznia, hogy milyen ütőt, beállást, lendítést és ütésirányt választott volna az adott ütés elvégzéséhez.

A játékosnak nem kell szimulálnia az adott ütést úgy, hogy tényleg elvégzi a beállást és a kiválasztott ütővel történő lendítést (azonban ajánlott, hogy a játékos a pontos becslés érdekében ezt elvégezze ).

A legközelebbi teljes könnyítési pont kizárólag arra a speciális körülményre vonatkozik, amely miatt a könnyítést alkalmazzák, és ez lehet azon a helyen, ahol valami más jelenti a zavaró hatás:

  • Ha a játékos könnyítést vesz igénybe, majd egy másik zavaró hatás lép fel, amelyből szintén megengedett a könnyítés, a játékos úgy alkalmazhatja újra a könnyítést, hogy ismét meghatároz egy legközelebbi teljes könnyítési pontot az újonnan keletkezett zavaró hatásra vonatkozó könnyítéshez.
  • A könnyítést minden zavaró hatásra külön-külön kell alkalmazni, kivéve azt az esetet, amikor a játékos egyszerre mindkét körülményre igénybe veheti a könnyítést (egy olyan legközelebbi teljes könnyítési pont alapján, amely egyidejűleg mindkét zavaró hatástól mentesít) miután már mindegyik körülményre külön igénybe vehető könnyítésről egyértelműen kiderült, hogy alkalmazásakor a másik zavaró hatás továbbra is fennállna.

 

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/1 - Diagrams Illustrating Nearest Point of Complete Relief

In the diagrams, the term "nearest point of complete relief" in Rule 16.1 (Abnormal Course Conditions) for relief from interference by ground under repair is illustrated in the case of both a right-handed and a left-handed player.

The nearest point of complete relief must be strictly interpreted. A player is not allowed to choose on which side of the ground under repair the ball will be dropped, unless there are two equidistant nearest points of complete relief. Even if one side of the ground under repair is fairway and the other is bushes, if the nearest point of complete relief is in the bushes, then that is the player's nearest point of complete relief.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/2 – Player Does Not Follow Recommended Procedure in Determining Nearest Point of Complete Relief

Although there is a recommended procedure for determining the nearest point of complete relief, the Rules do not require a player to determine this point when taking relief under a relevant Rule (such as when taking relief from an abnormal course condition under Rule 16.1b (Relief for Ball in General Area)). If a player does not determine a nearest point of complete relief accurately or identifies an incorrect nearest point of complete relief, the player only gets a penalty if this results in him or her dropping a ball into a relief area that does not satisfy the requirements of the Rule and the ball is then played.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/3 – Whether Player Has Taken Relief Incorrectly If Condition Still Interferes for Stroke with Club Not Used to Determine Nearest Point of Complete Relief

When a player is taking relief from an abnormal course condition, he or she is taking relief only for interference that he or she had with the club, stance, swing and line of play that would have been used to play the ball from that spot. After the player has taken relief and there is no longer interference for the stroke the player would have made, any further interference is a new situation.

For example, the player's ball lies in heavy rough in the general area approximately 230 yards from the green. The player selects a wedge to make the next stroke and finds that his or her stance touches a line defining an area of ground under repair. The player determines the nearest point of complete relief and drops a ball in the prescribed relief area according to Rule 14.3b(3) (Ball Must Be Dropped in Relief Area) and Rule 16.1 (Relief from Abnormal Course Conditions).

The ball rolls into a good lie within the relief area from where the player believes that the next stroke could be played with a 3-wood. If the player used a wedge for the next stroke there would be no interference from the ground under repair. However, using the 3-wood, the player again touches the line defining the ground under repair with his or her foot. This is a new situation and the player may play the ball as it lies or take relief for the new situation.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/4 - Player Determines Nearest Point of Complete Relief but Is Physically Unable to Make Intended Stroke

The purpose of determining the nearest point of complete relief is to find a reference point in a location that is as near as possible to where the interfering condition no longer interferes. In determining the nearest point of complete relief, the player is not guaranteed a good or playable lie.

For example, if a player is unable to make a stroke from what appears to be the required relief area as measured from the nearest point of complete relief because either the direction of play is blocked by a tree, or the player is unable to take the backswing for the intended stroke due to a bush, this does not change the fact that the identified point is the nearest point of complete relief.

After the ball is in play, the player must then decide what type of stroke he or she will make. This stroke, which includes the choice of club, may be different than the one that would have been made from the ball's original spot had the condition not been there.

If it is not physically possible to drop the ball in any part of the identified relief area, the player is not allowed relief from the condition.

Interpretation Nearest Point of Complete Relief/5 - Player Physically Unable to Determine Nearest Point of Complete Relief

If a player is physically unable to determine his or her nearest point of complete relief, it must be estimated, and the relief area is then based on the estimated point.

For example, in taking relief under Rule 16.1, a player is physically unable to determine the nearest point of complete relief because that point is within the trunk of a tree or a boundary fence prevents the player from adopting the required stance.

The player must estimate the nearest point of complete relief and drop a ball in the identified relief area.

If it is not physically possible to drop the ball in the identified relief area, the player is not allowed relief under Rule 16.1.

Ütőhossz (Club-Length)

A versenykörben a játékosnál levő (a 4.1.b(1) szabály által megengedett) 14 (vagy kevesebb) ütő közül leghosszabb ütő hossza (ami nem a putter ütő).

Például ha a versenykörben a játékosnál lévő leghosszabb ütő (ami nem a putter ütő) egy 43 hüvelykes driver (109,22 cm), a játékos esetében az adott versenykörben az ütőhossz 43 hüvelyk.

Ütőhosszban határozzák meg a játékos elütőterületét minden egyes szakasznál, ha pedig a játékos valamely szabály alapján könnyítést vesz igénybe, akkor a könnyítési terület méretét.

 

Interpretation Club-Length/1 - Meaning of "Club-Length" When Measuring

For the purposes of measuring when determining a relief area, the length of the entire club, starting at the toe of the club and ending at the butt end of the grip is used. However, if the club has a headcover on it or has an attachment to the end of the grip, neither is allowed to be used as part of the club when using it to measure.

Interpretation Club-Length/2 - How to Measure When Longest Club Breaks

If the longest club a player has during a round breaks, that broken club continues to be used for determining the size of his or her relief areas. However, if the longest club breaks and the player is allowed to replace it with another club (Exception to Rule 4.1b(3)) and he or she does so, the broken club is no longer considered his or her longest club.

If the player starts a round with fewer than 14 clubs and decides to add another club that is longer than the clubs he or she started with, the added club is used for measuring so long as it is not a putter.

Clarification - Meaning of “Club-Length” When Playing with Partner

In partner forms of play, either partner’s longest club, except a putter, may be used for defining the teeing area or determining the size of a relief area.
(Clarification added 12/2018)

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Lyuk (Hole)

Az éppen megjátszott szakasz végpontja a greenen:

  • A lyuk kötelező méretei: átmérője 4 ¼ hüvelyk (108 mm), mélysége pedig legalább 4 hüvelyk (101,6 mm).
  • Ha a lyuk bélelt, külső átmérője nem lehet nagyobb, mint 4 ¼ hüvelyk (108 mm). A bélelés legalább 1 hüvelyk (25,4 mm) mélyen legyen a green felszíne alatt, kivéve, ha a talajszerkezet miatt a bélésnek a felszínhez közelebb kell lennie.

A „lyuk” szó (amikor nem dőlt betűvel szerepel a Meghatározásokban) a Szabályokban olyan értelemben is használatos, mint ami egy adott elütőterülettel, greennel és lyukkal kapcsolatos pályaszakaszt jelent. A szakasz megjátszása az elütőterületen kezdődik, és akkor fejeződik be, amikor a labda a greenen lévő lyukba kerül (vagy amikor a Szabályok más módon kimondják, hogy a szakaszt befejezték).

 

Játékon kívüli terület (No Play Zone)

A pálya azon része, ahol a Bizottság döntése értelmében tilos a játék. A játékon kívüli területet vagy rendellenes pályaviszony vagy büntetőterület részeként kell meghatározni.

A Bizottság bármilyen okból dönthet a játékon kívüli terület kijelöléséről, pl.:

  • a vadon élő állatok, állati élőhelyek és környezetvédelmi szempontból érzékeny területek védelme;
  • a facsemetéket, virágágyásokat, gyepiskolákat, újragyepesített területeket vagy egyéb beültetett részeket érő károk megelőzése;
  • a játékosok bármilyen veszéllyel szembeni védelme és
  • a történelmi vagy kulturális értékkel bíró területek állapotának megőrzése érdekében.

A Bizottságnak a játékon kívüli terület szélét vonallal vagy karókkal kell kijelölnie, és a vonalnak vagy a karóknak (vagy a karók tetejének) úgy kell jelölniük a játékon kívüli területet, hogy az megkülönböztethető legyen a rendellenes pályaviszonytól vagy a játékon kívüli területet nem tartalmazó büntetőterülettől.

 

Interpretation No Play Zone/1 - Status of Growing Things Overhanging a No Play Zone

The status of growing things that overhang a no play zone depends on the type of no play zone. This will matter since the growing things may be part of the no play zone, in which case the player is required to take relief.

For example, if a no play zone has been defined as a penalty area (where the edges extend above and below the ground), any part of a growing object that extends beyond the edges of the no play zone is not part of the no play zone. However, if a no play zone has been defined as ground under repair (which includes all ground inside the defined area and anything growing that extends above the ground and outside the edges), anything overhanging the edge is part of the no play zone.

Játékon kívüli terület (No Play Zone)

A pálya azon része, ahol a Bizottság döntése értelmében tilos a játék. A játékon kívüli területet vagy rendellenes pályaviszony vagy büntetőterület részeként kell meghatározni.

A Bizottság bármilyen okból dönthet a játékon kívüli terület kijelöléséről, pl.:

  • a vadon élő állatok, állati élőhelyek és környezetvédelmi szempontból érzékeny területek védelme;
  • a facsemetéket, virágágyásokat, gyepiskolákat, újragyepesített területeket vagy egyéb beültetett részeket érő károk megelőzése;
  • a játékosok bármilyen veszéllyel szembeni védelme és
  • a történelmi vagy kulturális értékkel bíró területek állapotának megőrzése érdekében.

A Bizottságnak a játékon kívüli terület szélét vonallal vagy karókkal kell kijelölnie, és a vonalnak vagy a karóknak (vagy a karók tetejének) úgy kell jelölniük a játékon kívüli területet, hogy az megkülönböztethető legyen a rendellenes pályaviszonytól vagy a játékon kívüli területet nem tartalmazó büntetőterülettől.

 

Interpretation No Play Zone/1 - Status of Growing Things Overhanging a No Play Zone

The status of growing things that overhang a no play zone depends on the type of no play zone. This will matter since the growing things may be part of the no play zone, in which case the player is required to take relief.

For example, if a no play zone has been defined as a penalty area (where the edges extend above and below the ground), any part of a growing object that extends beyond the edges of the no play zone is not part of the no play zone. However, if a no play zone has been defined as ground under repair (which includes all ground inside the defined area and anything growing that extends above the ground and outside the edges), anything overhanging the edge is part of the no play zone.

Ütés

A labda elütéséhez végzett, előre irányuló ütőmozgás.

Azonban az ütést nem végezte el a játékos, ha:

  • úgy dönt, hogy az előrelendítés közben nem üti meg a labdát és ezt úgy kerüli el, hogy szándékosan megállítja az ütő fejét, mielőtt az odaérne a labdához, vagy – ha már nem tudja megállítani az ütőjét – szándékosan elvéti a labdát;
  • véletlenül megüti a labdát, amikor egy próbalendítést végez, vagy egy ütéshez készülődik.

A Szabályokban a „labda megjátszása” kifejezés jelentése megegyezik az „ütés” vagy az „ütés elvégzése” kifejezéssel.

A játékos adott szakaszon vagy versenykörben elért eredményét az „ütések” vagy a „megtett ütések” számával fejezik ki, amelybe minden tényleges ütés és esetleges büntetőütés beletartozik (lásd: 3.1c. szabály).

 

Interpretation Stroke/1 - Determining If a Stroke Was Made

If a player starts the downswing with a club intending to strike the ball, his or her action counts as a stroke when:

  • The clubhead is deflected or stopped by an outside influence (such as the branch of a tree) whether or not the ball is struck.
  • The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, whether or not the ball is struck with the shaft.
  • The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, with the clubhead falling and striking the ball.

The player's action does not count as a stroke in each of following situations:

  • During the downswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player stops the downswing short of the ball, but the clubhead falls and strikes and moves the ball.
  • During the backswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player completes the downswing with the shaft but does not strike the ball.
  • A ball is lodged in a tree branch beyond the reach of a club. If the player moves the ball by striking a lower part of the branch instead of the ball, Rule 9.4 (Ball Lifted or Moved by Player) applies.
Beállás (Stance)

Az ütéshez készülődő és az azt elvégző játékos lábának és testének helyzete.

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Játékon kívüli terület (No Play Zone)

A pálya azon része, ahol a Bizottság döntése értelmében tilos a játék. A játékon kívüli területet vagy rendellenes pályaviszony vagy büntetőterület részeként kell meghatározni.

A Bizottság bármilyen okból dönthet a játékon kívüli terület kijelöléséről, pl.:

  • a vadon élő állatok, állati élőhelyek és környezetvédelmi szempontból érzékeny területek védelme;
  • a facsemetéket, virágágyásokat, gyepiskolákat, újragyepesített területeket vagy egyéb beültetett részeket érő károk megelőzése;
  • a játékosok bármilyen veszéllyel szembeni védelme és
  • a történelmi vagy kulturális értékkel bíró területek állapotának megőrzése érdekében.

A Bizottságnak a játékon kívüli terület szélét vonallal vagy karókkal kell kijelölnie, és a vonalnak vagy a karóknak (vagy a karók tetejének) úgy kell jelölniük a játékon kívüli területet, hogy az megkülönböztethető legyen a rendellenes pályaviszonytól vagy a játékon kívüli területet nem tartalmazó büntetőterülettől.

 

Interpretation No Play Zone/1 - Status of Growing Things Overhanging a No Play Zone

The status of growing things that overhang a no play zone depends on the type of no play zone. This will matter since the growing things may be part of the no play zone, in which case the player is required to take relief.

For example, if a no play zone has been defined as a penalty area (where the edges extend above and below the ground), any part of a growing object that extends beyond the edges of the no play zone is not part of the no play zone. However, if a no play zone has been defined as ground under repair (which includes all ground inside the defined area and anything growing that extends above the ground and outside the edges), anything overhanging the edge is part of the no play zone.

Idegen hely (Wrong Place)

A pálya bármely része, kivéve azt a részt, ahol a Szabályok értelmében a játékosnak a labdáját meg kell vagy meg lehet játszania.

Példák az idegen helyről való játékra:

  • Úgy játsszák meg a labdát, hogy előzőleg a labda visszahelyezése rossz helyen történt vagy a Szabályokkal ellentétben a labdát nem helyezték vissza.
  • Ejtett labdát játszanak meg az előírt könnyítési területen kívülről.
  • Rossz szabály szerint végeznek el könnyítést, így a labdát a Szabályok által nem megengedett helyen ejtik, és onnan játsszák meg.
  • Játékon kívüli területről játszanak meg egy labdát vagy a játékon kívüli terület zavarja a játékos szándékolt beállásának vagy lendítésének helyét.

Ha egy labdát a szakasz megjátszásának kezdetén vagy egy hiba kijavítása közben az elütőterületen kívülről játszanak meg, az nem számít idegen helyről való játéknak (lásd: 6.1b. szabály).

Általános büntetés (General Penalty)

Match playben szakaszvesztés vagy stroke playben két büntetőütés.

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Ütés és távolság (Stroke and Distance)

Az az eljárás és büntetés, amely során a játékos a 17., 18. és 19. szabály szerint könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát az előzőleg elvégzett ütés helyéről játssza meg (lásd: 14.6. szabály).

Az ütés és távolság kifejezés azt jelenti, hogy a játékos:

  • egy büntetőütést kap, és
  • elveszíti a korábbi ütés helyétől megszerzett előnyt, amit a lyuktól való távolság csökkenésével ért el.
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Könnyítési terület (Relief Area)

Az a terület, ahova a játékosnak ejtenie kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést vesz igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy a játékosnak egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnia, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:

  • Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
    • csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
    • nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
    • ott helyezkedik el, ahol nincs (adott szabály által definiált) zavaró hatás, amiért könnyítést alkalmaznak.

Amikor az ütőhosszban határozzák meg a könnyítési terület méretét, a játékos a mérést közvetlenül egy árkon, lyukon vagyon hasonló dolgon keresztül, illetve egy tárgyon keresztül vagyon azon (pl. fán, kerítésen, falon, alagúton, lefolyócsövön vagy öntöző szórófejen) átmenően is elvégezheti, azonban nem mérhet természetes módon lejtő vagy emelkedő területen keresztül anélkül, hogy ne követné a terep domborzatát.

Lásd: Bizottsági eljárások, 2I. fejezet a (Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi vagy előírja a játékos számára az ejtőzóna használatát könnyítési területként bizonyos könnyítéseknél).


Clarification - Determining Whether Ball in Relief Area

When determining whether a ball has come to rest within a relief area (i.e. either one or two club-lengths from the reference point depending on the Rule being applied), the ball is in the relief area if any part of the ball is within the one or two club-length measurement. However, a ball is not in a relief area if any part of the ball is nearer the hole than the reference point or when any part of the ball has interference from the condition from which free relief is taken.
(Clarification added 12/2018)

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Ütés és távolság (Stroke and Distance)

Az az eljárás és büntetés, amely során a játékos a 17., 18. és 19. szabály szerint könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát az előzőleg elvégzett ütés helyéről játssza meg (lásd: 14.6. szabály).

Az ütés és távolság kifejezés azt jelenti, hogy a játékos:

  • egy büntetőütést kap, és
  • elveszíti a korábbi ütés helyétől megszerzett előnyt, amit a lyuktól való távolság csökkenésével ért el.
Ejtés (Drop)

A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.

A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:

  • függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
  • földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Ejtés (Drop)

A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.

A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:

  • függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
  • földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Ütés és távolság (Stroke and Distance)

Az az eljárás és büntetés, amely során a játékos a 17., 18. és 19. szabály szerint könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát az előzőleg elvégzett ütés helyéről játssza meg (lásd: 14.6. szabály).

Az ütés és távolság kifejezés azt jelenti, hogy a játékos:

  • egy büntetőütést kap, és
  • elveszíti a korábbi ütés helyétől megszerzett előnyt, amit a lyuktól való távolság csökkenésével ért el.
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Ütés

A labda elütéséhez végzett, előre irányuló ütőmozgás.

Azonban az ütést nem végezte el a játékos, ha:

  • úgy dönt, hogy az előrelendítés közben nem üti meg a labdát és ezt úgy kerüli el, hogy szándékosan megállítja az ütő fejét, mielőtt az odaérne a labdához, vagy – ha már nem tudja megállítani az ütőjét – szándékosan elvéti a labdát;
  • véletlenül megüti a labdát, amikor egy próbalendítést végez, vagy egy ütéshez készülődik.

A Szabályokban a „labda megjátszása” kifejezés jelentése megegyezik az „ütés” vagy az „ütés elvégzése” kifejezéssel.

A játékos adott szakaszon vagy versenykörben elért eredményét az „ütések” vagy a „megtett ütések” számával fejezik ki, amelybe minden tényleges ütés és esetleges büntetőütés beletartozik (lásd: 3.1c. szabály).

 

Interpretation Stroke/1 - Determining If a Stroke Was Made

If a player starts the downswing with a club intending to strike the ball, his or her action counts as a stroke when:

  • The clubhead is deflected or stopped by an outside influence (such as the branch of a tree) whether or not the ball is struck.
  • The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, whether or not the ball is struck with the shaft.
  • The clubhead separates from the shaft during the downswing and the player continues the downswing with the shaft alone, with the clubhead falling and striking the ball.

The player's action does not count as a stroke in each of following situations:

  • During the downswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player stops the downswing short of the ball, but the clubhead falls and strikes and moves the ball.
  • During the backswing, a player's clubhead separates from the shaft. The player completes the downswing with the shaft but does not strike the ball.
  • A ball is lodged in a tree branch beyond the reach of a club. If the player moves the ball by striking a lower part of the branch instead of the ball, Rule 9.4 (Ball Lifted or Moved by Player) applies.
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Ütés és távolság (Stroke and Distance)

Az az eljárás és büntetés, amely során a játékos a 17., 18. és 19. szabály szerint könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát az előzőleg elvégzett ütés helyéről játssza meg (lásd: 14.6. szabály).

Az ütés és távolság kifejezés azt jelenti, hogy a játékos:

  • egy büntetőütést kap, és
  • elveszíti a korábbi ütés helyétől megszerzett előnyt, amit a lyuktól való távolság csökkenésével ért el.
Pályahatáron kívüli terület (Out of Bounds)

A pálya határvonalán kívüli összes terület, amelyet a Bizottság határoz meg. A határvonalon belüli összes terület pályahatáron belüli résznek tekintendő.

A pálya határvonala a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a pályahatáron belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) pálya határvonalán belüli rész attól függetlenül, hogy az a talajszinten, felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy egyszerre van a pálya határvonalán belül és kívül (pl. a határt jelző kerítéshez illesztett lépcsők vagy a határ szélén kívül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai benyúlnak a határon belülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít pályahatáron kívülinek, amely a határon kívül van.

A pálya határvonalát pályahatárt jelző tárgyakkal vagy vonalakkal kell jelölni:

  • Pályahatárt jelző tárgyak: a karókkal vagy kerítéssel történő jelölés esetén a pálya határvonala a karók vagy kerítésoszlopok pályaoldali pontjai között a talajszint vonalában húzódó vonal (kivéve a ferde támasztékokat), és ezek a karók vagy kerítésoszlopok pályahatáron kívüli területek.
    Más tárgyakkal, pl. fallal történő jelölés esetén, illetve amikor a Bizottság másként kívánja kezelni a pálya határvonalát jelző kerítést, a pálya határvonalát a Bizottság jelöli ki.
  • Vonalak: földre festett vonallal történő jelölés esetén a pálya határvonala a vonal pálya felőli széle, a vonal maga pedig pályahatáron kívüli terület.
    Amikor a pálya határvonalát vonallal jelölik, karókat is használhatnak annak jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

A pályahatárt jelző karóknak vagy vonalaknak fehérnek kell lenniük.

Elveszett (Lost)

A labda állapota, ha három percen belül nem találják meg attól kezdve, hogy a játékos vagy a caddie-je (vagy a játékos partnere vagy annak caddie-je) keresni kezdi.

Ha a keresés elkezdődik, majd nyomós okból egy időre megszakad (pl. a játékos abbahagyja a keresést, amikor a játékot felfüggesztik vagy félre kell állnia, hogy egy másik játékos játszhasson) vagy amikor a játékos tévedésből idegen labdát gondol a sajátjának:

  • a megszakítás és a keresés újrakezdése között eltelt idő nem számít, és
  • a keresésre engedélyezett idő összesen három perc, beleértve a megszakítás előtti és az újrakezdés utáni keresési időt is.

 

Interpretation Lost/1 - Ball May Not Be Declared Lost

A player may not make a ball lost by a declaration. A ball is lost only when it has not been found within three minutes after the player or his or her caddie or partner begins to search for it.

For example, a player searches for his or her ball for two minutes, declares it lost and walks back to play another ball. Before the player puts another ball in play, the original ball is found within the three-minute search time. Since the player may not declare his or her ball lost, the original ball remains in play.

Interpretation Lost/2 - Player May Not Delay the Start of Search to Gain an Advantage

The three-minute search time for a ball starts when the player or his or her caddie (or the player's partner or partner's caddie) starts to search for it. The player may not delay the start of the search in order to gain an advantage by allowing other people to search on his or her behalf.

For example, if a player is walking towards his or her ball and spectators are already looking for the ball, the player cannot deliberately delay getting to the area to keep the three-minute search time from starting. In such circumstances, the search time starts when the player would have been in a position to search had he or she not deliberately delayed getting to the area.

Interpretation Lost/3 - Search Time Continues When Player Returns to Play a Provisional Ball

If a player has started to search for his or her ball and is returning to the spot of the previous stroke to play a provisional ball, the three-minute search time continues whether or not anyone continues to search for the player's ball.

Interpretation Lost/4 - Search Time When Searching for Two Balls

When a player has played two balls (such as the ball in play and a provisional ball) and is searching for both, whether the player is allowed two separate three-minute search times depends how close the balls are to each other.

If the balls are in the same area where they can be searched for at the same time, the player is allowed only three minutes to search for both balls. However, if the balls are in different areas (such as opposite sides of the fairway) the player is allowed a three-minute search time for each ball.

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Ütés és távolság (Stroke and Distance)

Az az eljárás és büntetés, amely során a játékos a 17., 18. és 19. szabály szerint könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát az előzőleg elvégzett ütés helyéről játssza meg (lásd: 14.6. szabály).

Az ütés és távolság kifejezés azt jelenti, hogy a játékos:

  • egy büntetőütést kap, és
  • elveszíti a korábbi ütés helyétől megszerzett előnyt, amit a lyuktól való távolság csökkenésével ért el.
Ejtés (Drop)

A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.

A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:

  • függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
  • földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Ejtés (Drop)

A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.

A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:

  • függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
  • földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Ütés és távolság (Stroke and Distance)

Az az eljárás és büntetés, amely során a játékos a 17., 18. és 19. szabály szerint könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát az előzőleg elvégzett ütés helyéről játssza meg (lásd: 14.6. szabály).

Az ütés és távolság kifejezés azt jelenti, hogy a játékos:

  • egy büntetőütést kap, és
  • elveszíti a korábbi ütés helyétől megszerzett előnyt, amit a lyuktól való távolság csökkenésével ért el.
Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Ejtés (Drop)

A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.

A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:

  • függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
  • földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).
Idegen hely (Wrong Place)

A pálya bármely része, kivéve azt a részt, ahol a Szabályok értelmében a játékosnak a labdáját meg kell vagy meg lehet játszania.

Példák az idegen helyről való játékra:

  • Úgy játsszák meg a labdát, hogy előzőleg a labda visszahelyezése rossz helyen történt vagy a Szabályokkal ellentétben a labdát nem helyezték vissza.
  • Ejtett labdát játszanak meg az előírt könnyítési területen kívülről.
  • Rossz szabály szerint végeznek el könnyítést, így a labdát a Szabályok által nem megengedett helyen ejtik, és onnan játsszák meg.
  • Játékon kívüli területről játszanak meg egy labdát vagy a játékon kívüli terület zavarja a játékos szándékolt beállásának vagy lendítésének helyét.

Ha egy labdát a szakasz megjátszásának kezdetén vagy egy hiba kijavítása közben az elütőterületen kívülről játszanak meg, az nem számít idegen helyről való játéknak (lásd: 6.1b. szabály).

Általános büntetés (General Penalty)

Match playben szakaszvesztés vagy stroke playben két büntetőütés.

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Rendellenes pályaviszony (Abnormal Course Condition)

Az alábbi négy meghatározott pályarész bármelyike:

  • állatvájta üreg,
  • felújítás alatti terület,
  • mozdíthatatlan akadály, vagy
  • ideiglenes víz.
Besüppedt (Embedded)

Amikor a játékos labdája a játékos előző ütésének eredményeként létrejött saját labdabenyomódásában van, és a labda egy része pedig a talajszint alatt van.

A labdának nem kell feltétlenül érintkeznie a talajjal ahhoz, hogy besüppedtnek számítson (pl. a labda és a talaj között lehet fű és laza természetes anyag).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Állat (Animal)

Az állatvilág élő egyedei, beleértve az emlősöket, a madarakat, a hüllőket, a kétéltűeket és a gerincteleneket (pl. férgek, rovarok, pókok és rákfélék).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

  • a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
  • a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

  • sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
  • piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed:

  • Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
  • Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

  • Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
  • Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe.
  • Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).